Gondoltátok volna, hogy parányi cirkonkristályok segíthetnek a régészeknek útvonalak és kapcsolatrendszerek felkutatásában? Az M6-os autópálya építésekor, Paks-Cseresznyés lelőhelyen a régészek egy középkori településrészt, templomot és temetőt tártak fel. A templom építéséhez a téglák mellett riolitot is használtak, ami egy gyakori vulkáni kőzet, ezért számos helyről kerülhetett Paksra, de mi pontosan szerettük volna tudni, hogy honnan hozhatták őket. Ez azért fontos a régészek számára, mert egy-egy lelőhelyen előforduló tárgyak eredetének vizsgálatával kideríthető, hogy az adott közösségek milyen távoli területekkel álltak kapcsolatban.

Fotó: Egy cirkonkristály szerkezete. A kristályok lapjait és csúcsait elektronmikroszkóp alatt mérjük meg, így deríthetjük ki az eredetüket.

A kövek eredetének kiderítésében a riolitban található parányi cirkon kristályokat hívtuk segítségül. A Nemzeti Múzeum Alkalmazott Természettudományi Laboratóriumában elvégzett vizsgálatok során a cirkon (ZrSiO4) kristályok lapjait elemeztük, ugyanis a prizma- és piramislapok különböző alakúak lehetnek és a különböző formájú lapok fejlettségének egymáshoz viszonyított aránya utal az eredetükre. A cirkon magas szilícium-dioxid (SiO2) tartalmú vulkáni kőzetekben és a belőlük keletkezett metamorf kőzetekben gyakori.

A templomrom építőanyagából kiszeparált cirkonok mikroszkópos vizsgálata bizonyította, hogy azonos típusúak a Sárszentmiklós határában (Fejér megye) található riolitbánya cirkonjaival, vagyis, a köveket mintegy 40–50 kilométerről szállították a templom építéséhez. A korabeli szállítóeszközökkel (ökrös szekér), ez 2–3 napi utat jelenthetett. Ez az eredmény további izgalmas kérdéseket vet fel: milyen útvonalon szállították a köveket, merre vezettek a középkori utak? A bánya közelében milyen település volt, és lakói vajon milyen egyéb kapcsolatban álltak a paksi település lakóival?

Fotó: A paksi középkori templom légifelvétele

Magyarországon a Mecsek és a Velencei-hegység gránitjaiban, valamint a miocén riolitokban gyakori a cirkon, de az Északi-középhegység andezitjeiben is előfordul. E lelőhelyekről olyan adatbázisok állnak rendelkezésre, amelyekkel a régészeti minták cirkontartalma is összevethető és a származásra irányuló kutatások az említett kérdésekre is fényt deríthetnek más lelőhelyekre és korszakokra vonatkozóan is.

Fedezd fel a paksi lelőhelyet az MNM Régészeti Adatbázisában is!

Oláh István, Kreiter Attila - Magyar Nemzeti Múzeum, Alkalmazott Természettudományi Laboratórium