Kert az élet: de rózsáit
Óva kell s vigyázva szednünk,
S a tövistől, hogy kezünket
Meg ne szúrja, - őrizkednünk!
(Batsányi János: Serkentő ének)
A kert minden évszakban lehet a megnyugvás, elmélkedés helyszíne, de ősszel különösen sok jelentés társulhat hozzá. Kinek a kerti munkákat, kinek az almaszedést, a hulló, színes levelek illatát, az őszi avar ropogását, vagy éppen a gesztenye- és dióvadászatot juttatja eszébe.
Van azonban egy kert, mely a Magyar Nemzeti Múzeum hosszú, eseménydús történetében különösen fontos szerepet tölt be: a belvárosban fekvő Múzeumkert. A kert, ahol megfér egymás mellett a gyermekzsivajjal teli játszótér, Strobl Alajos ikonikus Arany János szobra, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc dicsőségét hirdető emlékművek, vagy az amerikai Harry Hill Bandholtz tábornok emléktáblája. A kert, ahol a fűben ülve a nyüzsgő főváros közepén a természet szépségeit élvezhetik párok, családok, barátok, s ahol többméteres ruhaszobrok hirdetik éppen a magyar hagyományok és iparművészet sokszínűségét, kreativitását.
Hamarosan hó fedi el a kertet, melynek kapuján belépve a természet és történelem összefonódása érződik a levegőben, de még nyílnak a körúton a kerti virágok.
Kövessék mindennap online felületeinket!
