Horváth Béla (1940 – 2021)

régész, múzeumigazgató
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

Horváth Bélát predesztinálta e táj. Itt született a Duna mellett, Dunaalmáson 1940 júliusában.

Iskoláit is itt végezte el, soha nem szakadt el a Dunakanyartól, az ő szeretett környékéről. Mikor egyetemre került, igaz, felköltözött Pestre, de lélekben itt maradt a szeretett tájnál.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végzett 1963 júliusában, amikor régésznek és középiskolai tanárnak nyilvánították.

Diplomamunkájának sikeres megvédése után a Magyar Nemzeti Múzeumban pályázott meg egy állást, majd amikor jelentkezését elfogadták, a MNM Középkori Osztályán dolgozhatott, Méri István irányítása alatt. Gyakorlati tapasztalatait is itt szerezte. Kutatott Hódmezővásárhelyen, Fonyódon, Magyarhomoródon, Dunaújvárosban, a dunakanyari leletmentéseknél, és amire talán Esztergom mellett a legbüszkébb volt: Tiszaörvény lelőhelyein, a tiszai erőműhöz kapcsolódó feltárások során egy középkori falú templomát és temetőjét tárhatta fel 1967 és 1972 között.

Közben a Dunakanyarban is jelentős változások történtek. Az esztergomi Várhegyen álló királyi palota épületegyüttesének kezelői joga, sokszoros átszervezés után a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. Amikor az új intézmény élére igazgatót kerestek, természetes volt a helyi gyökerekkel rendelkező szakember, Horváth Béla kinevezése. Így ő nyerte el a Nemzeti Múzeumhoz újonnan csatlakozó tagintézmény, az Esztergomi Vármúzeum igazgatói kinevezését 1971. január 1-jén. Ezt a tisztségét kiemelkedően hosszú ideig, 40 évig, egészen pontosan 2011. február 28-ig töltötte be, mindvégig vezetőként.

Nevéhez fűződik az esztergomi Várhegy déli részén ma is megtalálható komplex kulturális központ létrehozása, kialakítása. Igazgatósága alatt jelentősen bővült és gazdagodott a Vármúzeum épületegyüttese, létrejött a Rondella Galéria, és a ma méltán híres Esztergomi Várszínház, ami ekkor kapta meg fizikai és szellemi kereteit.

1984 és 1986 között elkészültek a múzeum régóta hiányzó közönségkapcsolati terei, végre sikerült közművesíteni a Várhegyet, - és bár ez csak a beavatottaknak fontos: sikerült a közönségszolgálati munkatársaknak kulturált munkakörülményeket, öltözőt, a munkavégzéshez méltó körülményeket teremteni.

1990 és 1996 között irányítása alatt rekonstruálták a kapuszorost és a hidat, a török kor végén szétlőtt ágyútorony földszinti részében pedig kialakították a már említett „Rondella Galéria” terét. Majd 1996-tól kezdve az esztergomi vár eddigi legnagyobb fejlesztésének irányításában játszott kiemelkedő szerepet. Igazgatósága alatt elkészült a palota északi szárnyának (a ma ”Kis Román Palotának” ismert épületegyüttes) rekonstrukciója, helyreállították a Nagytermet, az udvar és a Lipót–terasz pedig látogatóbarát szempontok alapján alakult át.

2008-2009-ben igazgatóként irányította a vár déli sarkán látható lakótorony műemléki helyreállítását, amely során a megemelt látogatószinttel és födémmel biztosították a földszinti freskós termek csapadék elleni védelmét, valamint lélegzetelállító kilátópontot nyújtottak az Esztergomba látogató turisták részére.

Horváth Béla igazgatóként és közművelődési szakemberként egyaránt sokat tett a múzeumért, és ezzel egész Esztergom kulturális fejlődéséért: a Rondella Galéria, a Várszínház mellett - amíg nem volt beépítve, - a mai márványterem helyén egy szabadtéri mozi működését tette lehetővé. Nélküle azokra a szabadtéri koncertekre sem került volna sor, melyek a mai Vármúzeum udvarán hangzottak el.

A múzeum nem csupán statikus építmény. Horváth Béla igazgatósága alatt olyan rendkívüli kiállításokat fogadott be a Vármúzeum, mint például a kijevi Lavra kolostor ikonjai, vagy egy japán művészcsoport kiállítása. De ő volt az, aki a múzeumban fogadhatta Göncz Árpád, Mádl Ferenc köztársasági elnököt, sőt 2002-ben Akihitó japán császárt és feleségét, Micsikó császárnét is vendégül láthatta a várban.

Több mint negyven éves, eredményes szolgálata alatt számos kitüntetésben részesült, melyek közül talán a legfontosabb a 2004-ben adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje volt. Ezek mellett számos múzeumi és önkormányzati elismerésben is részesült.

Horváth Béla igazgatói tevékenysége meghatározó szerepet töltött be mind a múzeum, mind Esztergom kulturális életében. Felsorolni sem lehet azon kiállításokat, melyek igazgatósága alatt nyíltak meg, és amelyeknek kialakításában nem csak múzeumigazgatóként, hanem egyszerű kiállításrendezőként is részt vett.

Emlékét nem tudjuk feledni. Nem csak a források, a kitüntetési listák emlékeztetnek rá, hanem a Vármúzeum falai, helyreállított és kiegészített részei, melyek az ő irányítása alatt születhettek újjá.

Ha e falak között sétálunk, gondoljunk Őrá is – megőrizve emlékét.