1956. október 23-án, 68 éve, forradalom tört ki Magyarországon, amely az országot 1945 óta megszálló szovjet hadsereg kivonását és az elnyomó kommunista rendszer megváltoztatását követelte. Aznap délután az először betiltott, később mégis engedélyezett felvonulás Budapesten a Műszaki Egyetemtől és a Petőfi Sándor-szobortól indult. A tüntető egyetemistákhoz rengetegen csatlakoztak a fővárosban. A budai Bem szobornál már több tízezres tömeg hallgatta Veres Péternek, a Magyar Írók Szövetsége elnökének a beszédét. Innen a felvonulók a Parlament, majd a Magyar Rádió épülete felé vették útjukat.

Tüntető tömeg az Kossuth Lajos utcában, az Astoria Szálló előtt. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

2022-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba egy a nyilvánosság számára addig ismeretlen fénykép-együttes és egy visszaemlékezés, amely ennek a rendkívüli napnak is emléket állít. A fotók készítője, a nyugatnémet Heinz Corte, és a visszaemlékezés írója, a brit Herbert Frederick Rance, két külföldi tudós, akik véletlenül csöppentek a magyar forradalomba. Mindketten az 1956. október 19-23. között Magyarországon megrendezett II. Nemzetközi Papír- és Nyomdaipari Műszaki Konferencia résztvevői voltak, és a forradalom kitörése miatt Budapesten rekedtek. A tudósok az Astoria Szállóban laktak, így október 23-án délután látták a hotel előtt hömpölygő tömeget. Heinz Corte öt fényképet készített a Kossuth Lajos utcai felvonulásról, H. F. Rance pedig visszaemlékezésében írt az eseményről:

„A menetelő oszlopok összetalálkoztak a közelben, egybeolvadtak, és most már sűrű tömegként vonultak a Kossuth utcában, majd balra fordultak a Rákóczi úti kereszteződésnél, hogy a Lánchídon keljenek át a Dunán. [...] A levegő megtelt a növekvő bizakodás merészségével és izgatottságával. A felvonulók egyik szakasza egy jelmondatot kezdett skandálni. Egy másik csoport  rázendített egy felkavaró régi magyar nemzeti dalra. Majd újra felzúgtak a jelmondatok, amelyeket oly sokszor skandáltak aztán a következő napokban. [...] Ekkor már nem csak diákok voltak a felvonulók között. Középkorú férfiak és nők is csatlakoztak, és itt-ott kis csoportokban és némiképp szégyenlősen katonák is hozzájárultak a szabálytalan vonuláshoz a maguk szakszerű menetelésével. [...] Az emberek a hotel előtt túláradó izgatottsággal szemlélődtek. Hallották, hogy angolul beszélünk, egyből körénk gyűltek, buzgón magyaráztak és fordítottak, ki akarták mutatni barátságukat irántunk és a történések miatti örömüket. [...] Mindannyian a szabad világba hírt vivő potenciális futárnak számítottunk, és utcai ismerőseink kétségbeesetten próbálták meg ezt újra és újra tudatosítani bennünk. [...] Miközben az éneklés és kiabálás közepette beszélgettünk, hirtelen moraj szállt fel a tömegből. Minden tekintet a tér közepe felé fordult, ahol egy új transzparenst emeltek a magasba. Rajta egy vörös színnel kezdetlegesen megrajzolt Kossuth-címer volt látható, a küszöbön álló forradalom jelképe. [...] A tömeg újra meg újra elragadtatottan és egyetértően felmorajlott. Egy operatőr felmászott a forgalomirányító fülkébe, miközben segített neki az ott posztoló rendőr, majd kamerájával végigpásztázta a tömött utcákat és az éljenző tömeget. [...] A tüntetők tömege miatt elakadt villamoskocsik mozdulatlanul álltak végig a Kossuth utcán. Ahogy a felvonulók elhaladtak mellettük, az utasok és a személyzet az ablakokon kihajolva csatlakoztak az énekléshez és a skandáláshoz.”

Tüntető tömeg az Kossuth Lajos utcában, az Astoria Szálló előtt. Az egyik transzparensen a „Szolidaritást a lengyel néppel!” felirat olvasható, a másik transzparensen pedig a Lengyel Népköztársaság címerének sas ábrázolása és a „Képzőművészeti Főiskola” felirat látszik. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

Tüntető tömeg a Károly körút és Rákóczi út kereszteződésében. Egy kéz a Kossuth-címert tartja a magasba. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

Heinz Corte és H. F. Rance végül 1956. október 30-án egy kimenekítési akció során tudta elhagyni Magyarországot. Hogy addig milyen kalandokon mentek keresztül a forradalmi Budapesten, kiderül Az Astoria Szálló foglyai című kötetből, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban adott ki.
Az Astoria Szálló foglyai / Trapped in Hotel Astoria | Magyar Nemzeti Múzeum

Szerző: Dr. Bognár Katalin