Téglába karcolt malomjáték

A Békés megyei Kardoskút középkori templomának romjai között 1956-ban egy különleges téglatöredéket találtak. Az Alföld kőben szegény déli peremén az építőanyag a középkorban elsősorban a tégla volt, és agyagból készültek a templom díszítésére szolgáló, faragott köveket utánzó idomtéglák is.

A középkori Kardoskút első, még a 11. század végén emelt, négyszögletes szentélyzáródású templomát, valószínűleg a falu lakosainak számának növekedése miatt átépítették, megnagyobbították a 12-13. század fordulóján. A második, félköríves szentélyű templom és maga a település is a tatárjárásnak (1241-42) eshetett áldozatul. Az elpusztult falu később már nem települt újjá, a templom falait szétbontották és csak alapjai és omladéka maradtak ránk.

A malomjáték az egyik – mérete alapján – az első templom építésénél használt téglába volt belekarcolva. A téglák száradására, égetésére várakozó téglavető munkások egyike készíthette; a még nyers, kiégetetlen állapotú téglába akár egy hegyesebb bottal is felrajzolhatta a három négyzetből álló mintázatot. A téglát nem sokáig használták unaloműzésre, a rajta talált vakolat és habarcsnyomok alapján felhasználták a templom építésénél, beépítették annak falába. A játék népszerűségét mutatja, hogy a Kardoskúthoz közeli Gorzsán (Csongrád megye) egy 11-12. század fordulóján épített egyszerű falusi lakóépület padlójába karcoltak két malomtáblát.

Fotó: 11-12. századi téglába karcolt malomjáték Kardoskút-Hatablakról

A malom az egyik legősibb játékok egyike, már az ókorból szerepel ábrázolásokon, leírásokban. A római korban vált igen népszerű társasjátékká, Ovidius „A szerelem művészete” című művében írta le először a játék szabályait. Mivel a malomtáblát igen egyszerű megrajzolni, a szegényember sakkjaként, az egyszerű falusi háztartásoktól a kolostorokig, de még az előkelők körében is kedvelt játék volt a középkorban. Shakespeare „Szent Iván éji álom” című vígjátékában pedig a játék szabadtéri változata szerepel.

A két személy által játszható malom szabályai ma is ismertek: a táblát – a középkori ember leleményes megoldását másolva – otthon is könnyen megrajzolhatjuk. A 9-9 darab, eltérő színű (világos és sötét) lapos korongot pedig parafadugóból, gombokból, vagy akár ásványvizes kupakokból is elkészíthetjük.

Jó szórakozást!

A malomjáték szabályairól bővebben a wikipédián vagy a táblajátékok blogján olvashatunk.

Fotó: Nyomtatható malomtábla 

Irodalom:
Méri, I. Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser.I I. 12. Budapest 1964.
Szatmári. I., Békés megye középkori templomai. Békéscsaba 2005.
Wolf, M., Gorzsai homo ludens. Malomjáték egy Árpád-kori házban — The homo ludens of Gorzsa. A game board of Nine Men’s Morris in an Árpádian Age house. In: Anders, A. – Balogh, Cs. – Türk, A. (szerk.): AVAROK PUSZTÁI. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára – AVARUM SOLITUDINES. Archaeological studies presented to Gábor Lőrinczy on his sixtieth birthday. Martin Opitz Kiadó – MTA BTK MŐT. Budapest 2014, 627–636.

Brick with incised mill game (nine men’s morris)
The light red coloured brick date back to 11–12th century, the time of rebuilding the Kardoskút church (Békés County). The mill game board was incised in the rough, chaff- and sand tempered brick by a brickmaker. Based on the plaster and lime remains on the brick, the game might have been played only by the builders of the church.

Simonyi Erika, Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár