Minden év november 13-án emlékezünk meg Klebelsberg Kuno gróf (1875-1932) születésnapjáról. Nevét szinte mindenki ismeri az országban, mivel vallás- és közoktatásügyi miniszterként a kulturális életben számos nagy fejlesztés kezdeményezője volt.

Klebelsberg Kuno gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Készítette: Jelfy Gyula, 1930 körül. MNM TF Portré és csoportképgyűjtemény. (MNM online katalógus)

Klebelsberg vadászaton. Készítette: Kallós Oszkár, 1931 körül. MNM TF Portré és csoportképgyűjtemény. (MNM online katalógus)

Szolgálati idejében – annak ellenére, hogy a trianoni békeszerződés következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának jelentős részét – kiépült a népiskolák és a külföldi Collegium Hungaricumok rendszere (1926. évi 7. tc. és 1927. 13. tc.).

Tipikus alföldi népiskola Domaszéken, mely Klebelsberg idején épült. Készítette: ismeretlen fényképező, 1920-as évek második fele. MNM TF MNM TF Magyar Eseménytörténet I/b gyűjtemény. (MNM online katalógus)

Ennek eredményeként a magyar társadalomban látványosan csökkent az analfabéták aránya (15,6%-ról 9,6%-ra), valamint megkezdődött egy új kulturális elit kiépítése is.

Klebelsberg miniszterségének egy évtizedében a közgyűjteményi szféra is átalakult; megalakult az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (1922. évi 19. tc.), ami egy tanács alá rendezte a hazai nagy közgyűjteményeket:

• a Magyar Nemzeti Múzeumot (benne az Országos Széchényi Könyvtárat, az Érem- és Régiségtárat, Állattárat, Növénytárat, Ásvány- és Őslénytárat, Néprajzitárat),
• az Országos Levéltárat,
• a Szépművészeti Múzeumot,
• az Iparművészeti Múzeumot,
• a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárát (ma az ELTE Egyetemi Könyvtára),
• 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémiát.

A tanács önkormányzati rendszerének köszönhetően ezen intézmények összehangoltan tudtak működni. Tagjai voltak:

• az intézmények vezetői, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum osztályainak vezetői,
• a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 10, 5 évre kinevezett egyetemi oktatók,
• valamint szintén a miniszter által, 5 évre felkért 5 szakértő.

A Klebelsberg az Országos Magyar Gyűjteményegyetem nyolcéves fennállásának díszülésén. Készítette: Eiser M., 1931. MNM TF Magyar Eseménytörténet I/b gyűjtemény. (MNM online katalógus)

Alakuláskor a tanácsot a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökölte, majd erre a pozícióra ő nevezi ki a tanács által jelölt utódját. Az alelnöki posztot az intézmények vezetői látták el, a törvényben felsorolásuk sorrendjében kétévenkénti váltással. Klebelsberg művét 1932-től utódja, Hóman Bálint folytatta, aki minisztersége előtt múzeumunk főigazgatója volt, és a gyűjteményegyetemet Magyar Nemzeti Múzeumnak nevezte el.

Karikatúra Bud János pénzügyminiszter és Klebelsberg alakjával. Készítette: Madaras László, 1920-as évek. MNM TKCS Grafikai Gyűjtemény. (MNM online katalógus)

Múzeumunk is átalakult Klebelsberg minisztersége idején. A leglátványosabb változás eredményeként a már használaton kívül felsőházi padsorok kikerültek a díszteremből, emellett az épületben lévő lakások egy részét felszámolták, így nagyobb felületet nyertek a muzeológusi munkának. A múzeumot körül ölelő kert is számos emlékművel gyarapodott; ekkor került ki a római Forum Romanumról származó oszlop, Alessandro Monti báró mellszobra, valamint Hermann Ottó emlékműve is.

Bővebben a témában: KLEBELSBERG 100 lapozható virtuális kiállítás>>>

Szerző: Sóti Lajos, MNM Történeti Fényképtár

Borítókép: Klebelsberg Kuno villájának könyvtárszobájában. Készítette: Czvek Gyula, 1932. MNM TF Portré és csoportképgyűjtemény. (MNM online katalógus)