TÁRLATVEZETÉSEK EXTRÁKKAL

Kurátori tárlatvezetések az állandó és időszaki kiállításokban

AZ ISMERETLEN GÖRGEI CÍMŰ KIÁLLÍTÁS

16:00 – 17:00 Az ismeretlen Görgei | Rendezői változat. Hermann Róbert történész, kurátor tárlatvezetése
20:00 – 21:00 Az ismeretlen Görgei | Rendezői változat. Radnóti Klára történész, kurátor tárlatvezetése
A tárlatvezetések Az ismeretlen Görgei című kiállítás bejáratától indulnak.

ÁLLANDÓ TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

17:00 Mit mesél az oxitocin? – Fisli Éva, történész (MNM) Kötődésekhez kapcsolódó kurátori tárlatvezetése
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

19:00  Lóháton érkeztek – Bárány Annamária, archeoozológus (MNM) vezetése a Kelet és Nyugat határán című régészeti kiállításban
A ló és az ember kapcsolata évezredes múltra tekint vissza. Tárlatvezetésünket a ló háziállattá válásának történetével kezdjük, majd a szkíta lótemetkezéseken keresztül az állattal való kötelék megszilárdulását mutatjuk be. A kiállítás termein - így az évszázadokon át - különböző ló-, illetve lovas temetkezési formákat ismerünk meg egészen a honfoglalás korig.
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

20:00  „Magyarország helye a nap alatt” – Baják László, történész (MNM) kurátori tárlatvezetése és elmélkedése az Állandó Történeti kiállítás 20. termében
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

21:00  Római kelták – Torbágyi Melinda, numizmatikus (MNM) 
A Dunántúl a római Pannonia provincia északi fele, mely a Krisztus születése körüli évtizedekben egy többlépcsős folyamat eredményeként lett a Római Birodalom része. Őslakói az akkoriban már vagy háromszáz éve itt élő kelta törzsek. A Birodalomba való tagozódás során a helyi kultúra fokozatosan átalakult, az őslakók átvették a hódítók szokásait, romanizálódtak.  Ennek a folyamatnak leglátványosabb példái a sírkövek, melyeket a helyi lakosság már római mintára, a római divatot követve állított az elhunytak emlékére. A Kr.u. 1. század második felétől egyre-másra megjelenő kőemlékek arról árulkodnak, hogy a kelta férfiak, akik nyilvánvalóan a helyi elithez tartoztak már római divat szerint katonaruhát vagy tógát viseltek büszkén jelezve ezzel is, hogy ők már római polgárok. Asszonyaikat ellenben, akik a közéletben nem vettek részt, még a Kr.u. 2. század folyamán is a helyi viseletben ábrázolták.
A romanizáció mellett azonban megfigyelhető – legalább is egyes törzsek esetében – egyfajta identitás tudat is. A pannoniai római uralom hajnalán a Budapest környékén élő eraviszkuszok római mintára, de saját törzsük nevét feltüntetve bocsátottak ki ezüstpénzt. Ennek a rövid életű pénzverésnek oka inkább a presztizs lehetett, bizonyosfokú önrendelkezésüket kívánták vele kifejezni. Az eraviszkuszok még közel három évszázaddal a római hódítás után is őrizték törzsi öntudatukat, mert a Gellérthegyen állt Jupiter-Teutanus szentély oltárait még mindig az eraviszkusz közösség nevében állították azok, akik egyébként a római város, Aquincum vezető tisztségviselői voltak.
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

21:30  1989 a műtárgyak tekintetében – Gál Vilmos, történész (MNM) tárlatvezetése a Műtárgysétány’89 időszaki kiállításban
A tárlatvezetés az Infópulttól indul.

22:00 Akikre az uralkodó mindig számíthatott (?) – Királynék a középkori Magyarországon – Szende László, történész (MNM) tárlatvezetése
Magyarország királynéi szinte kivétel nélkül a határokon túlról érkeztek: például Aragóniából, Franciaországból, Bajorországból, Lengyelországból, Dél-Itáliából, a Kijevi Rusz területéről. A házasságok általában már gyermekkorban eldöntettek, a leendő házastárs gyakran már leendő apósa vagy anyósa udvarában nevelkedett. A politikai érdekek mindent felülírtak, így az érzelmeket is. Nem tudjuk, hogy a házastársak mennyire kötődhettek egymáshoz, néha azonban a források erről is tájékoztatnak minket. A hitvesek magukkal hozták udvartartásukat, a kíséret tagjai évtizedek alatt asszimilálódtak. A királynék legfontosabb feladata a dinasztia folytatásának biztosítása volt, a fiúk trónörökösöknek számítottak, míg a leányok személye a külpolitikai össze köttetések záloga volt. A királynék ezen felül jelentős kegyes tevékenységet folytattak, gazdagon megadományozták az egyházi intézményeket, támogatták az elesetteket. Ha azonban úgy adódott, akkor politikai szerepük is megkerülhetetlenné vált. A tematikus tárlatvezetés a Palást-teremből indulva, az állandó történeti kiállítás középkori termein át néhány tárgy felvillantásával mutatja be a középkori magyar királynékat. 
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

22:30  Kötődni a változó világban – Hajnal Zsuzsanna, régész tárlatvezetése a Régészeti kiállításban 
A tárlatvezetések a Rotundában elhelyezett Találkozási Pont zászlótól indulnak.

22:00   Élő fényképalbum 2.0 – egy 20. századi családregény
Fiktív XX. századi családregény a XX. század kiállítótereiben
Családi fényképalbum? Nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek képbe merevedett mosolya? De mi lenne, ha a képek megmozdulnának, és a szereplők megszólalnának? Ha kíváncsi vagy a varázslatra, most négy megelevenedő képen keresztül élheted át a 20. század nagy fordulópontjait a Magyar Nemzeti Múzeum falai között. Találkozz az MTI gépírókisasszonyával vagy pillants be a ’60-as évek táncdalfesztiváljainak világába az életre kelt fényképalbumban!
A program az Északi-kandallóból indul.

23:00   Középkori szerelem
Titkos pillantások, csókok és ölelések. A szerelemről alkotott képünk gyökeres változásokon ment át az évszázadok alatt. Miről álmodott egy ifjú lovag? Mit rejtegetett egy középkori szerelmes hölgy? Hogyan ábrázolták tüzes érzéseiket? Az állandó történeti kiállításban a régmúlt szerelmek legpikánsabb titkaira derül fény!
A program a Déli-kandallóból indul.

24:00 – 01:00 Elemlámpás tárlatvezetés a Múzeumkertben – Debreczeni-Droppán Béla történész éjféli kerti sétája.
A tárlatvezetés az Infópulttól indul.

Letölthető térkép: