A pálos rend történetét bemutató vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend, a Maros Megyei Múzeum, valamint a Haáz Rezső Múzeum együttműködésével valósult meg. A kiállítás 2022. december 30-ig Marosvásárhelyen, majd 2023 februárjától, egészen május végéig Székelyudvarhelyen tekinthető meg.

A kiállítást az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendája nyitja: a szerzetes a thébai pusztába menekült a keresztényüldözés elől (Kr.u. 3. század), eledele évtizedeken át napi fél cipó volt, amit egy holló hozott számára. Halálakor két oroszlán ásta meg a sírját -- ez a jelenet az eledelt hozó hollóval együtt a rend címerében is megtalálható. A kiállítótermek évszázadok emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend gazdálkodását, alkotó tevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát mutatja be a rend anyagi és szellemi örökségén keresztül.

A kiállításról

A pálosok ma a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban, amely az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg. Ez köti össze szimbolikusan az öt magyar kolostort a częstochowai Fényes Hegy (Jasna Góra) kolostorával.

A tárlaton az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a mindennapi kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A mintegy 200 műtárgy közt láthatóak a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, Martinuzzi Fráter György egyetlen ismert 17. századi portréja, vagy épp pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Ányos Pál munkái.

Történet

A pálos rendet a XIII. század közepén alapították, és az egyetlen olyan ma is működő magyar férfi szerzetesrend, amelyet a pápa már a középkorban elismert. A pálosok történelmét hanyatlás és újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak és közösségei feloszlottak, de a rend mégis fennmaradt, és ma már közép-európai jelentőséggel bír.

Kódexmásoló műhelyek, könyvtárak és iskolák fémjelzik a pálosok írásnak, olvasásnak és tanulásnak, valamint oktatásnak szentelt életét. Kükönös jelentőséggel bír a Fekete Madonna képe, amelyet a częstochowai szerzetesek gondoznak, ahová évente több mint 5 millió ember zarándokol el.

A rendet alapszínei is megkülönböztetik: az arany, fehér, zöld és fekete az emberi alapértékeket képviselik. Az arany, amely a thébai sivatagot és a két oroszlánt jelképezi, az isteni tökéletesség, az örökkévalóság és fény színe. A vizet, a szent forrásokat jelképező fehér a tisztaság, a győzelem és béke színe, míg a Szent Pál nyughelyét jelző  pálmafa leveleinek zöldje a remény és a természet jelképe. A hollót és a Fekete Madonnát szimbolizáló fekete pedig a szerénység és alázat, de a korai középkorban az isteni gondviselés színe.

A rend Magyarországon, Lengyelországban (a pálosok második otthona és jelenlegi központja), Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, valamint Ausztráliában, Afrikában és az Egyesült Államokban tevékenykedik s 73 kolostort tart fenn, közel 500 szerzetessel.