Bizonyos feltételek mellett, idővel megváltozhat a korróziós folyamatoknak ellenálló arany megjelenése. Ennek egyik oka lehet az ötvözéshez használt más fémek jelenléte, mert valójában ezek a fémek képeznek új fémvegyületeket. Az aranyötvözet annál inkább hajlamos ezekre a folyamatokra, minél alacsonyabb finomságú, tehát minél magasabb az ötvöző fémek aránya. A bakodpusztai leletek karperecpárjánál azokon a területeken történt ilyen változás, ahol a forrasztáshoz használt fémek helyileg megváltoztatták az arany ötvözetét. A foglalatok tövében, ahol a foglalat az alaplemezzel találkozik az arany besötétedett.

A műtárgyak tisztításához oldószerkeveréket használtam, a nedves tisztítás közben a víz használatát mellőztem. A keverék és a vatta a felhalmozódott légköri szennyezőket képes volt fellazítani és eltávolítani. A karkötők esetében a kezelést egy finom por használatával egészítettem ki, amely képes volt a korróziós termékeket mechanikailag is lazítani, de az arany felületén nem okoz változást. Végül a leletek felületén védőbevonatot alakítottam ki 3%-os Incralack alkalmazásával. Ez a réteg izolálja a tárgy felületét a környezeti hatásoktól, így annak megjelenése hosszabb távon állandó marad. 

A nyakláncokon a hosszú évtizedek alatt felhalmozódott légszennyező anyagok okoztak elváltozást, amelyek nem károsítják a fémet, de rontják a leletek esztétikai képét. A nyakláncok felülete elvesztette fényét és besötétedett. A tisztításhoz használt oldószerkeverék és a vatta mechanikai hatása elegendő volt a felületen kialakult szennyeződések eltávolítására. A tisztításnál mellőztem mind a vizes-, mind a vegyszeres kezeléseket, a kémiai oldást. Elsősorban azért, mert a szennyeződés típusa és mértéke ezt nem indokolta. Másodsorban a drágakövek alá könnyen be tud jutni egy alkalmazott vegyszer, annak teljes eltávolítása kérdéses, ilyen esetben a vegyszermaradék a későbbiekben problémák forrása lehet. Amennyiben a vegyszer pH értéket nem is nézzük, maga az anyag száradása, kristályosodása közben felesleges mechanikai igénybevételnek teheti ki a drágakövet és a gránát tulajdonságaiból eredően hajlamos a repedezésre. Végül a nyakláncok felületén is védőbevonatot alakítottam ki 3%-os Incralack alkalmazásával. 

Szerző: Lukács Balázs, fém-, ötvösrestaurátor-művész, régészeti fémrestaurátor, MNM Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály

A bakodpusztai leletek rövid bemutatása és konzerválása két részletben megtekinthető a Múzeum facebook-oldalán az alábbi linkeken: 

• Hun kori aranykincs: a bakodpusztai karperecpár
• Hun kori aranykincs: a bakodpusztai arany nyakláncok

A videók a "Van bennünk valami közös” című sorozatunk keretei között készültek, melynek célja, hogy minél egyszerűbb módon elérhetővé tegyük azt az ismeret- és tudásanyagot, amit a múzeum a magyarok közös múltjáról őriz, és bemutassuk azokat a múltbeli ereklyéket, különleges tárgyakat, amelyek a köz tulajdonai.