A kölkedi emberalakos övcsat

A korábban már bemutatott arany korongfibulával végső nyugalomra helyezett nagyasszony sírjától alig 20 méterre egy másik, hasonlóan kiemelkedő női temetkezés került elő Kölkeden. A nagy kiterjedésű település szélén került elő a temető, viszont a legelőkelőbb családok saját udvaraik végében, házaik mellé temetkeztek, még halálukban is elkülönülve a köznéptől. Így DNS vizsgálatok nélkül is elmondható, hogy a korábban bemutatott, a legfrissebb itáliai divat szerint öltözködő, a 7. század elején, idős korában elhunyt, korongfibulás hölggyel szoros rokoni kapcsolatban volt ez a másik, 20-30 év körüli, nő, akinek ruhája viszont inkább a hagyománytiszteletről adott tanúságot.

Kép: Emberalakos női övcsat Kölkedről

Az avar kort megelőző germán viselet számos eleme megfigyelhető rajta: fején a kendőt hajtűvel rögzítette, bizánci aranyfülbevalót hordott, nyakában rövid láncon üveg, borostyán, ametiszt gyöngyök voltak. Ruháját öv fogta össze, melybe csak díszként voltak a fibulái tűzve. Az övére fűzött, hosszan lecsüngő szalagok egészen a lábszárának közepéig értek, melynek párjait a 6. századi langobard és gepida temetőkből ismerjük még az avar foglalást megelőző időkből. Ezek a szalagok gazdagon díszítettek gyöngyökkel, nagy méretű és különleges fajtákkal, ezüst veretekkel. De ezekre felfüggesztve kerülnek elő mindig a kis tokban hordott fésűk, evőkések, pipere készletek, valódi és díszkulcsok. Ez utóbbiak a nők társadalmi helyzetének szimbólumai: a kamra és ékszeresládikák kulcsai jelzik, ők a háztartás vezetői, a javak őrzői és szétosztói. Rendszerint azonban egyetlen övcsüngő kerül elő a sírokból. Itt viszont hármat találtak, mind különböző korú: a legrégibb feltehetően a hölgy nagymamájáé lehetett, karikás veretekkel, kis amulett tartó tokocskával a végén. Ennél fiatalabb egy nagyobb ezüst veretű szalag, saját korának divatját pedig a geometrikus mintává átalakuló veretekkel ellátott harmadik képviselte.

Kép: A csat hátoldala

Ami az övét fogta össze az páratlan a Kárpát-medencében: ilyen széles övet és ilyen csatot, nagy négyzetes verettel kizárólag a messzi nyugatról ismerünk: a frank hölgyek divatja volt. A csat bronzból öntött, nehéz darab, melynek felületét erősen aranyozták, mind ezüstberakásokkal díszített előlapját, mind beponcolt, viselése közben sosem látható hátlapját. Az előlap ezüst lemezein egymással harcoló sárkányok, illetve két, egymással farkasszemet néző ragadózó látható, a mintát a háttér fekete nielló berakásai teszik láthatóvá már távolról is. A legkülönlegesebb viszont a csat peckének tövén látható szakállas férfi, két kezében tőrrel, karjaira kígyó tekeredik. Sajnos a lejegyzett germán mitológiában a jelenet pontos megfelelője nem ismert, talán Thyr, a vihar és háború istene lehet, vagy egy helyi hős, akiről nem maradt ránk írott emlék.

Kép: Az emberalakos csattal egy garnitúrában viselt övveret

A hölgyünk, aki díszruhájában csilingelt amerre járt, legfiatalabb ékszerei a 7. század középső harmadában készültek. Így feltehetően menye, lánya lehetett az arany korongfibulás másik nagyasszonynak.

A kölkedi lelőhelyen élők a 6-7. században, az avar kort megelőző helyi germán hagyományt követő női viselettel, mindennap használt edényekkel nemcsak színes folt a kaganátusban. De arról is tanúságot tesznek, hogy az avar államszervezet a 7. században még mennyire a klasszikus nomád politikai szervezetként épült fel: saját vezetőik alatt meghagyott leigázott népként élt, saját őseik hagyományait követve, távoli európai rokonaikkal, más germán népekkel szoros kapcsolatokat ápolva.

Kép: Az emberalakos csattal egy garnitúrában viselt övveret

Írta: Hajnal Zsuzsanna, Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár, Népvándorláskori Gyűjtemény

További érdekességek:

• Az övcsat 3D modellje további információval megtekinthető ITT.
• Az Európai Unió által támogatott CEMEC együttműködés keretében készült, a tárgyat és a sírt bemutató videó itt nézhető meg:

• A lelőhelyről nagyközönségnek szóló rövid összefoglaló található az alábbi webhelyen.

Irodalom:

• Kiss, A., Das awarenzeitliche Gräberfeld in Kölked-Feketekapu B, Monumenta Avarorum II. Budapest 2001, 293–320.
• Vida, T., Reconstruction of a germanic noble Woman's Costume (Kölked-Feketekapu B, Grave 85) in: Zborník na počesť Dariny Bialekovej. Red.: G. Fusek. Archaeologica Slovaca Monographiae VII. Nitra 2004, 435–442.
• Hajnal, Zs., A Kölked-feketekapui 'A' és 'B' temetők együttes értékelése. In: Vida, T. (szerk.): Thezaurus Avarorum. Archaeological studies in honour of Éva Garam,.Budapest 2012, 607–645.