1867. június 8-án Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták I. Ferenc Józsefet és feleségét Erzsébetet. A kiegyezést lezáró koronázás egyben az első olyan esemény a magyar történelemben, melyet a legrealisztikusabb képrögzítési mód a fotográfia segítségével idézhetünk fel. Az ünnepségek megörökítésére a szervezők tudatosan készültek, Székely Bertalan külön megbízást kapott arra, hogy a legfontosabb történéseket ecsetjével rögzítse, de ennél is jelentősebb volt a többnyire magánvállalkozók által felkért fényképészek szerepvállalása. A fotográfusok nemcsak az események egy-egy részletét rögzítették, hanem jelentős számban készítettek műtermi portrékat az eseményeken részt vevő személyekről. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára jelentős számban  – egy részüket albumokba rendezve – őriz ilyen fényképeket: a kötet ezt a gazdag anyagot mutatja be. A kísérő tanulmány révén ugyanakkor bepillantást enged a fotográfia magyarországi hőskorába, amikor a fényképészek  szívesen alkalmazták a retust, a festést és a kollázst is, hogy képeikkel azt is megmutathassák, amire a fotográfia technikai hiányosságai miatt akkoriban még nem volt képes.