ÚTON, ÚTFÉLEN, KERESZTÚTON, ÚTTALANUL

A Magyar Nemzeti Múzeum legizgalmasabb régészeti, történeti kutatási eredményei. Lélegzetelállító információk első kézből, előadások fél óránként.

20:00 Történelem alulnézetből. Népvándorlás kor – Hajnal Zsuzsanna, régész (MNM)
A Római Birodalom bukása után valami új születik, népek jönnek és mennek. De valójában mi is zajlik az évszámok, nagy történelmi események és feltételezett társadalmi, gazdasági változások alatt a mindennapokban? Adott két hosszan lakott, csaknem teljesen feltárt település. Mi történik a közösségekkel, a kisemberekkel a 4. és a 10. század között? Hogyan érinti a hunok és aztán később az avarok beköltözése a Tisza-menti falut, vagy egy látszólag stabil, avar államszervezet keretei közt élő népesség életében miért jelentkeznek drasztikus változások? Valóban állandó mozgásban levő nagy embertömegekkel kell számolnunk a népvándorlás korában?

20: 45 Utazó, útitárs, útravaló – Hogyan váltak hajdani zsákmányállataink kísérőinkké evilági életünkben és síron túl? – Bárány Annamária, archeozoológus (MNM)
A neolitikum folyamán a vadászó gyűjtögető életformát felváltotta az állattenyésztés és a földművelés, a vadállatokból háziállatok keletkeztek. Ennek a folyamatnak a helyszíne a Termékeny Félhold volt. Az előadás utazásra invitálja a hallgatóságot mind időben, mind térben. Nyomába eredünk háziállataink vad őseinek és végig követjük történetüket még a síron túlra is.  

21:30 Utazók nyugat és kelet között a hun korban – Szenthe Gergely, régész (MNM)
A hun birodalom előkelőinek tárgyai - köztük a 2016-ben feltárt, közlés előtt álló telki áldozati együttes darabjai - bizonyítják, hogy a
korszak arisztokráciája hatalmas távolságokat átívelő kapcsolatok révén tartotta kézben a kelet-európai sztyeppétől a Kárpát-medencéig terjedő hun birodalmat. De ki utazott? Miért? Történeti forrásaink mellett a régészeti leletek elemzése is közelebb visz minket e hatalompolitikai kérdések megoldásához.

22:15 Fedezzük fel együtt Thébát (Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió) – Líbor Csilla, régész (MNM RÖG)
Munkatársaink több éve végeznek kutatásokat az egykori Théba sírkamráiban, így lehetőségünk nyílt betekintést nyerni egy egykori civilizáció megmaradt emlékeibe. Ismerjük meg együtt az egykori Théba sírjait! Milyen lehetett az ókori Egyiptom fénykorában? Honnan ismerhetjük mindezeket ma? Mi alapján tudja a régész, hogy mi volt a múltban? Milyen egy feltárás egy egyiptomi sírkamrában? Barangoljuk be együtt egy sírt, és ismerjük meg múltat a jelen nézőpontjából

23:00 „Elfeledett utakon” – az utazás kutatásának lehetőségei a régészettudományban - Sörös F. Zsófia, régész (MNM RÖG)
A tértől független kommunikációs csatornák kialakulásáig a különböző közösségek közötti kapcsolattartás az utakon és a vizuális téren keresztül volt csakis elképzelhető. Mivel az egyén nem tudja magát függetleníteni a kémiai, fizikai és ökológiai kényszerektől, magát az utazást is csak ennek fényében lehet behatóbban vizsgálni. A környezeti feltételek mellett ugyanakkor a társadalmi viszonyok is befolyásolják az útra induló egyént vagy csoportot. Az út során minél távolabb kerül az individuum a saját közösségétől, kultúrájától, annál kevésbé tekinthetők biztonságosnak a mindennapok: az egyén területenkívülisége miatt az idegen környezetben jóformán jogfosztottá válik, a saját közösségében gyakorolt szokásokat rajta kívül egyre kevesebben ismerik, bármikor megtámadhatják, kifoszthatják vagy megtagadhatják tőle a vendégszeretetet a helyi viszonyoktól függően.
Az előadás azokkal a kutatási irányzatokkal kívánja megismertetni a hallgatóságot – felhasználva nemcsak a régészet, hanem az interkulturális kommunikációtudomány, valamint a kulturális antropológia eredményeit is, – melyek alkalmazásával közelebb kerülhetünk a régen élt emberek tájhasználatához, utazási módjaihoz, valamint a hozzájuk kapcsolódó kérdések megválaszolásához.

Helyszín: Kelet és Nyugat határán című állandó régészeti kiállítás 3. terem

0:00, 21:30, 23:00      A transzcendencia anatómiája
Hogyan lépte át az emberiség egykor saját hétköznapi határait? Az emberiség természetfelettivel való kapcsolatáról mesélünk őseink csontjain keresztül. A holt anyagot mi ruházhatjuk fel újra lélekkel, elmondva azt: hogyan születtek, szerettek, mentek el, hogyan tartották a kapcsolatot a nem láthatóval, miként keltek útra, hogy a szellemekkel találkozhassanak. Korhatáros program, csontokkal, régészeti leletekkel, az antropológia és az irodalom erre az éjre kikevert műfajkavalkádjával!
Helyszín: Pollack-csarnok

Letölthető térkép: