Ahogy az őszi hónapokban előkerülnek a betakarítás eszközei, úgy kerül most reflektorfénybe egy különleges, föld mélyén rejtőző római kori leletegyüttes. A Hónap Kincse szeptemberi tárlatán egy rendhagyó régészeti lelettel ismerkedhetnek meg látogatóink. Egy római császárkorból származó, vastárgyakat tartalmazó depóleletet mutatunk be, amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A lelet zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban kiemelten értékes leletnek számít egy teljes épségben fennmaradt kulcskészlet.

Római kori vas depólelet

A Magyar Nemzeti Múzeumban immáron majdnem tíz éve működik közösségi régészeti csoport, melyet jelenleg a Nemzeti Régészeti Intézet Közösségi Régészeti Osztálya koordinál. A hatalmas ki terjedésű lelőhely gyakorlatilag az őskortól kezdve, egészen a középkor végéig lefedi az emberi jelenlét különböző szakaszait, köztük a római időszakot is. A területen eddig nagyobb volumenű kutatások nem folytak, ellenben a Magyar Nemzeti Múzeum már az 1860‑as években értékes római leletekkel gyarapodott a helyszínről.

A lelőhely környezete: Pincehely, Bogarasi határ

Az összesen tizenegy tárgyat számláló depólelet ekepapucsa és ekelánca egyértelműen a földműveléshez kapcsolódó eszközök, míg a jellegzetes formájú metszőkés a római kor – Pannoniában is gazdagnak számító – gyümölcs- és borkultúrájának emléke. A baltafej és fűrésztöredékek műhelytevékenységre, esetleg egyéb háztáji munkára utalhatnak. A lelet kiemelten fontos részét képezi az összesen nyolc, ún. „T”-alakú kulcsból álló készlet, melyeket az eredeti függesztőrúddal együtt rejtettek el. A tavalyi év eredményei kapcsán remélhetjük, hogy a terület jövőbeni régészeti kutatása fényt fog vetni a környék római kori betelepülésére.

A szeptemberi Hónap Kincse megtekintése után tökéletes őszi program a Nemesvámos határában lévő Villa Romana Baláca régészeti kiállítóhely felkeresése, ahol a római kori élet provinciális mindennapjaiba nyerhetnek betekintést a látogatók, idén október 31-ig. A gazdag mozaikok, a pompás falfestmények, a kőtár és a villagazdaság épületei hitelesen idézik meg a balatoni régió egykori világát.
A Hónap Kincse a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében, az állandó kiállításra megváltott jeggyel látogatható, 2025. szeptember 28-ig. 

További érdekességek a hónap kincséhez kapcsolódóan:

RÓMAI KORI FIBULÁK PINCEHELYRŐL
A szeptemberi Hónap Kincse kamarakiállításon egy különleges, római császár kori vaseszköz lelet látható, amely a Tolna megyei Pincehely mellett került elő. Múzeumunkba azonban már jóval korábban is jutottak római kori tárgyak a térségből. Hangyali István katolikus pap, aki figyelemmel kísérte lakóhelyének történéseit, 1866-ban több római kori régiséget is ajándékozott intézményünknek, köztük három római kori fibulát (ruhakapcsolótűt) – sajnos, a pontos lelőkörülmények ismeretlenek. Közülük két példány az ún. hagymagombos fibulák közé sorolható, melyek viszonylag későn, a Kr. u. 3. század végén váltak népszerűvé. Jellemzően a férfi viselet elemei voltak, rendszerint a felsőruházaton (köpeny), a jobb vállon, „gombokkal lefelé”  viselték őket. Az egyik fibula ezüstből készült, ami utal tulajdonosának társadalmi státuszára. Ilyen fibulákat magasabb rangú katonatisztek és hivatalviselők egyaránt hordtak, készítésük zömében központi császári műhelyekben zajlott, tehát adományozásuk hivatalos „kinevezésnek” tekinthető. Bizonyos fibulák íves kengyelén felirat is található, ezek sokszor általános jókívánságokat (VTERE FELIX – ’Használd szerencsével!’), illetve a tulajdonos nevét tartalmazzák. Mindezek tükrében nem lehetetlen, hogy Pincehely környéke a késő római időszakban (Kr. u. 4. század) is fontosabb településnek számított.

Ezüst hagymagombos fibula VTERE FELIX felirattal ("Használd szerencsével!") Szentendréről (Kiss Ferenc-gyűjtemény)