

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd, és mihez kezdhet még egy történész a fényképekkel?
A gazdagon illusztrált, magyar és angol nyelvű kötet írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.
Bevezetés
Fisli Éva: Fényképtárgy. Mi van a szó mögött?
Hordozók
Baji Etelka: A fényképezés kezdetének emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban
Lengyel Beatrix: Törékeny kettősség. Veress Ferenc fotókerámiái a Történeti Fényképtárban
Fotó és társadalom – Fényképhasználatok
Tomsics Emőke: Fényudvar. Az éjszakai fényképezés kezdetei Magyarországon
Jalsovszky Katalin: A magyarországi holokauszt fotográfiai reprezentációjáról
Bognár Katalin: Fényképhasználat az 1950-es évek első felében Magyarországon: sajtóillusztrációk és születésnapi fényképalbumok
Kiscsatári Marianna: „Kádár bácsinak, emlékül…” A politikus képe Kádár János ajándékba kapott fényképalbumaiban
Fotótörténet másképp
Stemlerné Balog Ilona: Nem ott. Nem akkor. Escher Károly (1890–1966) riportképeiről
Fisli Éva: Egy kapcsolat verzójára. André Kertész és Robert Capa