500 év szerelem - királyi pompa, szerelmi pletykák és intrikák, esküvők a budai várban

Aragóniai Beatrix  és Hunyadi Mátyás magyar király esküvője igazi reneszánsz menyegző volt. A nápolyi királyi hercegnő érkezésével és gyönyörű ruhájával elbűvölte a magyar királyi udvart. Nem volt ez másként akkor sem, amikor Edelsheim-Gyulai Ilona a Rotschild Klára tervezte ruhakölteményben jelent meg Horthy Istvánnal kötött házassága helyszínén.
Szerelemből házasodni a 19. század elején még nem volt divat, így a nagy magyar honleány, az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréz grófnőnek a mátkasága Szily Antal huszár kapitánnyal nem volt hosszú életű, esküvőjüket a család meghiúsította. Rangban hozzáillő, igazi grófot szántak neki férjül, akit előre kinéztek számára. Gróf Széchenyi István frigyét a sokgyermekes, özvegy Seilern Crescence grófnővel 1836-ban hatalmas izgalommal várta a budai lakosság. Almásy Jacqueline grófnő 1924-es esküvőjéről Louis Cartier párizsi ékszerkirállyal még az amerikai Vanity Fair magazin is beszámolt. Milyenek voltak a királyi, főúri, arisztokrata menyegzők? Álompárok, hetedhét országra szóló lakodalmak, szerelmi pletykák és intrikák, 500 év esküvői a budai várban. 

Tematikus séta a Magyar Nemzeti Múzeum – Magyar menyasszony kiállításához kapcsolódóan.

Sétavezető: Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus

A séta időtartama: 2–2,5 óra (közepesen nehéz túra, sok lépcsővel)

Az indulás helyszíne: (1011 Budapest) Szilágyi Dezső téri református templom bejárata (A helyszínen jegyvásárlási lehetőség nincsen, kérjük, hogy az előre megváltott jegyével érkezzen!)

Programjegy: 3600,- Ft/fő (Jegyvásárlás a Magyar Nemzeti Múzeum jegypénztárában, vagy a jegymester.hu felületén keresztül!)

Időpontok: 

 

Szeretni bolondulásig - Menyasszonyok a 20. század elején Budapesten

Egy igazi úrilány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha nősült – írja Márai, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A jómódú lányok, bár szerethettek bolondulásig valakit, nagyrészt nem szerelemből mentek férjhez. A társadalmi rangon aluli párválasztást általában nem nézték jó szemmel a szülők, és igyekeztek ők választani lányaik helyett. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő szaftos pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség. Milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja? Miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket? Milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben? Hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány? Milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői akkoriban? Miért volt híres íróink szerelmi életének fontos helyszíne a kávéház ? Esküvők, szerelmek, menyasszonyok a 20. század eleji Budapesten.

Tematikus séta a Magyar Nemzeti Múzeum –Magyar menyasszony kiállításához kapcsolódóan.

Sétavezető: Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus

A séta időtartama: 2–2,5 óra

Az indulás helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum főlépcső

Programjegy: 3600,- Ft/fő (Jegyvásárlás a Magyar Nemzeti Múzeum jegypénztárában, vagy a jegymester.hu felületén keresztül!)

Időpontok: