EXKLUZÍV SÉTA - PROGRAMHÁLÓ
A Múzeumi Restart keretein belül a szakmai workshopokon túl exkluzív séták indulnak óránként. A programok nyitottak a nagyközönség és a szakmai résztvevők számára is. A jelentkező résztvevők függvényében alakítjuk ki a programot, amelyek korosztályi igényekhez igazodnak. Sétáink és tárlatvezetéseink ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek, a regisztráció elérhető a séták aloldalain.
Séta a Belső-Ferencvárosban és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény épületében
A IX. kerület egyik legszínesebb és legrégebbi területe a Ráday utca és környéke. Fogadók, éttermek, kávéházak várták a kezdetektől napjainkig az éhezőket és szomjazókat, színészek, írók, festőművészek választottak itt szállást maguknak. A séta, melynek során a hazai szecessziós építészet több gyöngyszeme közelebbről is megtekinthető, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménynek otthont adó egykori Károlyi-Almásy bérpalotában ér véget. Az Ybl Miklós által tervezett műemléképület bejárása után a Gyűjtemény is bemutatkozik az érdeklődőknek.
Találkozási pont: MNM Múzeumkert, Széchényi-szobor előtt
PIM „Ballagtam éppen..." Városi séta Ady Endre nyomában
Kalapban, néhány furcsa füstös gondolattal fejében Ady Endre halad el mellettünk, a Lónyai utcában lévő szerkesztőségbe siet épp. Menjünk utána! Vágjunk neki az utcáknak egy bőrönddel, ahogyan ő tehette egykor. Alkossunk vele kávéházi asztalnál, lépjünk be lakása ajtaján, menjünk vele az őszbe, búcsúztassuk tolongó gyászolók körében, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.
Találkozási pont: Petőfi Irodalmi Múzeum bejárata (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)
Tárlatvezetés az Evangélikus Múzeumban
Luther öröksége címen nyitottuk meg állandó kiállításunkat 2016. november 11-én. A magyarországi evangélikusok 1815-ben ajándékként kapták meg Luther Márton 1542-ben kelt végrendeletét – ez a dokumentum jelképe lehet annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Ezt az örökséget mutatja be kiállításunk három téma, a „Főtér”, a „Templom” és a „Ház” metaforái köré rendezve. A kiállítás visszatükrözi, hogy a kárpát-medencei evangélikusság három nyelven (szlovákul, németül és magyarul) gyakorolta hitét. A mintegy 350 műtárgyból álló tárlat üzenetét a hagyományos tájékoztató szövegek és informatív tárgyfeliratok mellett interaktív digitális alkalmazások, elforgatható tárlóelemek, kihúzható fiókok, játékok segítségével ismerhetik meg látogatóink.
Találkozási pont: Az Evangélikus Múzeum előtere
Közös időnk ‘89-90
A Magyar Nemzeti Múzeum 2019 januárjában különleges, az egész esztendőt lefedő programsorozatot szervezett a rendszerváltoztatás 30. évfordulója tiszteletére. Ennek részeként akciót hirdettünk: bárki behozhatta a korszakhoz kapcsolódó tárgyi emlékeit, vagy akár az életét meghatározó történetet. Felhívásunk nyitott fülekre talált, és az év végéig érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, és a hozzájuk kapcsolódó sztorik érkeztek be intézményünkbe. Ebből a remek anyagból rendezzük meg a Közös időnk - '89-90 című időszaki kiállításunkat, amely a hazai múzeumtörténetben egyedülálló, szokatlan installációval várja a látogatókat. Maga az ötlet, hogy nem a saját tárgyaink, hanem a civil társadalom mindennapi emlékezetét bemutató tárgyi világ múzeumi kiállítása is szokatlan, ha nem is példa nélküli. Éppen ezért közösségi kiállításként tekintünk tárlatunkra. Az időszaki kiállítást emellett térben is összekapcsoljuk az Állandó történeti kiállításunk a korszakot bemutató részével, így tesszük teljessé az élményt.
Találkozási pont: A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában
Tárlatvezetés a Bibliamúzeumban
A szakvezetés keretében a 21. századi igényeknek megfelelő interaktív múzeumban a látogató saját kezűleg megépítheti Noé bárkáját, megismerheti Ábrahám korának világát, részese lehet a kenyérszaporítás csodájának, beléphet Heródes jeruzsálemi templomának makettjébe és találkozhat ismert bibliai történetekkel. Különleges filmélményben lehet része annak, aki megnézi a Jézus korabeli hajó feltárásának történetét. A múzeumi terek a teremtéstörténettől kezdve az Újszövetségen keresztül vezetnek el addig a korig, amelyben megalakulnak az első keresztény közösségek, megépülnek az első keresztény templomok. A kiállítás egy-egy állomása érzékelteti azt a kortörténeti hátteret, amelyben a Biblia történeteinek szereplői éltek.
Találkozási pont: A Bibliamúzeum előcsarnokában, a Bibliás Könyvesbolt előtt
Ezüstbe zárt üzenetek | A Seuso-kincs történetei (Magyar Nemzeti Múzeum)
A Seuso-kincs ezüstedényein megjelenő ábrázolások epizódokat villantanak fel a késő római elit mindennapjaiból és a görög mitológia fordulatos történeteiből. Ezeknek a történeteknek és az általuk hordozott üzeneteknek a megidézése az edények egykori tulajdonosai számára lehetőséget kínáltak arra, hogy a lakomák során irányítsák a társalgást és személyiségüket, az általuk kedvelt témákat a beszélgetés fókuszába helyezzék. A vendégek ezek segítségével tudták vendéglátójuk erényeit magasztalni, és őt a görög mitológia hőseivel azonosítani. A látogató a vezetés során betekinthet a késő római elit vizuális kultúrájának működésébe és kulcsot kap a képekbe rejtett üzenetek megértéséhez.
Találkozási pont: A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában
Tárlatvezetés a Természettudományi Múzeumban
Merkl Ottó közel 35 éve a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, a gyászbogárfélék világszerte elismert szaktekintélye, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke, a tudománykommunikáció elkötelezett híve, és a bogarászat szerelmese. A tárlatvezetésre az Állattár Baross utca 13 alatt található régi épületben, a közel három millió preparátumot őrző Bogárgyűjteményben kerül sor.
Találkozási pont: 1088 Baross utca 13. szám alatt (a kapun belüli portánál)
„Forradalom van, barátom…" - Petőfi Sándorral az első magyar múzeumépülettől a Károlyi-palotáig
Milyen lehetett 1848. március 15-én végigjárni a pesti belváros utcáit a tüntető tömeggel? Hol ébredt a forradalmi nap hajnalán Petőfi Sándor? Milyen eszközeik voltak azoknak a fiataloknak, akik ennek a forradalomnak az élére álltak, hogyan mozgósították az embereket, milyen szimbolikus cselekedetekkel hívták életre az összetartást? Milyen társadalmi-történelmi körülmények között bontakozott ki a márciusi forradalom?
A Károlyi grófok egykori palotájától indulunk, amely ma irodalmi gyűjtemények tárháza, az alkotási folyamatokat, a kultuszt, egy szöveg mibenlétét kutatja és tárja a nyilvánosság elé és az első magyar múzeumi épülethez érkezünk, amely a nemzet fogalmának alakulásában és változásában játszott fontos szerepet, a jelenben pedig meghatározó társadalmi jelenségek felől teszi hozzáférhetővé a történelmet.
Találkozási pont: Petőfi Irodalmi Múzeum bejárata
Tárlatvezetés a Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon kiállításban
Az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét. A magyarok közül sokan az addig megszokott nyelvi és kulturális közeget is elvesztették, miközben végig az otthonukban maradtak – a fejük fölött viszont átrajzolták az országhatárokat. Néhány évtizeddel később pedig azt tapasztalták, hogy még csak nem is beszélhetnek erről a traumáról, hiszen a szocializmusban évtizedekre kitörölték a nemzeti emlékezetből.
A kiállításon az elvesztett első világháború végét és a Trianon után következő évtizedet (1920–1930) jelenítjük meg ebben a szokatlan, több mint 300 négyzetméteres kiállítótérben. A látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt átélni Trianon traumáját, hanem át is érezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált és szimbolikus tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között. A megcsonkított Magyarország civil lakosainak szemével tekintünk az eseményekre és az élet újraindítására. A legújabb kutatási eredményekre építve azt kerestük, hogy a magánemberek, a családok – mint a társadalom legkisebb, de talán legerősebb egységei – hogyan élték át ezt a forrongó és zivataros évtizedet. Hogy az új, nagyon megváltozott és elvesztett-elveszett, új világban miképpen kezdtek újra talpra állni, és egy új országot megteremteni a régi helyett. A tárlat szól Trianon végigélésének és elviselésének lehetőségeiről és választásairól, illetve megjeleníti a halálra ítélt ország túlélési stratégiáit és gyakorlati megoldásait is. A kiállításon 700 eredeti műtárgyat láthatnak, és magyar kiállításokon még nem alkalmazott technikai és digitális eszközök is segítik az érzékeny téma megértését.
A Magyar Nemzeti Múzeum Múzeum•kör•út vándorkiállítása Trianon centenáriumi évfordulóján Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe érkezett Az idén 4 helyszínen lesz látható a különleges, semmihez sem hasonlítható gömbsátor, és jövőre remélhetően újabb városok főterén lesz látható. Ebben az évben két hétig, október 12-ig minden nap 10–21 óráig Budapesten is megtekinthető az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás.
Vajon átélhetőek-e ma a nagy történelmi trauma mindennapjai? Fontos-e és miért fontos ma Trianon emléke? Hogyan emlékezzünk rá ma? Hogyan alakította és hogyan alakítja ma életünket? El tudjuk fogadni, hogy ami a magyaroknak veszteség, az a környező népeknek nyereség? Mi ma a feladatunk ezzel? Hogyan nyerhetjük vissza a határon túl élő magyarok méltóságát? Lehetséges-e közép-kelet-európai megbékélés?
A válaszok Önökre várnak. Lépjenek közelebb!
A tárlatvezetés során a látogatók a kurátor segítségével bepillantást nyerhetnek egy kiállítás készítésének kulisszatitkaiba, a legújabb Trianonhoz kapcsolódó kutatások eredményeibe, valamint a Trianon utáni időszak embereinek mindennapi gondjaiba és életének alakulásába.
Találkozási pont: a Múzeumkertben, a Gömbsátor előtt
A programok ingyenes, de regisztrációkötelesek.
