A Magyar Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze. A 2019. január 15-én nyíló kiállításon több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével augusztus 20-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét.

Görgei Artúr az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja, aki 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren.

Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a „Görgei-kérdés” mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel.

Kísérőprogramok

Arthur, az ismeretlen
Játékok a kiállításban

A kiállításhoz kapcsolódó ingyenes kutatófüzet megtalálható Az ismeretlen Görgei kiállítás első termében, a bejárattól balra.

 

A kiállítás alkotói:

Rendezte: Radnóti Klára (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szakértő: Hermann Róbert (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
Arculatterv: Arkas Design (Kaszta Dénes és Kaszta Móni)
Látványterv, installációk: Bak Andrea (Magyar Nemzeti Múzeum)

 

Projektirányítás:

Varga Benedek főigazgató
Gazdasági igazgató: Zsurki Attila
Kommunikáció, sajtókapcsolat: Berényi Marianna, Szily Marianna
Műtárgyvédelem: MNM Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály
Restaurátorok: Gorej Judit, Gulyás Csilla, Nagy Melinda, Szépia Bt., Terra Antica Kft. és kölcsönző intézmények
Biztonságtechnika: MNM Biztonsági Osztály
Műszaki vezetés: MNM Műszaki Osztály
Kiállításépítés: Csati Csaba, Marosfalvi Ákos, Miklovics Gyula, Rudner József, Szabó Róbert
Audiovizuális technika, multimédia: Pazirik Informatikai Kft., Karasz Dániel, Kiss Lőrinc, Marton Ferenc
Műtárgyfotók: Kardos Judit, Rosta József, kölcsönző intézmények
Angol fordítás: Alan Campbell, Bob Dent, Rácz Katalin, Merényi Ágnes

 

Kölcsönző intézmények:

Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
Magyar Vegyészeti Múzeum, Várpalota (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)
Országos Széchényi Könyvtár
Petőfi Irodalmi Múzeum
PIM Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely-Széphalom)
PIM Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (Szombathely)
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria
MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
MNM Mátyás Király Múzeuma (Visegrád)
Hermann Róbert gyűjteménye
Brunerszky-gyűjtemény
magánszemélyek

 

További információ:

A kiállításhoz kapcsolódó programokról a gorgei200@mnm.hu e-mail címen lehet érdeklődni.
A tárlatvezetések megrendelése továbbra is a tarlatv@mnm.hu címen, a múzeumpedagógia foglalkozások pedig a muzeumpedagogia@mnm.hu címeken érhetőek el.