
Az 1973-ban alapított intézményünk 1979 óta Kubinyi Ferenc Múzeum néven szerepel, és 2012. december 31-ig megyei gyűjtőterülettel rendelkező, a megyetörténet és -régészet terén 130 éves múltra visszatekintő gyűjteményeket gondoz.
A Kubinyi Ferenc Múzeum állami tulajdonú kiemelt műemléképületet működtet, többszázezer állami tulajdonú műtárgyat tart számon, és hasznosít a tudomány, a turizmus, az oktatás-nevelés, illetve a közművelődés számára.
A szécsényi múzeumnak helyt adó ingatlan a XVII. század első évtizedeiben gróf Forgách Zsigmond, Magyarország nádora egykori birtoka. Fia, az országbíróvá lett Forgách Ádám az itt állott szécsényi végvár főkapitánya. Később a Rákóczi-szabadságharc országgyűlésének helyszíne – ezért ma történelmi emlékhely. Majd a XVIII. század közepén a várkastély azután vár átalakításával a Forgách család középkori alapokon nyugvó barokk kastélyt épített, ami 1846-ban a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatójának, Pulszky Ferencnek tulajdonába került. Nemzeti jelentőségű tehát a hely, ahol múzeumunk működik, és nemzeti jelentőségű az intézmény tevékenysége is. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem alakjának és istenes szabadságeszményének képviselete, a nemesség és főnemesség kulturális örökségének bemutatása úgyis, hogy ingatlanunk, mint a nemesi kultúra emlékezetének helyszíne jelenjen meg. Hivatásunk az országhatáron túlnyúló szakmai és közönségkapcsolatok éltetése és fejlesztése, a szlovák-magyar együvé tartozás folyamatos, tartalommal történő gazdagítása.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Kubinyi Ferenc Múzeum közötti egyik kapocs a Széchényi család. E főnemesi família nevét is származási helyéről, Szécsény városáról veszi. Ennek megfelelően az elmúlt évek Kastély Szalon beszélgetés sorozatában vendégünk volt Széchényi Agáte és Széchényi Jenő Ausztriából, majd Széchényi Kálmán Németországból. Gróf Széchényi Imre zeneszerző tiszteletére, halálának 120. évfordulója alkalmából zenést estet rendeztünk (2018 X. 20.), amely CD-n is megjelent Széchényi Kálmánnak köszönhetően. Képzőművészeti gyűjteményünk a közelmúltban gyarapodott a legnagyobb magyar ükunokájának, az USA-ban született és élő Széchenyi Péter monumentális festményével. Szépapja a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc.
A Kubinyi Ferenc Múzeum Magyar Nemzeti Múzeummal való szakmai együttműködésének régi hagyománya van. Nógrád megye első hivatásos régésze, az 1950-1957 között a balassagyarmati Palóc Múzeumban dolgozott Patay Pál szinte rendszeres kapcsolatot ápolt múzeumunkkal. Utoljára 2019-ben fogadhattuk őt a Kubinyi Ferenc Múzeumban. 2015-ben a két intézmény együttműködési megállapodást kötött közös régészeti pályázat megvalósítására, műtárgykölcsönzések és egyéb tudományos, gyűjteményi közös munkák számára.
Kapocs a szécsényi múzeum névadója, a nógrádi illetőségű Kubinyi Ferenc régész, az őslénytan kiváló szakértője is, elég Debreczeni-Droppán Béla megállapításaira hivatkoznunk. A Magyar Nemzeti Múzeum parkjának északkeleti szegletében áll Alexander von Humboldt és George Washington emlékköve, állíttatója Kubinyi Ferenc. Ő tett javaslatot az országgyűlésnek a Nemzeti Múzeum új (ma is álló) székháza számára szükséges 500 000 Ft-os összeg megajánlására. Miután ezt az indítványt a követek 1836-ban elfogadták, a következő évben el is kezdődhetett a nagy építkezés, és mire az befejeződött, Kubinyi Ferenc öccse, Ágoston vezette a Magyar Nemzeti Múzeumot.
Gyűjteményi értékeink régészeti és történeti tárgyúak egész Nógrád megyéből.
A régészeti gyűjtemény fontos tárgyegyüttesei a bronzkori kincsleletek, amelyekből több is előkerült. Például Érsekvadkert határában bronzedények, bronz fibulák, ruhacsatok ismertek, míg Benczúrfalván több csoportos leletből kardok, aranyozott bronz lószerszám-díszek, csüngők kerültek elő. A bronzkorhoz kapcsolódnak még a gyűjtemény korai darabjai, így báró Nyáry Jenő pilinyi feltárásaiból ismert állatfigurák. Kincsleletnek számít a nógrádmarcali rézcsákányokból álló rézkori együttes, valamint az Ecsegről származó neolit kagylóékszer leletegyüttes is.
A fiatalabb korok emlékanyaga közül jelentős a verőcei római kori kikötőerőd leletanyaga, érdemes megemlítenünk a római illatszeres üveget, bronzfibulákat, bronz mécsest és súlyt. Gazdag leletanyag származik több népvándorláskori sírlelet feltárásából is, például Szurdokpüspökiből és Kállóról aranyozott ezüst fibulák, ezüst karperecek és fülbevalók, valamint borostyángyöngyök ismertek.
A középkori és koraújkori leletek alkotják a gyűjteményünk másik nagy egységét, számos középkori vár feltárásának leletanyagát őrizzük, főleg Hollókő, Szécsény, Salgó és Drégely vonatkozásában. A feltárásokból elsősorban a kerámia-leletanyag tetemes, többek között kályhaszemek és -csempék, főző- és asztaliedények kerültek elő, de gazdag összetételű a fémanyag is: fegyverek, mindennapi tárgyak, öltözék tartozékok. Unikálisnak tekinthető a balassagyarmati várásatásból származó üvegpohár.
Számunkra kivételesen gazdag régészeti emlékekben Szécsény történelmi belvárosa. A régészeti feltárások által vált ismertté a település első középkori plébániatemploma, a múzeumunk helyén állott várkastély egyes elemei, a város újkori palánkerődítései és temetője. Az ásatások meghatározó leletei közé tartoznak a többszínmázas kályhacsempék, az ún. reneszánsz díszkerámiák, finom üvegleletek és nem utolsó sorban egy török kori rézedény-együttes.
A Kubinyi Ferenc Múzeum történeti gyűjteménye összevontan tartalmazza a képzőművészeti és iparművészeti, irodalomtörténeti, történeti gyűjteményi darabokat. A társintézmények kölcsönzési szándékát illetően is az egyik legkedveltebb műtárgyunk Szinyei Merse Pál: Virágzó almafák című alkotása, amely hamarosan a Szépművészeti Múzeum Szinyei Merse kiállításában lesz látható, általában pedig a Kubinyi Ferenc Múzeum látványtárában tekinthető meg. Vannak még kiváló képzőművészeti alkotásaink Barabás Miklós, Aba-Novák Vilmos, Lotz Károly, Koszta József és más művészektől.
A plasztika terén kora barokk Szent István-szobor, többféle puttó, angyalok és egyéb szobrok. Itt említjük meg a Karancsságról származó Árpád-kori Agnus Dei ábrázolású sírkövünket és régészek feltárta, restaurált festett koporsófedelet. Egyházi kincseink közé tartozik a ferences rendi tabernákulumos szekrény, aranyozott vörösréz Úrmutató és több ónedény. Jeles Nógrád vármegyei emlékeket is őrzünk, mint a vármegyeháza harangja vagy a vármegye zászlaja. Műemléknek is számító helyi műtárgy Szécsény címere. A nemesség, főnemesség múltját többféle tárgytípusban megtaláljuk, így bútorokat a reneszánsztól a neobarokk stílusig, különféle garnitúrákat, fali kárpitot, terítőt, szőnyeget, piros selyem lótakarót a XIX. századból, nemesi címereket, nemesítő diplomát és fegyvereket. Fontosak Szécsény várostörténetének néprajzi jelentőségű valamint polgárosodást dokumentáló emlékei is. Több mint 50 ezer darabos képeslapgyűjteményt gondozunk. Nem utolsó sorban említjük meg névadónk, Kubinyi Ferenc olajfestmény portréját, székét és halotti címerét.
Nemcsak a múlt és az adottságok kapcsolhatják össze a két múzeumot, hanem a jövő közös célkitűzései, közös feladatai és közös reményei is. Elég most két csomópontra utalnunk.
A szécsényi Forgách-Lipthay kastély Magyarország egyik kiemelkedő arisztokrata műemléke. A Magyar Nemzeti Múzeum arisztokrata alapítású, és gyűjteményeiben is jelentős a magyar nemességet, főnemességet reprezentáló műkincsállomány. A két adottság gyümölcsöző összetársítása, egymáshoz igazítása a jövő egyik fontos feladata.
A Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjtő területéhez tartozik a népi kultúra köztudottan kiemelkedő helyszíne, a világörökséget képező Hollókő település. De nemcsak a népi kultúra jellegzetes települése, mert a 20. század közepi és a világörökségi településrészek mellett ott lappang a középkori település is. Föltárásával, rekonstruálásával és kulturális, turisztikai hasznosításával a Magyar Nemzeti Múzeum újdonsült tagintézményével nemzeti, sőt egyetemes értéket tárhat föl és revitalizálhat.
Dr. Limbacher Gábor
múzeumigazgató
MNM Kubinyi Ferenc Múzeuma
