A Múzeumkert helyreállításának utolsó nagy lépéseként Magyarország Kormánya - a 1347/2019. (VI. 11.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Múzeum kertrekonstrukciójának befejezéséhez szükséges feladatokról alapján - 100 millió forintot biztosított egy tematikus játszótér építésére a park Pollack Mihály tér - Múzeum utca felőli szegletében. A gyerekek és a családok önfeledt kikapcsolódását biztosító beruházással befejeződött az utolsó nagyobb munkálat is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.

2018 januárja óta zajlik a Múzeumkert felújítása. Az azóta eltelt időszakban felfrissült a kert növényzete: a beteg, életveszélyes faállomány cseréje mellett megújult a teljes cserjeállomány, változatos évelő, egynyári és talajtakaró növényzet szépíti a kertet. A látványos változás szó szerint mélyreható, alapos átalakuláson nyugszik: nagyarányú földcserére került sor, korszerűsítették a kert teljes közműhálózatát, világítását, biztonsági berendezéseit, megtisztították és restaurálták a kert szobrait, emlékműveit. A látogatók kényelmét és kikapcsolódását egységes utcabútorzat, ívókutak, szökőkút, illemhely és újonnan nyílt kapuk szolgálják. A beruházásnak köszönhetően újjászületett a Pollack Mihály térre néző kertészház, ahol 2020-ban a Geraldine kávéház is megnyílhat. A pihenőkert másik kiemelt pontja a családosok és a gyerekek szórakozását szolgáló játszótér, amelyet 2019. október 11-től vehet birtokba a közönség.

<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.faceboo..." width="500" height="554" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowTransparency="true" allow="encrypted-media"></iframe>

A játszótér építésének gondolata már 1888-ban felmerült ezen a területen. A most átadott „Muzi” elnevezésű tematikus játszótér a 19-20. század fordulójának építészeti és kulturális világának, gyermekvilágának felidézésével kívánja új elemmel gazdagítani a Múzeumkertet és a fővárost. A játszótér közvetlenül két regény cselekményéből, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk (1906) című és Pásztor Árpád A Muzi (1930) című könyveiből inspirálódott. Mindkét történetben a Magyar Nemzeti Múzeum kertje fontos helyszínként jelenik meg, és mindkét történetben előkerül a gojzizás, vagyis a golyógurítás, mint közösségi játék - így ez a tevékenység a játszótér egyik nagy attrakciója (egy golyóautomatával). A gojzipálya mellett felépült egy nagy, steampunk hangulatú "gőzfűrészüzem" a Pál utcai fiúk piros-zöld zászlajával, elkészült egy kisebbeknek szóló, szerepjátékoknak teret adó "belváros" házakkal és egy működő verklivel (Piki kalandjai a Muzi c. regényből). Üzembe került egy lóvasút óvodás korúak számára (hiszen a Kálvin térről Újpestre lóvasúton lehetett eljutni abban az időben), megjelenik a Gittegylet "pecsétje", mint körforgó, és természetesen a hinta sem hiányzik a játékok közül. Mindezek az eszközök egy jól tematizált, színes öntöttgumi ütéscsillapító felületen kaptak helyet. (A játszótér tervezője dr. Hajdu-Nagy Gergely okl. tájépítész, a játszóeszközök tervezője és kivitelezője az ASAPA Alkotócsoport, Varga Eszter és dr. Hadházy Gergely volt.)

A Múzeumkertben olyan játszótér született, amely felidézni, megjeleníteni a historizmus építészeti kultúráját, Budapest kulturális életét, beleértve az öltözéket és divatot, az újságok tipográfiáját, a kézzel írás szépségét, a korszakra jellemző színeket, közlekedést, továbbá a két regény erkölcsi tanítását, a „római és irokéz” virtust, vagyis a nemes jellemet. A játszótér a 2-14 éves korosztály számára az önálló játékélmény biztosítása mellett a kreativitásra és a kooperációra is ösztönözni a gyerekeket.

A Múzeumkert 21. századi rekonstrukciója része annak a több mint száz éves folyamatnak, amely a magyarság szimbolikus helyét, a Nemzeti Múzeumot övező területet a korszellemnek megfelelően, de a hagyományokat tiszteletben tartva igyekszik hasznosítani. A múzeumpalota környezetét a szabadságharc leverése utáni legnehezebb időkben, 1855-57 között Petz Ármin tervei szerint közadakozásból parkosították. Az első rendezésre 1880-81-ben került sor, mikor is a Múzeumkert elejéből egy részt leválasztottak a Múzeum körút ma is meglévő szélességének kialakításához. A park ezek után több mint fél évszázadon át virágkorát élte, amelynek Budapest ostroma vetett végett. A II. világháború és az 1956-os harcok egyaránt súlyos károkat okoztak a területen. Ezután a legszükségesebb kertrendezést a Főkert végezte el, amely még 1953-ban átvette a park növényzetének fenntartását a múzeum saját kertészetétől. A Múzeumkert átfogó rendezésére 1973-ban kerülhetett sor, amely nagyrészt eltüntette a kert történeti struktúráját. A park állapotára a végső csapást a Nemzeti Múzeum épületének átfogó rekonstrukciója mérte. Az 1990-es évek derekától a múzeumpalotától délre fekvő kertrész az építkezés miatt felvonulási területévé vált. Ennek következményeként megszűnt a játszótér és elpusztult a Múzeum utca felőli kertrész aljnövényzetének túlnyomó hányada. 2016 júliusáig kellett várni arra, hogy kormányhatározat születhessen a Múzeumkert történeti rekonstrukciójáról (1382/2016.), melynek köszönhetően a Tér-Team Kft. (Szabó Gábor tájépítész és munkatársai) tervező és a Belvárosi Építő Kft. kivitelező munkája nyomán elkészülhetett a Belváros leszebb pihenőkertje.