Minden év február 25-én emlékezünk a kommunista diktatúrák áldozataira a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata alapján. Az Országgyűlés a kommunista törvénytelenség egyik kirívó példájának tartott eseményét, Kovács Béla kisgazda párti politikus, országgyűlési képviselő 1947. február 25-i letartóztatását nyilvánította a megemlékezés napjává.

Kovács Béla (1908–1959) kisgazdapárti politikus, a Tildy Zoltán- és a Nagy Ferenc-kormány, majd Nagy Imre második és harmadik kormányának földművelésügyi minisztere volt.

1947-ben a kommunistákkal szembeni kiállása miatt – a szovjet hatóságok mentelmi joga ellenére – törvénytelen módon letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, majd évekig ismeretlen helyen tartották fogva.

Kovács Béla 1933-ban csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, majd a nagy munkabírású, tevékeny politikus gyorsan helyet követelt magának előbb a párt helyi, később a párt országos vezetésében. Hamarosan a párt Baranya megyei első számú vezetője (1936), főtitkára lett, három évvel később pedig a párt országos főtitkárhelyettesévé választották. A második világháború idején részt vett a náciellenes függetlenségi mozgalomban. 1944. november 29-e után a Pécs Városi Intézőbizottság tagja, majd a Belügyminisztérium politikai államtitkára. 1945. augusztus 20-án megválasztották az FKgP főtitkárának.

1947. január 20-án Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád a kommunistákkal dacoló Kovács Béla pártfőtitkári pozíciójáról való lemondását követelték Nagy Ferenc miniszterelnöktől, de a miniszterelnök nem engedett a kommunista agressziónak. A kommunisták köztársaság ellenes összeesküvéssel vádolták meg, ám 1947. február 21-én a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága nem adta ki Kovács Bélát, a politikus 24-én azonban mégis önként jelentkezett az Államvédelmi Osztályon.

1947. február 25-én este a szovjet hatóságok koholt vádak alapján letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Húsz évre ítélték a Szovjetunióban. Megjárta a GULAG-ot, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében tartották fogva. 1955-ben az ÁVH jászberényi börtönébe szállították, majd 1956. január 18-án a BM Budapesti Központi Börtönébe vitték. A következő év áprilisában engedték szabadon.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt részt vett az FKgP újjászervezésében, miniszteri tárcát is kapott.

1959. június 21-én halt meg.

Az alábbiakban néhány, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben található, Kovács Bélához kapcsolódó emléket közlünk.

Gál Vilmos