Múzeumi élet
Szakmai munka

Február 25-e 2000 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Magyarországon, aminek apropója Kovács Béla (1908-1959), a Független Kisgazdapárt (Független Kisgazda- és Földmunkás Párt) főtitkárának szovjet fegyveresek általi elhurcolása. A demokrácia- és szovjet ellenes koholt vádakkal megbélyegzett politikust a nemzetgyűlés mentelmi joga védte, ennek ellenére Váci utcai lakásából vitték el az orosz katonák 1947. február 25-én.

Kovács Béla FKGP főtitkár, nemzetgyűlési képviselő igazolványa, 1945

Kovács Béla hosszú éveket töltött rabságban, először itthon és a szovjetek ausztriai börtönében, majd Moszkvában bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték, emiatt hosszabb időt töltött a Szovjetunió különböző börtöneiben. A közfelfogástól eltérően azonban nem sínylődött Gulág táborokban. Végül 8 év után engedték haza, de a magyar hatóságok gyors szabadon bocsájtása helyett előbb Jászberényben, majd Budapesten őrizték, végül 1956 áprilisában jutott csak haza. Hazaérkezését nem hozták nyilvánosságra, a hír szájról-szájra terjedt. Kovács Béla az 1956-os forradalom alatt részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és Nagy Imre kormányának előbb földművelésügyi minisztere, majd államminisztere lett. November 4-e után a megegyezést kereste az új, Kádár-féle hatalommal a vérontás elkerülése végett, de a börtönévek alatt tönkrement egészsége miatt állapota egyre csak romlott, és hamarosan, mindösszesen 51 évesen elhunyt. A kisgazda politikus élete és politikai pályája kettétört, rehabilitálására csak 1989-ben került sor a Szovjetunió Legfőbb Katonai Ügyészsége által, amely döntéséről igazolást is kiállított.

Kovács Béla igazolványai 1947-es elhurcolásakor kerültek a szovjet politikai rendőrség kezébe, 1996-ban szolgáltatták vissza a magyar külügyminisztérium közvetítésével. A fél évszázad múltán haza került személyes dokumentumok és a rehabilitálás dokumentumai ekkor kerültek Kovács Béla lányához, Sött Lászlóné Kovács Irénhez, aki azokat 2000-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. A 10 igazolvány között találjuk Kovács Béla útlevelét, utazási igazolványait, vadászigazolványát és fegyvertartási engedélyeit, valamint az arcképes nemzetgyűlési képviselői igazolványát 1945-ből. Ez utóbbi látható a Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításának 20-ik századot bemutató részében.

2018-ban Pécs Patacs városrészében, Kovács Béla egykori szülőházában Emlékház nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassák a hányatott sorsú egykori kisgazda politikust és a baranyai kisgazda mozgalom történetét. Életéről Palasik Mária történész írt könyvet 2002-ben, amiben a múzeumba került dokumentumokat is feldolgozta.

Szerző: Balahó Zoltán, MNM Modernkori Főosztály