A Magyar Nemzeti Múzeum és a BÁV közös, Reprezentáció & Technológia – Három évszázad éremművészetének titkai című időszaki kiállítása közel 300 emlékérem, kitüntetés, jelvény, a gyártáshoz használatos verőtő és egyéb műtárgy segítségével mutatja be, miként találkozik a reprezentáció igénye a technológiai fejlődéssel a 17. századtól napjainkig. A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak az érméket, hanem azok készítéséhez szükséges verőtöveket és a verőgépet is bemutatja, így a technológiai háttér is megismerhető.

Ezek a sorozatgyártott tárgyak évszázadok óta a reprezentáció eszköztárába tartoznak, a társadalom minden rétegéhez eljutva széles körben és magas művészi színvonalon közvetítenek információkat és értékeket, hiszen létrehozásuknak épp ez volt a fő célja. A gyártásuk során használt különféle szerszámok – verőtövek, dúcok, klisék és modellek –, amelyek hiányában ezek a reprezentatív tárgyak nem is születhettek volna meg, már kevésbé látványosak, viszont jelentőségük technológiatörténeti szempontból felbecsülhetetlen.

Mik azok a verőtövek? Az acélból készült verőtövek felhasználásával készítették és készítik jelenleg is a különféle érmeket, jelvényeket és kitüntetéseket. Azt éremveréshez – a kalapácson kívül – két szerszámot használtak: egy alsó és egy felső verőtövet, ezekbe vésték az érem negatívját. Az alsó verőtő felületére helyezték a veretlen éremlapkát, majd erre került a henger alakú felső verőtő. A mester a felső verőtőre mért erőteljes kalapácsütéssel sajtolta, verte bele az éremképet.

Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény – amelyből a kiállítási darabok származnak – magánkézben, a BÁV kezelésében van, és több mint 25 000 egyedi darabot számlál. Igazán kivételessé a kollekciót az egyben lévő gyűjtemény és annak nagysága teszi, de művelődéstörténeti szempontból is jelentős, hiszen a magyar éremverés történetének több évszázadát átfogó kollekció világviszonylatban is egyedülálló.

A verőtőgyűjtemény története egészen 1328-ig nyúlik vissza, amikor Körmöcbányán megalapították a Magyar Királyság legjelentősebb pénzverdéjét, ahol többek között Mátyás király híres madonnás aranyforintja is készült. A verőtövek történelmi események lenyomatai: uralkodói portrék, politikai fordulópontok, világraszóló jubileumok is visszaköszönnek rajtuk. Hasonló kaliberű gyűjtemények legfeljebb a világ legnagyobb múzeumaiban találhatók: Berlinben, Londonban, Párizsban, Szentpétervárott és az Amerikai Egyesült Államokban.

A gyűjtemény anyagának összetétele rendkívül sokrétű, alapvetően az emlékérmek, zsetonok, jelvények és kitüntetések készítéséhez használatos különféle szerszámok összességét jelenti, de megtalálhatók benne magyar és külföldi forgalmi pénzérmék gyártásához használt verőtövek is. A legkorábbi darabok a 18. század elejéről származnak, a legfiatalabbak pedig az utóbbi évtizedekből, készítési helyük Gyulafehérvár, Körmöcbánya, Budapest és Bécs. A verőtőgyűjtemény szerves részét képezi egy Schuler YB típusú pénzverőgép is, amelyet a hajdan legkorszerűbb technológiát képviselő Magyar Királyi Pénzverő vásárolt 1925-ben.

A felbecsülhetetlen muzeális, numizmatikai, történelmi, kulturális és technikatörténeti értékkel bíró kollekció segítségével az újkortól nyomon lehet követni a magyar éremművészet történetét, a pénzverési technológia fejlődését, továbbá a kitüntetések, jelvények és zsetonok históriáját. A kiállítás ezekből nyújt reprezentatív válogatást, kiegészítve a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum eredeti érempéldányaival és műtárgyaival.

A kiállítás izgalmas élményt kínál mindazoknak, akiket érdekel a fémbe zárt történelem világa, a ritkán látható mesterművek segítségével nyerhetünk betekintést az éremkészítés művészeti és technológiai folyamataiba. A tárlat 2025. április 22. és május 25. között látható a Magyar Nemzeti Múzeum második emeleti kupolatermében, és az állandó kiállításokra váltott jeggyel tekinthető meg.