ÚJ IDŐPONTBAN - 2020. október 9-én - ONLINE RENDEZZÜK MEG A MÚZEUMI RESTARTOT!​ Részletek itt!

Egy mindent elsöprő világjárvány kellett ahhoz, hogy 25 év után a magyar múzeumok ne tudják megrendezni két napos ünnepüket, a Múzeumok Majálisát.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére azonban a rendezvény – kicsit másképp –, kifejezetten a szakmai közönség számára, a múzeumi kollégák részvételével az újra találkozás, a megújulás, az újraindítás jegyében kerül megrendezésre.

A Majális másképp – Múzeumi ReStart rendezvény szeptember 26-án, szombaton felvezeti a szeptember 28-án induló Múzeumok Őszi Fesztiválját, valamint új lendületet ad a szakmai kapcsolatoknak, együttműködéseknek és az őszi programoknak.

RESTART PROGRAMTERV

DÍJÁTADÓK
Az egynapos ingyenes rendezvény kiemelt pillanata lesz a megújult "Év múzeuma"- és "Év kiállítása"-, illetve a 2019-ben elindított "Közösségi Múzeum"-díjátadó, amely remélhetőleg népes szakmai közönség körében zajlik majd. Továbbá a "Múzeumok Ma 2020" országos múzeumi kutatás eredményeinek bemutatására is sor kerül.
Ezt követően az EMMI Múzeumi Főosztályának kezdeményezésére  - néhány közönség program mellett – elsősorban arra koncentrálunk, hogy az idei év embert próbáló kihívásai után a múzeumi terület szakemberi találkozzanak, beszélgessenek, pótolják a karantén alatt elmaradt szakmai összejöveteleket, új közös terveket szőjenek, az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve megújuljanak, friss lendülettel kezdjék az őszi szezont.
Ennek érdekében a múzeumi szakterületek 11 helyszínen (10 különböző sátorban és a Díszteremben) ülhetnek össze, ahol a díjátadók és az esti közös koccintás és koncertélmény között 2-2 workshopon, 11.30-tól és 14.30-tól vehetnek részt. A workshopokon egy előadást tervezünk, majd az előadó részvételével egy kerekasztal-beszélgetést a témában. A beszélgetést szakmai felelős moderálja. (A kerekasztal 5 fős: előadó+moderátor+3 szakember. Rajtuk kívül a sátrakba 20-22 fő fér majd be a járványügyi szabályokat betartva.)  A workshopokon előzetes regisztrációt követően lehet részt venni, a regisztrációs felület alább a programok alatt érhető el. A workshopokra a jelentkezés kizárólag a múzeumi szakma, a múzeumi kollégák számára lehetséges.

WORKSHOP SZEKCIÓK

1. Intézményvezetőknek és helyetteseiknek szóló workshopok
Helyszín: MNM Díszterem
Moderátor: Varga Benedek, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Válság utáni újrakezdés: a kollégák motiváltsága, csapatépítés
  A járványügyi helyzet világszerte érinti a múzeumok belső működését és feladatelosztását, és a látogatók számára is észlelhető frontszolgáltatásokat is. A múzeumokat többszörös kihívás elé állatja, hogy ebben a helyzetben is biztosítaniuk kell a feladatellátást, meg kell teremteniük a biztonságos munkavégzés és múzeumba járás feltételeit, miközben a látogatószám radikális csökkenésével jelentős bevételkieséseik vannak.

  A múzeum belső életének újjászervezése (járványügyi szempontból biztonságos munkahely megteremtése, kényszerűen átszervezett munkarend és home office, gazdasági kihívások kezelése, a megszokott terhelés változása bizonyos feladatkörök esetében stb.) mellett a múzeum vezetésének az érzelmi faktort is kezelnie kell (a bizonytalan és gyorsan változó helyzetre minden munkatárs máshogy reagál).
  Hogyan tudta a múzeum ezt a helyzetet megoldani? Át tudta-e részben strukturálni a működését? Mennyiben kezdeményezték a munkatársak saját feladatköreiknek a részbeni átszervezését? Mennyiben alakultak át az egyes feladatkörök? Van-e olyan részfeladat, ami eddig nem volt jelen a munkatársak életében, de mostantól kezdve jelen kell lennie? Hogyan tudja a múzeum továbbra is motiválni a munkatársakat? Vannak-e feszültségek az intézményen belül (maszkviselési szokások, stb.), és ha igen, hogyan kezelhetőek? Hogyan tartható egyben egy a vírushelyzetre különböző képpen reagáló közösség?

  Előadás: Baranyai Noémi (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)
  Kerekasztal-beszélgetés: Csapláros Andrea (SAVARIA Megyei Hatókörű Városi Múzeum) Fogas Ottó (Móra Ferenc Múzeum) Kemecsi Lajos (Néprajzi Múzeum)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: NKFT vagy GT? Mikor érdemes belevágni? Mikor nem?
  A múzeumok a látogatói elvárásokat lekövetve több olyan szerepkörrel is rendelkeznek, aminek az esetében megfontolandó, hogy saját NKFT-t vagy GT-t hozzanak létre.
  Hagyományosan ilyen a múzeumshop, valamint a büfé/ étterem/ kávézó üzemeltetése, de joggal merül fel ez a kérdés a könyvkiadás, a nagyrendezvények, fesztiválok és koncertsorozatok esetében is. Van-e más olyan múzeumi feladatkör, aminél ezt érdemes lenne újragondolni?

  Mikortól éri meg egy múzeumnak, hogy saját NKFT-t vagy GT-t alapítson? Ha belevág a múzeum, akkor melyik típus éri meg? Milyen előnyei és hátrányai vannak egyiknek és másiknak? Melyikre látunk itthon több gyakorlatot és melyek tűnnek jól működőnek?

  Előadó: Cseri Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
  Kerekasztal-beszélgetés: Cseri Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Baán László (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria), Demeter Szilárd (Petőfi Irodalmi Múzeum)
  JELENTKEZÉS ITT

2. Igazgatóhelyetteseknek szóló workshopok
Moderátor: Sári Zsolt, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

• 11.30-13:00 Intézményi minőségmenedzsment
  A hazai muzeális intézmények sok esetben fontosnak tartják a szolgáltatásaik folyamatos fejlesztését. Már vannak kezdeményezések a látogatók,az együttműködő partnerek, illetve  a munkatársak igényeinek, elégedettségének monitorozására, de többnyire még csak eseti módon.  A magyar múzeumok többségénél még nem beszélhetünk minőségmenedzsmentről, inkább csak egyéni ambíciókon és a szakmai alázaton múló ad hoc törekvésekről, intézkedésekről. Az elmúlt években megindultak az egységes, ágazati szintű kérdésfelvetések, a múzeumok minőségbiztosításának keretrendszeréről való együttgondolkodás, illetve létrejöttek az első, a témához kapcsolódó képzések is.  A Kjt. kivezetése és az Mt-re való átállás ezt a folyamatot felgyorsíthatja, egyre inkább sürgetővé és megkerülhetetlenné teszi.

  Előadó: Vígh Annamária - Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria 
  Kerekasztal-beszélgetés: Nagy Magdolna (Szabadtéri Néprajzi Múzeum - MOKK), Czenki Zsuzsanna (Savaria Múzeum, Szombathely), Kaposvári Gyöngyi (Damjanich János Múzeum, Szolnok)
  JELENTKEZÉS ITT
   

• 14.30-16.00 Kollégák értékelésének folyamatai és az ebben rejlő motivációs lehetőségek
  „Pleasure in the job puts perfection in the work”-  írta Arisztotelész. Hogy állunk ezzel a múzeumokban? Mi az, ami egy múzeumot működtet, előre visz, és tovább fejleszt? A múzeumok és teljesítményük is függ az ott dolgozók kompetenciájától, munkájuk iránti elkötelezettségétől, melyek alapja a motivációjukban gyökerezik. Hogyan tudja az intézményvezetés ezt támogatni? Milyen feltételeket tud biztosítani? A múzeumok számára kiemelkedő fontosságú az is, hogy milyen a rendelkezésre álló humán erőforrások minősége. Kompetens, vagyis hozzáértő emberekre van szükségük, melynek alapja a motiváció. Az ezt segítő vezetői gyakorlatok ma sokkal inkább felértékelődnek a COVID járvány időszakában, a Kjt. kivezetése és a Mt-re való átállás folyamatában

  Előadó: Zsigmond Gábor (Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum)
  Kerekasztal-beszélgetés: Török Petra (Petőfi Irodalmi Múzeum), Végh Katalin (Katona József Múzeum, Kecskemét), Kuczi Petra (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár)
  JELENTKEZÉS ITT

3. Gazdasági vezetőknek szóló workshopok
Moderátor: Zsurki Attila, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Az intézményen belüli racionalizálás lehetséges irányai (tárak összevonása, főosztályvezetők számának csökkentése)

  Az intézményen belüli racionalizálás nem elsősorban költségcsökkentést eredményező intézkedések összessége, hanem az államháztartás rendszerében is egy versenyképes szervezeti pozíció elérése érdekében történik. Egy intézmény működésének racionalizálása során ugyanis a belső folyamatok, a szervezeti struktúra logikus, egymásra épülő, hatékony működése alakul ki, amely  a munkavállalók összehangolt működésén alapszik. Napjaink kulturális intézményeinek gyorsan és eredményesen kell reagálnia a megváltozott társadalmi igényekre. Ennek érdekében elengedhetetlen a megfelelő részletezettséggel kidolgozott intézményi stratégia, amelyből nemcsak a belső szervezettség hatékonyságának kell kitűnnie, hanem a stratégiának a munkavállalói kompetenciákra és a látogatói elégedettségre kell épülnie. Egy szervezet akkor lesz hatékony, ha rendszeresen értékeli az addigi teljesítményét, egyúttal folyamatosan illeszkedik a mindenkori piaci viszonyokhoz, és egy megfelelő minősítési rendszer alkalmazásával egyúttal a munkavállalók kompetenciáját is folyamatosan értékeli, egyértelmű elvárásokat, célkitűzéseket fogalmaz meg.

  A fentiek teljesítésében a mai kor közgyűjteményei még erősen gyerekcipőben járnak, amelyhez nyilván hozzájárul a központi költségvetési szerv általában vett alulfinanszírozottsága. Egyre inkább abba az irányba megy ezeknek az intézményeknek a működése, hogy az állam által meghatározott központi, irányító szervi támogatás mellett a működésből származó saját bevételeket, valamint az egyéb források, többek között a különféle pályázati pénzek (EU-s és a hazai források) arányát növeljék a költségvetésben.

  A kérdés, hogy csak ezzel a küzdéssel tud-e megvalósulni a fenntartható működés, vagy a szervezet hatékonyságának növelésével? Olyan módszerek és eszközök használatának a bevezetése van szükség, amelyek a múzeumok dinamikus változási képességét erősítik, és az értékes, képzett szakemberek elpártolását megállítják. Ezek közé tartozik többek között a bérrendezés, a HR szemlélet és folyamatok kialakítása – a tapasztalt szakemberek megtartására, a teljesítmény menedzselésére, a munkaerő képzésére és a munkahelyi elégedettség növelésére, szervezetfejlesztés – hatékonyabb erőforrás felhasználásra a múzeumi működés, a múzeumi struktúra és a múzeumi kultúra fejlesztésére.

  Kerekasztal-beszélgetésünk során a következő felmerülő kérdésekre is keressük a választ:

  • A bérrendezés lehet-e hatékony eszköze a fenntartható múzeumi működésnek?
  • Az életpályamodell kialakításán túl van-e más lehetséges eszköz a hatékony működésre?
  • Hol van a vezetők szerepe ezekben a folyamatokban?

           Előadó: Kassai Hajnal, Emberi Erőforrások Minisztériuma
           Kerekasztal-beszélgetés: Kalla Zsuzsa (Petőfi Irodalmi Múzeum),
           Liska András
           (Gyulai Vármúzeum)

          JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: „Jogállásváltozás” – Nézzük inkább a pro-kat!

  A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény („Jogállási tv.”) értelmében a kultúra területén dolgozó közalkalmazottak 2020. november 1-jei hatállyal átkerülnek A munka törvénykönyve hatálya alá.

  A közalkalmazotti státusz kétségtelen, hogy nagyobb biztonságot jelentett a dolgozók számára és egy kiszámíthatóbb életpályával tervezhettek, ugyanakkor a jogállásváltozással az Mt. hatálya alatt valójában teljesítményalapú bérkialakításra lesz lehetőség, hiszen megszűnik a mára már vállalhatatlanná vált kötelező közalkalmazotti besorolás, a pótlékok kötöttsége. A teljesítményalapú bérezés rendszerében a munkavállalók motiváltabbá tehetők, amely összességében hozzájárul a költségvetési szervek hatékonyabb és eredményesebb működéséhez. A kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak tudása speciális, és a cél az, hogy a szakképzett munkaerőt érdekeltté tegyük abban, hogy a jövő generációjának is átadhatók legyenek kulturális értékeink. A közgyűjteményekben őrzött állami vagyon tudományos kutatása, bemutatása, publikálása, állagvédelme, a jövő nemzedéke számára történő megőrzése a jövőben is biztosítandó kell, hogy legyen, a megfelelő számú szakképzett munkaerővel. Persze, a Kjt-nek számos előnye elvész a jogállásváltozással, ugyanakkor a szabadságok tekintetében is van lehetőség a munkavállaló javára eltérni az Mt. szabályai szerint is. Továbbá a jogállásváltozástól számított 5 évig még megmarad a jubileumi jutalom és a végkielégítés Kjt. szerinti biztosításának eljárásrendje.

  Beszélgetésünk során a jogállásváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre keressük a választ:

  • Hogyan lehet versenyképessé tenni a köz szolgálatában, kulturális területen dolgozó szakemberek munkáját?

  • Vagy stabil finanszírozást kellene biztosítani a területnek, elsősorban a mai viszonyoknak megfelelő bérezést a kulturális ágazatban dolgozóknak?

  • Az új szabályozással hol van az intézményvezetők szerepe a stabilabb gazdálkodás és egy működő humánerőforrás-menedzsment elérésében?

          Kerekasztal-beszélgetés:
          Végh Katalin (Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége),
          Tusán Róbert (Szabadtéri Néprajzi Múzeum),
          Csomborné Tóth Andrea (Magyar Nemzeti Múzeum)
         JELENTKEZÉS ITT

4. Muzeológusoknak szóló workshopok - régészet
Moderátor: Dr. Fábián Szilvia, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Társadalmi szerepvállalás a régészetben - Kincskeresők, lelkes amatőrök és közgyűjtemények
  A közösségi régészet Nyugat-Európában bevett gyakorlat. Magyarországon is egyre több a pozitív kezdeményezés, hogy a régész szakma bevonja a munkafolyamatokba a nagyközönséget, akik ezen keresztül bepillantást nyernek a régészet világába, miközben egyre jobban megismerik hazánk, a Kárpát-medence régészeti örökségét. Az elmúlt öt évben jelentősen megnövekedett a múzeumbarát önkéntesek részvétele a hazai régészetben és a közgyűjtemények munkájában, annak ellenére, hogy akár múzeumonként eltérő ennek megítélése, alkalmazásának módszerei, illetve különbözőek az infrastrukturális és humán kapacitások is. A nagyközönség/laikusok részéről egyre erősödő igény nem hagyható figyelmen kívül, mint ahogy az sem, hogy mindez milyen kihívások elé állítja a múzeumi és régészeti szakma elhivatott munkatársait.
  Talán a legfontosabb probléma, hogy mind a szakma, mind pedig a közvélemény részéről legtöbbször összemosódik az amatőr fémkeresőzés a közösségi régészettel, a nagyközönség egyéb régészeti munkákban való bevonása (ásatás, gyűjteményezés folyamata) pedig egyelőre még háttérbe szorul. És ez csak az egyik oldal! Érzékelhető az érdeklődők számának növekedése, de nagyon sokan egyszerűen csak kincset szeretnének találni, miközben sajátos prekoncepciókkal rendelkeznek, így ezt is várják a régészet kapcsán. A különböző társadalmi rétegből érkező érdeklődők eleve heterogén tudással jelentkeznek, széles társadalmi bázis helyett egyelőre inkább csak szűk csoportok elérhetők, és a társadalmon belül is sok a tévhit a régészeti munkával kapcsolatban. Ezen való változtatás, a valós régészeti munka bemutatása és a kívülről jövő segítség koordinálása igazi kihívást jelent.
  Fontos kérdés, hogy minderre a múzeumok mennyire vannak felkészülve? A tapasztalat azt mutatja, hogy sem humánerőforrás terén, sem infrastrukturálisan egyelőre még nincsenek a keretek kialakítva. Legtöbbször egy-egy régész saját indíttatása és elhivatottsága mozgatja az ilyen irányú szerveződéseket, miközben az intézményi erőforrások szűkösek. Megkerülhetetlen kérdés az is, hogy a jogszabályi háttér mennyiben támogatja vagy hátráltatja a közösségi régészet elterjedését. Milyen feladataink vannak ezen a téren? Beszélgetésünk során ezekre a felmerülő kérdésekre is keressük a választ.

  Előadó: dr. Rácz Tibor Ákos (Ferenczy Múzeumi Centrum, Közösségi Régészet Egyesület)
  Kerekasztal-beszélgetés: Vida István (Magyar Nemzeti Múzeum), Rózsa Zoltán (Várkapitányság NZrt.), dr. Péterváry Tamás (Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa), Bakos Gábor (Herman Ottó Múzeum Miskolc)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Ásató felelőssége, ássunk, vagy ne ássunk?! Ha ástál, vedd nyilvántartásba (szekrénykataszter), mutasd be!

  A workshop címében megfogalmazott kérdéskör nem új a nap alatt, több konferencia, kerekasztal-beszélgetés és publikáció foglalkozott már a témával, ugyanakkor a régész szakma is erősen megosztott ez ügyben, így megnyugtató válasz eddig  nem született. A konszenzusra való törekvés azonban erős, illetve fontos minél többet beszélnünk a kérdésről annak érdekében, hogy a lehető legjobb megoldások születhessenek. Az ásatások köre a feltárás célja alapján ma Magyarországon két fő csoportra oszlik.  Az egyik, a jelenleg az ásatások 95%-át kitevő beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megelőző feltárás, a másik pedig a tudományos kérdésfeltevésekre alapozott régészeti kutatás, melynek egyik lehetséges formája a tervásatás. Mindkét esetben újabb leletanyagok kerülnek ki a földből, melynek további útja a restauráláson és a gyűjteményezésen át a feldolgozás és a tudományos hasznosulás lenne, azonban az eltérő finanszírozási keretek és kapacitások egyenetlensége miatt ez nem mindig vihető végig. Melyek azok a szempontok, amelyek egy tervásatást életre hívnak, és melyek azok, amelyek hasznosíthatók a lassabb ütemű, tudományosan felépített tervásatások tapasztalatából a nagyfelületű, komoly időkorlátokkal nehezített feltárásoknál? A tudományos szempontokat figyelembe véve lehetséges megoldás-e a lelőhelyek klasszifikációja, azaz „fontossági szempontok” szerinti rangsorolása? A roncsolásmentes vizsgálatok helyettesíthetik-e a feltárásokat?

  A nagy mennyiségű beáramló leletanyagok feldolgozásának humánkapacitás igénye mennyiben áll rendelkezésre, ha ásni is kell folyamatosan és az intézményi költségvetés is részben ezeken alapszik? A gyűjteményezés folyamatában a nyilvántartásba vétel jogszabályi keretei hogyan követték le az elmúlt 20-25 év nagyfelületű feltárásaiból beáramló leletanyag reális feldolgozhatóságát (leltározás, revízió)?
  A feltárt, megkutatott lelőhelyek visszatemetésének, esetleges helyreállítása és bemutatása, revitalizálása kinek a feladata, felelőssége? Mindezekre a kérdésekre számtalan válasz és megoldás létezhet, melyek megvitatása vihet csak előrébb, és nem szabad megfeledkeznünk a szakmai és intézményi együttműködések erősítésének kérdéséről sem, amely sokszor a megoldások záloga lehet.

  Előadó: Ritoók Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár)
  Kerekasztal-beszélgetés: Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet), Pusztai Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság), Kreiter Eszter (Várkapitányság NZrt.), Simmer Lívia (Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg)
  JELENTKEZÉS ITT

5. Muzeológusoknak szóló workshopok - történet- és néprajztudomány
Moderátor: Bereczki Ibolya, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A rendezvény elsődleges céljai között szerepel, hogy a 2020-ban radikálisan megváltozott körülmények ellenére, a koronavírus-járvány következtében létrejött új kihívások nyomán áttekintsük, hogy mind a történeti, mind a néprajzi muzeológia területén, valamint a kulturális antropológia megközelítéseit is figyelembe véve milyen új módszertani lehetőségeket lehet teremteni, illetve a már meglévő módszereket miként lehet adaptálni, új összefüggésbe helyezni. Ezáltal interdiszciplináris megközelítésben tekinthetjük át a módszertan lehetséges kapcsolódási pontjait, azonosságait és különbségeit a három szakterületen. Fontos szándék, hogy a kutatások múzeumi lenyomataira, a gyűjteménygazdagítás és az egyes témához kapcsolódó speciális múzeumi interpretáció módszereire, speciális eszközeire is rávilágítsunk, beleértve az offline és a digitális közreadás, a közvetlen közönséghez való eljutás lehetőségeit is.

• 11.30-13.00: Közelítések – mikrotörténelem, közelmúlt, jelenkor, és mindezek múzeumi lenyomata
  Mit és hogyan kutat napjainkban a múzeumban dolgozó történész és néprajzos, vagy a kulturális antropológus? A múzeumban dolgozó kutatók alapkutatást végeznek saját szakterületükön, ugyanakkor mindig figyelembe kell venniük kutatási témáik kiválasztásakor saját érdeklődésükön és képzettségükön túl az őket foglalkoztató intézmény sajátosságait, intézményi stratégiáját, kutatási céljait. Ez meghatározó a földrajzi terület, az időmetszet, a kapcsolódó gyűjteménygyarapítás és a múzeumi interpretáció (kiállítás, kiadvány, program, online megjelenés) szempontjából egyaránt, ugyanakkor az sem kerülhet ki a figyelem köréből, hogy milyen pénzügyi forrás biztosíthatja a kutatás és a kapcsolódó gyűjteménygyarapítás anyagi feltételeit.
  Milyen módszerekkel és eszközökkel kutathatja napjaink múzeumi történésze, néprajzosa a közelmúlt és a jelenkor mikrotörténelmét? A kutatások eredményeként milyen tárgyi és dokumentumgyarapítás gazdagíthatja a múzeumi gyűjteményeket, milyen új lehetőségek nyílhatnak meg a közreadáshoz és a tartalmak hozzáférésének növeléséhez?
  Milyen új források lépnek be a történeti és a néprajzi muzeológia eszköztárába a kutatások során? A fenti kérdésekre keressük a választ a bevezető előadás és a kerekasztal-beszélgetés során.

  Előadó: Illés Péter
  Kerekasztal-beszélgetés: Tóth Arnold, Illés Péter, Toronyi Zsuzsanna, Kotics József
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Kortárs tárgyak és muzeológusok – karanténba zárva, karanténon túl…
  Szükség van-e a kortárs tárgyak és dokumentumok gyűjtésére a muzeológiában? Mindent vagy semmit? Milyen módszerek révén gyarapíthatóak hatékonyan a múzeumi gyűjtemények, hogyan biztosítható a bekerülő tárgyak és – a gyakran csak digitális formában létező – dokumentumok biztonságos megőrzése és leginkább feldolgozása, közreadása 2020-ban és az elkövetkező években? Ki dönt a gyűjteményezés új módjairól, hogyan illeszkedik mindez a muzeális intézmény gyűjteményezési stratégiájába? Egy-egy történelmi évforduló, kiállítási terv miként befolyásolja a gyűjtési kampányokat? Milyen új helyzetet teremtett a koronavírus-járvány 2020-ban a kortárs tárgyak, dokumentumok gyűjtésével kapcsolatban? Eljut-e és hogyan jut el a muzeológus a tárgyakat felajánló gyűjtőhöz, adományozóhoz? Az online kampányok szerepe, lehetőségei, tanulságai.

  Előadó: Frazon Zsófia
  Kerekasztal-beszélgetés: Frazon Zsófia, Bánsági-Pénzes Petra (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Simonovics Ildikó/Gál Vilmos (Magyar Nemzeti Múzeum), Terendi Viktória (Emlékpont, Hódmezővásárhely)
  JELENTKEZÉS ITT

6. Muzeológusoknak szóló workshopok - kiállításrendezés, kurátori munka

• 11.30-13.00: Ha nincs tárgy, nincs kiállítás? Kiállítás tárgy nélkül

  Egy 21. századi kiállítás lassan elképzelhetetlen digitális tartalmak nélkül. Az egyelőre jellemzően okostelefonos alkalmazásokban, animált videókban kimerülő installációk beemelése amellett, hogy plusz tartalmak közvetítésére is alkalmas, a látogató figyelmének fenntartását is elősegíti. A digitális technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása ennél azonban jóval nagyobb szolgálatot tehet a múzeum tudás- és kultúraközvetítő szerepének erősítése szempontjából. A kiterjesztett valóság-technológia alkalmazása jelentheti az egyik releváns megoldást a virtualitás és a múzeumi közeg összekapcsolására: egyrészt újabb dimenziókat nyit meg a tárgyak, valamint a tárgyakon keresztül érvényesülő kurátori üzenet kontextualizálása kapcsán, másrészt pedig – és itt hozhatjuk fel a participatív múzeum fogalmát – lehetővé teszi a látogató számára, hogy ő maga is a kiállítás alkotójává, szinte kurátorává váljon. Emellett persze kiválóan alkalmas arra is, hogy lappangó, hiányzó tárgyakat jelenítsünk meg a tárlatban.

  A digitális technológiák felhasználása kapcsán azonban nem feltétlenül kell megállnunk a többlettartalom közvetítésének szintjén, az adott installációt tekinthetjük önmagában is műalkotásnak. Ez a megközelítés persze több kérdést is felvethet, melyek közül talán a legalapvetőbb: kiállítás-e a tárlat (mű)tárgyak nélkül, csupán a virtualitásra építve?

  Előadó: Gulyás Gábor
  Kerekasztal-beszélgetés: Szegedy-Maszák Zoltán (MKE Intermédia Tanszék), Készman József (Ludwig Múzeum), Mucsi Emese (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ), Sidó Zsuzsa (CEU)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Ha nincs múzeum, nincs kiállítás? Virtuális kiállítások
  Bár ma már vitán felül áll, hogy a múzeumoknak jelen kell lenniük a világhálón, és ott is fogadniuk kell a látogatókat, a múzeumi tudásközvetítés elsődlegesen valós térben történik. 2020 tavaszán a világjárvány miatt azonban az intézmények a kényszerű zárvatartás miatt lényegében egyik napról a másikra elveszítették valós tereiket és kénytelenek voltak kiállításaikat (is) az internetre költöztetni. Az „offline” tárlatokat az eddig jellemzően csak másodhegedűs „online” társaik váltották fel.

  A virtuális kiállítás műfaja összetett. Beszélhetünk fizikai térben megvalósult kiállítások teljes digitalizálásáról, hotspotokkal való ellátásáról és online tartalmakkal való bővítéséről; de létrehozhatunk új kiállításokat is virtuális terekben, digitalizált, 3D hatású múzeumi terekben, ugyanakkor  a térhatás valójában nem is kritériuma egy virtuális tárlatnak. Milyen lehetőségeket nyújt a virtuális kiállítás, mint műfaj, hogyan írható körül, és milyen módszertani megoldások alkalmazhatók a létrehozása során? Mik az elmúlt hónapok tapasztalatai?

  Előadó: Ruttkai Zsófia (MOME Innovációs Központ)
  Kerekasztal-beszélgetés: Czifra Szabolcs (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság), M. Lovas Krisztina (Magyar Nemzeti Múzeum), Kloska Tamás (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
  JELENTKEZÉS ITT

7. Muzeológusoknak szóló workshopok - science (természettudomány / műszaki tudományok / agrártudomány)
Moderátor: Bárány Annamária, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Természettudományos / műszaki oktatási felelősség
  Általános jelenség, hogy a fiatal korosztályból egyre kevesebben érdeklődnek a műszaki- és a természettudományok iránt, ami azért jelentős probléma, mert talán még sosem volt égetőbb szükség a jövőnk kihívásaival megbirkózó elmékre, mint napjainkban. A műszaki- és a természettudományok vívmányainak, technológiáinak bemutatása az utánpótlásnak már gyerekkortól fogva szükséges lehet, hogy felkeltse a jövő mérnökeinek, tudósainak figyelmét. Az iskolán kívüli oktatási programok, melyek platformjai a múzeumok is lehetnek, érdekfeszítő, interaktív módon, a különböző szintű oktatási intézményekkel együttműködve közelebb hozhatják az adott témát az érdeklődőknek. A jó gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy „a gyerekeket komolyan érdeklik a valódi problémák megoldásán alapuló projektek, különösen azok, amelyekben ők is érintettek”. Az előadás során ilyen jó gyakorlati példákról hallhatunk, ezek megvalósulási feltételeiről, hazai lehetőségeiről vagy éppen akadályairól. A kerekasztal-beszélgetés során tervezett témák: a platformok jelenlegi helyzete, eszköztára, bővítési lehetőségei, szakmai háttér és az eladhatóság kérdései, tapasztalatcsere.

  Előadó: Fuszek Csilla (Budapesti Európai Tehetségközpont)
  Kerekasztal-beszélgetés: Kreiter Attila (Magyar Nemzeti Múzeum Alkalmazott Természettudományi Laboratórium), Farkas Erika, Rozgonyi Sarolta (Tesloff-Babilon Kiadó)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Klímaszorongás és ökogyász, környezetvédelmi szerepvállalás
  Napjaink egyik legégetőbb problémája, a klímaváltozás. Ez a 70 éve már növekvő aggodalommal, figyelemmel kísért jelenség mára már valósággá vált, szinte mindenhol tapasztalható, élő adásban látható. Az emberi civilizáció pusztító hatásának csökkentése, az egyén ökológiai lábnyomának kisebbítése mindannyiunk feladata lenne. Míg a Föld egyes országaiban a környezettudatosság még opcióként sem szerepelhet, a nyugati társadalmakban egyre inkább befolyásolja az életvitelünket, a döntéseinket és annak ellenére, hogy „trendiként” van eladva, még mindig csak a probléma felszínét kapargatjuk. Az előadó és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői  a klímahelyzet ismerői, a környezetvédelem tevékeny „harcosai”, akik a széles közönség bevonásával küzdenek az élővilág (és ezáltal az emberi civilizáció) megmentéséért. Az ő munkájukon és tapasztalataikon keresztül vitathatjuk meg ezeknek a módszereknek a társadalomra – akár egyéni, akár vezetői szinteken – és a környezetre gyakorolt hatásait és jövőbeli eredményességét.

  Előadó: Kádár András (Jane Goodall Intézet)
  Kerekasztal-beszélgetés: Molnár Attila Dávid, dr. Vásárhelyi Tamás, dr. Bakó Botond
  JELENTKEZÉS ITT

8. Múzeumpedagógusoknak szóló workshopok
Moderátor: Zsombéki Blanka, MAgyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Múzeumi élet karantén idején - jelige: #kapcsoltam!?
  Március középtől 3 hónapon keresztül a múzeumok ajtajai zárva voltak. A múzeumi szféra azonnal kapcsolt, különféle megoldásokkal találkozhattunk, hogy a lehetőségekhez mérten ki hogyan tartotta a kapcsolatot a látogatókkal: virtuális séták, virtuális kiállítások, tartalmaik online elérhetővé tétele. De mi újság a múzeumpedagógiával? Mit csinál egy múzeumpedagógus a karantén ideje alatt? Mi a fő feladata? A közoktatás segítése? A foglalkozások, programok fejlesztése a jövőbeli újranyitásra készülve? Eléri-e, és ha igen hogyan éri el a diákokat, milyen múzeumi tartalmakat tud közvetíteni? Milyen korlátokkal és nehézségekkel szembesültek, és hogyan oldották meg azokat?

  Előadó: Kenesei Zsófia (Magyar Nemzeti Múzeum)
  Kerekasztal-beszélgetés: Czékmány Anna (Petőfi Irodalmi Múzeum), György Gabriella (Ferenczy Múzeum Centrum)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Játékosítás VS. élő történelem. Csak frontális előadás? Hogy lehet bevonni a látogatót? Interdiszciplináris vagy együttműködésen alapuló múzeumpedagógiai projektek
  A szolgáltatások mellett az utóbbi évtizedekben megjelent a negyedik szektor, az élménygazdaság. Hogyan hat ez a múzeumokra? Hogyan tud profitálni belőle egy intézmény úgy, hogy közben megőrzi identitását? Hogyan érhetjük el a látogatókat egy olyan helyzetben, amikor ha nem futsz, akkor lemaradsz?

  Előadó: Bayer Árpád (Open History)
  Kerekasztal-beszélgetés: Németh Ádám (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum), Faar Tamara (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Zay Orsolya (Dobó István Vármúzeum), Pató Mária (Damjanich János Múzeum)
  JELENTKEZÉS ITT

9. Közönségkapcsolati és kommunikációs szakembereknek szóló workshopok
Moderátor: Berényi Marianna, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Az újranyitás kommunikációs szempontból, megújuló programkínálat, brandépítés a karantén alatt és után
  A 2020. március 15-ét követő héten világszerte egymás után zártak be a múzeumok, hogy ezáltal is fékezzék a koronavírus terjedését. Egyik pillanatról a másikra emberek millióinak kellett megszokott életformájukkal szakítani, rendeletek sora kényszerítette őket az otthonmaradásra. A kulturális intézmények ezzel párhuzamosan, néhány óra alatt ismerték fel, hogy a kialakult helyzetben új feladatuk van: a négy fal közé szorult tömegek számára kell tartalmas időtöltést biztosítaniuk. Az elmúlt évtizedek során létrehozott digitális és virtuális tartalmak jelentősége és a létrehozásukhoz, működésükhöz kapcsolódó rutin néhány óra leforgása alatt, soha nem érzékelt jelentőségre tett szert. Ugrásszerűen megnőtt a digitális adatbázisokat, virtuális sétákat, online tartalmakat tároló weboldalak oldalletöltéseinek száma. Online, a fizetési megkötéseket feloldva élvezhettünk koncerteket, színházi előadásokat, a közgyűjtemények pedig átrendezték weboldalaikat, hogy előtérbe kerüljenek az interneten elérhető anyagaik. Hogyan reagált a múzeumi kommunikáció és a múzeumi marketing a világjárvány kihívásaira? Mennyiben tér el vagy egyezik meg a magyar múzeumok által adott válasz a többi kulturális intézmény reakciójával hazai és nemzetközi szinten? Melyek voltak azok a kreatív megoldások, ötletek, amelyek telitalálatnak bizonyultak? Hogyan aknázzuk ki az újonnan szerzett tapasztalatokat?

  Előadó: Kovács Ágnes (Kultúra-marketing szakértő, Crane Kft.)
  Kerekasztal-beszélgetés: Lévay Zoltán (Szépművészeti Múzeum), Fábián Tamás (Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.), Kárpáti Andrea (Corvinus Egyetem)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Múzeumi honlapok: trendek, új jelenségek a karantén időszakában. Mi az, ami megőrzendő? Milyen erőforrások szükségesek hozzá?
  A múzeumi honlapok – más hasonló internetes felületekhez hasonlóan – folyamatosan változnak a trendeknek, a felhasználói igényeknek, az aktuális kihívásoknak megfelelően. A 2020-as év soha nem látott kihívás elé állította a múzeumok honlapszerkesztőit, digitális felelőseit. A múzeumok bezárt kapui helyett ezek a felületek váltak az intézmények legfontosabb kommunikációs és tudásközvetítő csatornáivá, alapvetően változtak meg a korábban tapasztalt felhasználói szokások: a leglátogatottabb oldalakra (jegyár, nyitvatartás, stb.) alig kattintottak, miközben a soha észre nem vett, a honlap mélyén lapuló felületek hirtelen előtérbe kerültek.
  Milyen aktuális trendek hatnak a múzeumi honlapok tervezésére és működtetésére? Hogyan változott mindez a karantén időszakában? Mi az, ami megőrzendő? Milyen erőforrások, szervezeti átalakítások szükségesek hozzá?

  Előadó: Kulcsár Zsolt (az MNM, PIM, Ludwig Múzeum, Várkert Bazár webes megoldásait szállító Integral Vision ügyvezetője)
  Kerekasztal-beszélgetés: Nagy Isvtán (Salt Communications)
  JELENTKEZÉS ITT

10. Digitalizációs szakembereknek szóló workshopok
Moderátor: Kómár Éva, Magyar Nemzeti Múzeum

• 11.30-13.00: Ott vagyunk már? A digitális átállás kihívásai a hazai múzeumokban
  A több irányból érkező elvárásoknak megfelelve a hazai múzeumok egyre gyorsuló ütemben digitalizálják gyűjteményeiket, újabb és újabb online szolgáltatásokat indítanak, igyekeznek minél inkább láthatóvá válni a digitális térben. A folyamat katalizálására elkészült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia, melynek célkitűzései jól tükrözik a nemzetközi szinten is érezhető szemléletváltást. A közgyűjteményeknek a kulturális örökség őrzőiből, a kulturális örökség első számú, autentikus, forrásértékű megosztóivá kell válniuk. A cél elérésének feltétele, hogy a digitális gyűjteménykezelés és az online közzététel beépüljön a szervezet mindennapi gyakorlatába. A workshop során azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mely tényezők segítik és melyek akadályozzák a múzeumok digitális átállását. Szakemberek bevonásával összegezzük az elmúlt időszak tapasztalatait, és igyekszünk jó példákat megosztani, intézményekre szabott megoldási javaslatokat tenni a közönség aktív részvételével. A nyitóelőadás témája: összefoglaló a gyűjteményi digitalizálásról,  a minőségi tartalom-előállítás és közzététel feltételei, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatásával.

  Előadó: Katona Júlia (Budapesti Történeti Múzeum)
  Kerekasztal-beszélgetés: Bánki Zsolt (Petőfi Irodalmi Múzeum), Fonyódi Krisztián (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria), Hajós Bálint (Göcseji Múzeum), Szalai Zsolt (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)
  JELENTKEZÉS ITT

• 14.30-16.00: Okos gyűjtemények – A digitális oktatás múzeumi forrásai
  A muzeológiai feltáró munka során a múzeumokban páratlan értékű interdiszciplináris tudás halmozódik fel. A gyűjtemények jelentős mennyiségű információt közvetítenek a bennünket körülvevő világról, segítséget adnak a kulturális hatások megértésében. Korunkban az új technológiai eszközökkel mindezt a tudást átemelhetjük az online térbe, többszörözhetjük, kreatív módon újraszervezhetjük. A digitális oktatás térhódításával a múzeumok lehetőséget kaptak, hogy a formális és informális oktatás folyamatába aktívan bekapcsolódjanak, és hogy műtárgyaik az alapműveltség elsajátításának meghatározó elemei legyenek. Az oktatási célú szolgáltatások az egyes szakterületek összehangolt munkájának eredménye. A workshop keretében a különböző szerepkörök képviselői (muzeológus, múzeumpedagógus, gyakorló pedagógus, módszertani szakértő) egyeztetik álláspontjaikat és az általuk képviselt terület igényeit. Jogi szakértőnket pedig felkértük, hogy ismertesse a múzeumi digitális tartalmak oktatási célú felhasználásának kereteit. A nyitóelőadás témája: Összefoglaló a digitális oktatás jelenlegi helyzetéről, tapasztalatairól. Tapasztalatcsere arról, hogy milyen szolgáltatásokat vár az oktatási oldal a múzeumoktól?

  Előadó: Farkas Andrea (DPMK)
  Kerekasztal-beszélgetés: Sóki Diána (Petőfi Irodalmi Múzeum), Hajnal Zsuzsanna (Magyar Nemzeti Múzeum), Sz. Fejes Ildikó (Magyar Nemzeti Múzeum - OMMIK), Jakab Péter (ELTE Gyakorlóiskola), Halász Annamária (Nemzeti Filmintézet)
  JELENTKEZÉS ITT

11. Restaurátoroknak és állományvédelmi felelősöknek szóló workshopok
Moderátor: Zsámbéki Anna, Magyar Nemzeti Múzeum

A szakmai rendezvény bevezető szekciója lehetőséget ad arra, hogy a két felkért szervezeti egység bemutatkozzon, feltárja stratégiai feladatait, ezáltal a hallgatóság megismerje céljaik egyezését és különbségeit. A további három szekció egy-egy érdekes téma köré épül, bepillantást engedve olyan restaurátori és állományvédelmi feladatokba, amelyek nem tekinthetők mindennapinak, ugyanakkor tapasztalataik mások számára is érdekesek, értékesek lehetnek.

• 11.30-13.00: a Szépművészeti Múzeum Restaurátori Főosztály –  OMRRK és az MNM Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ bemutatása, téma a műtárgymegőrzési stratégia, az oktatás és az állományvédelmi menedzsment

  Előadás: Kónya Béla (Szépművészeti Múzeum Restaurátori Főosztály) – Változó múzeumi stratégiák a 21. században
  Új korszak kezdődött el a múzeumi restaurálásban, az oktatási gyakorlatban és a kommunikációban, amelynek a közösségi média és médiaeszközök elterjedése adott további lendületet. A kifejezések és a folyamatok napjainkban állandó változáson mennek keresztül és jelenleg is zajlik a múzeum fogalmának újradefiniálása.
  A hagyományos muzeológia a gyűjteményi tárgyakkal, a tudományos kutatással, valamint az eredmények közzétételével foglalkozik. A múzeumok a 20. század végére a társadalom és a látogatók igényeire összpontosítva, és a jelenkori problémákra fókuszálva a műtárgyakról az emberekre helyezték át a hangsúlyt. Ez az átrendeződési folyamat már az 1960-as években a gyakorlatban is megjelent, a tudományos szövegekben és a művészek munkáiban egyaránt, amely hozzájárult a múzeumi gyűjteményezés, kutatási, valamint bemutatási tevékenység átalakulásához. Az előadás célja, hogy bemutassa a 21. századi technológiai és társadalmi folyamatok változásainak hatására megváltozott múzeumi működést és stratégiát, valamint a műtárgyak megőrzésének kihívásait. Ennek fényében újraértékeli és komplex összefüggésükbe helyezi az intézményi működés szempontjait - és azok közösségi hatásait.

  Zsámbéki Anna (Magyar Nemzeti Múzeum - ORRK) – Az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ feladatai napjainkban 
  Az ORRK – korábbi jogelődjeinek munkáját folytatva – évtizedek óta áll a restaurátorképzés, valamint a műtárgyvédelmi szakemberek oktatásának szolgálatában. A speciális feladatkört ellátó főosztálynak is számos – különböző ritmusú – változásra kell reagálnia.
  Az elvárásokban lassú változás következett be, napjainkra már nem kizárólag múzeumban dolgozó szakemberek képzése a cél, hanem a középiskolából érkező, a szakma iránt érdeklődő fiataloké is. Hasonló a helyzet a Műtárgyvédelmi Asszisztens és a Múzeumi Gyűjtemény- és Raktárkezelő képzések esetén. Lehet-e – ezt a változást figyelembe véve – új megközelítéssel tanítani?
  A szabályozások állandó változtatása már lényegesen gyorsabban zajló folyamatokat jelent, ezek követése komoly feladatot ró az ORRK munkatársaira. Közösségünk sokrétű és rendkívül összetett tudást igyekszik átadni a hallgatóknak, képzési résztvevőknek és tágabban – konferenciákon, kurzusokon, publikációkkal, szakértői segítségnyújtással, együttműködésekkel – a restaurátor szakmának, valamint a kiállítások és online megjelenések révén további múzeumi szakterületek képviselőinek és az érdeklődő közönségnek is. Hogyan tartható fenn az alapfeladatok ellátása az állandóan változó, megújuló keretekhez, szabályozásokhoz igazodva? Min és hogyan szükségszerű változtatni, annak érdekében, hogy a fő célok a lehető legkevésbé sérüljenek, esetleg új lehetőségek is teret nyerjenek? 

• Állományvédelmi aktualitások – 3 villámelőadás közérdekű kérdésekről
  -  Kovácsné Gőgös Ágota – Egy alternatív fertőtlenítési módszer bemutatása
  - Fiam Judit – Amíg nem jutnak oxigénhez a rovarok: Anoxiás kezelés
  - Orosz Péter – Az Állományvédelmi Program honlapja és adatbázisa 

  JELENTKEZÉS ITT

• ​14.30-16.00: Mission: Impossible – Lehetetlen helyzetek lehetséges megoldásai

  • Mindenki a műtárgyért! – Rövid beszámoló együttműködési projektekről 
    Edőcs Judit/Várfalvi Andrea és Szabó Melinda/Várhegyi Zsuzsanna – Szilikátrestaurátorok a szerves anyagok világában: Régészeti bőr és textil maradványok leletmentése és restaurálása a Magyar Nemzeti Múzeum, a szombathelyi Savaria Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum együttműködésében

  • Mindent a műtárgyért! – Bemutató és kerekasztal beszélgetés
    Almásy Ivor – Restaurálás, nyomkövetés, költözéstámogatás – Digitális állapotfelmérés

  • Speciálisnál is speciálisabb – 3 villámelőadás különleges anyagokról, nem hétköznapi helyzetekről
    Szemerey-Kiss Balázs – Mit tegyünk, ha nagyméretű műtárggyal állunk szemben?
    Lencz Balázs – Az ördög a részletekben – japán hagyományok és technológia
    Vecsey Ádám – Állati vázrészekből készült római tárgyak készítéstechnikája

        JELENTKEZÉS ITT

Az előadások után anyagtani bemutatók következnek, valamint az előadókkal egyidejű szakmai eszmecserét folytathatnak az érdeklődők.

12. Művészeti területek – Látkép 2020

Mivel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete 2020. szeptember 24–26. között a budapesti Humán Tudományok Kutatóházában Látkép 2020 címmel művészettörténeti fesztivált szervez, a művészeti területek szakértői számára ezt a rendezvényt ajánljuk. A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket. A Múzeumkerttől könnyen elérhető fesztiválról ITT tudhat meg többet! 

EXKLUZIV SÉTA - PROGRAMHÁLÓ

A szakmai workshopokon túl a Nemzeti Múzeumból exkluzív séták indulnak óránként. A programok nyitottak a nagyközönség és a szakmai résztvevők számára is. A jelentkező résztvevők függvényében alakítjuk ki a programot, amelyek korosztályi igényekhez igazodnak:

• Családi séta – kisgyerekes látogatók számára;

• Tematikus séták az MNM kiállításaiban és a környező múzeumokban;

• Senior séta, idősebbeknek, ami a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve különösen fontos mentális támogató szereppel bírhat a veszélyhelyzet elmúlta után;

• Szakmai tárlatvezetések a készülő Gömbsátorban, az Országjáró Múzeum•kör•út Szenvedő szerkezet - Hétköznapi Trianon című kiállításban;

• Vendég muzeológusok tárlatvezetése a Nemzeti Múzeum állandó kiállításaiban. A rendezvényre érkező szakemberek vezetései, amelyen saját gyűjteményi tudásukat hozzárendelik a Nemzeti Múzeum kiállításaihoz.

A napot egy közös kikapcsolódással, a Bohemian Betyars koncertjével zárjuk, ahol az egész napos kötött szakmai tartalom és sokrétű tapasztalatcserét átveszi a könnyed szórakozás.