Az összemérés a legjobb tudományos eszköz egy laboratórium megbízhatóságának ellenőrzésére. Ez egy hivatalos keret a minőségbiztosítás érdekében, mely a laborok közötti összehangoltságot erősíti és a felhasználók számára pedig az eredmények összehasonlíthatóságának független és igazolt mércéje. Az ATOMKI GPC laboratóriuma a legutóbbi három (TIRI, FIRI és VIRI) nagy nemzetközi radiokarbon összemérésben vett részt. A minták aktivitásszintje a „maitól” a „közel háttér”-ig terjedő tartományt ölelte fel, a lehetséges mintatípusok széles skáláját bevonva. Összesen 29 különböző mintát mértünk. Ebből hat volt mai/modern, három volt közel a háttér szinthez és a maradék húsznak a C-14 kora 1600 BP és 19000 BP között változott. Ebben az utóbbi korintervallumban a laboratóriumunk által mért C-14 korok 14 esetben 1 szigmás, 5 esetben pedig 2 szigmás konfidenciaszint mellett megegyeztek a konszenzus-értékekkel. A TIRI L (bálnacsont) minta esetén a konszenzus-érték és az általunk mért kor közötti különbség valamivel nagyobb volt, mint a 2 szigmás konfidenciaszint. Ez egy speciális minta volt, mindössze kb. 0,5 g volt a teljes széntartalma és a méréshez szükséges minimális mintamennyiség meghatározására szolgált. A „háttérközeli” a mi GPC laborunk esetében a 35–40000 év BP-t jelentette.

Az elmúlt 30 év során a Lösz és Gravetti lelőhelyek program keretében jelentős számú lelőhelyet sikerült vizsgálat alá vonni. A radiokarbon adatokkal korolt 36 felső würm (Weichselian – MIS3 – MIS2) löszszelvényen végzett szedimentológiai, geokémiai, malakológiai, anthrakológiai, pollen, fitolit és gerinces maradvány elemzések alapján a 29 000 – 12 000 uncal (33 500 – 13 500 cal) BP évek közötti rétegtani szint paleoklimatológiai és paleoökológiai változásokat rekonstruáltuk mivel ezt a horizontot tartjuk a Gravetti közösségek egzisztálási időszakának a Kárpát-medencében. A legfontosabb és legidősebb Gravetti lelőhely a bodrogkeresztúri Henye-tetőn található és bár a Gravetti kultúra közösségeinek (vagy más megközelítésben „Gravetti entitásnak”) a radiokarbon adatainak újra vizsgálata néhány problémát vetett fel a radiokarbon adatok használatával kapcsolatban, de a Henye-tetőn végzett paleoökológiai és geoarcheológiai elemzések igen jó kapcsolatot mutatnak a Gravetti lelőhely régészeti rétegével. Ugyanis jelentős mennyiségű vadászott állatcsont került elő egy vörösbarna színű lucfenyő szenült fadarabokat tartalmazó fosszilis talajrétegből a bodrogkeresztúri Henye-tetőn. Ez a Tokaji Felső Fosszilis Talajszintnek nevezett képződmény egy litosztratigráfiai és paleoökológiai vezető szintet alkot az idősebb Gravetti lelőhelyek szintjéhez kapcsolódóan a Magyar Felvidéken.