Blog

Bánó László gépészmérnök évtizedeken keresztül lappangó visszaemlékezése a koronázási szertartással kapcsolatban olyan információkat is tartalmaz, amelyekről eddig nem volt tudomása a témával foglalkozó kutatóknak.

Bronzöntő tégely vizsgálata Várvölgy, Nagy-Lázhegyről

A részletes laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a kagylóréteg kb. 270-300 db, közel hasonló vastagságban, egyenletesen egymásra rétegzett kagylóteknőből áll.

Az oroszlán elterjedési terültének legnyugatibb határát érhette itt el. Őskori lelőhelyekről, ezzel a lelettel együtt is, eddig összesen néhány előfordulási helye vált ismertté ennek a nagyragadozónak Magyarországról.

A Magyar Nemzeti Múzeum körül számos érdekes szobor található: írók, tudósok, szabadsághősök kő- és bronzemlékei sorakoznak. Mindegyiknek külön-külön története van. Némelyikük már ránézésre felkeltheti az érdeklődést. Ilyen biztosan az a százéves sztélé is a Múzeumkert észak-keleti felében, amely egyszerre három embernek, a magyar régészettudomány alapító atyáinak állít emléket.

Dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régész főmuzeológusa 2016. december 8-án ünnepli 102. születésnapját. 

Egy különleges és nagyon gazdag csiszolt kőeszközökből álló lelet együttes vizsgálati eredményeit mutatjuk be. 

1916. november 21-én éjszaka égve maradtak a lámpák a schönbrunni kastély császári lakosztályában. Meghalt Ausztria császára és Magyarország királya, I. Ferenc József. Várható, mégis váratlan esemény volt.

Meglepő módon ezeken, és más vizsgált Árpád-kori lelőhelyeken is úgy tűnik, hogy a kerámiakészítés nem volt olyan fejlett és szervezett, mint például az avaroknál.

A címer a XII. században kiteljesedő lovagi kultúra eredményeként született meg. Az első magyar címer megszületése pedig a magyar államcímer kialakulásának első fejezete.

A szerző új elképzeléseinek részletesebb ismertetése a Nemzeti Múzeum tudományos folyóiratában, a "Folia Historica" következő számában fog megjelenni.