A Magyar Nemzeti Múzeum, akárcsak 1848-ban, úgy 1956-ban is egy ideig a forradalmi események középpontjába került. A dicsőség helyett azonban '56 októberében már csak a pusztulás lett a Múzeum osztályrésze. A Magyar Rádió szomszédságában, fontos katonai felvonulási útvonalak közelében álló, vastag falakkal rendelkező, monumentális épület (sajnos) stratégiai jelentőséggel bírt. A Kálvin térnél – a szovjetekkel vívott tűzpárbaj nyomán – már 24-én belövések érték az épületet, és dél körül, a 2. emelet két szobájában kiütött az első tűz is. Az igazi tragédia azonban csak késő délután következett. Az ismét fellobbanó lángokhoz, a kiterjedt harcok miatt a tűzoltók csak órákkal később, az éjszaka közepén jutottak el. A lövöldözések szüneteiben, pokoli körülmények között igyekeztek megfékezni az egyre terjedő tűzet, de ez – a kényszerű leállások miatt – csak 25-én délután fél három körül sikerült. Addigra azonban jórészt leégett a Múzeum utcai szárny emeleti része a tetővel együtt, lényegében megsemmisült a Természettudományi Múzeum Európa hírű ásványtára és a jórészt Kittenberger Kálmán gyűjteményét pompás diorámákban felvonultató, Afrika állatvilágát bemutató kiállítás is. Ami itt még megmaradt, az a 25-én este fellobbant újabb, de már utolsó nagyobb tűzben hamvadt el. Többek között elpusztult az Őslénytár anyaga, a szakkönyvtár és pótolhatatlan tudományos dokumentációk is.

A tűzről a rádió 1956. október 25-én 6 óra 53 perckor számolt be. Most felolvassuk a budapesti tűzoltó parancsnokság tájékoztatóját a fővárosban keletkezett tüzek oltásáról ... Jelenleg rendkívüli küzdelem folyik a Nemzeti Múzeum komoly tüzének elfojtásáért! ... A tűzoltók azonnal a helyszínre indultak. A Nemzeti Múzeum környékéről azonban a tűzoltóságnak kétszer is vissza kellett fordulnia és csak harmadszorra sikerült megközelítenie a helyszínt és hozzálátni a tűz oltásához. A tűz elfojtásának kemény küzdelme még folyik. A felbecsülhetetlenül nagy nemzeti értékre való tekintettel a tűzoltó parancsnokság utasítást adott az egységeknek, hogy a tűz oltásánál a legnagyobb elővigyázatossággal, határozottsággal kell eljárni. Ugyanakkor a város több pontján kisebb-nagyob tüzek eloltásán dolgozik a tűzoltóság.

Ennek az időszaknak különleges és számunkra kiemelkedően fontos fotográfiáját kapta ajándékba szeptemberben a Nemzeti Múzeum.

A forradalom napjait követő évtizedekben, főként a rendszerváltás után, 2004-ig mintegy 3000 darab ’56-os fénykép került a Történeti Fényképtár gyűjteményébe. A forradalom ötvenedik évfordulójára indított gyűjtési akciónk eredményeképpen, 2006-ban további 1580 fotográfiával gazdagodtunk. 2015-ben 70 darab 6×9 cm-es papír fényképpel gyarapodtunk. A felvételek zömét privát fényképezők készítették.

A szeptemberi gyarapodásunk előzménye 2005-re nyúlik vissza, amikor a Történeti Fényképtár munkatársai, Jalsovszky Katalin és Kiscsatári Marianna kapcsolatba kerültek Mészáros László mérnök úrral, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Mészáros László 1956. október 23-án részt vett a Műszaki Egyetemen tartott nagygyűlésen és az azt követő tüntetésen. Emlékezete szerint október 25-én a Kiskörút és a Nagykörút környékén fényképezett, ezekből a felvételekből 29 fekete/fehér negatívot 2005-ben ajándékozott a gyűjteményünknek. Idén ősszel ismét megkeresett bennünket, s 1960–1990 között készült fényképei mellett, további 6 darab színes '56 negatívval gazdagította a Múzeum Fényképtárát. Ezek közül az itt bemutatott képen a Nemzeti Múzeum épületét láthatjuk. A cellulóz-acetát színes kisfim negatív igen drága és ritka nyersanyag volt ebben az időben. '56-os gyűjteményünk 44 privát fényképező által készített közel 5000 darabja között mindössze 3 fényképező: Mészáros László, Vas József, Balás Miklós kb. 270 fotográfiája készült színes nyersanyagra.

A Nemzeti Múzeum épületét megörökítő fénykép így tehát az ábrázolás tárgya és anyaga miatt is különleges, hiszen nagyon kevés felvételt ismerünk Múzeumunkról ezekből a drámai napokból. A fényképen Mészáros László akkor még leendő mérnök úr, jól láthatóan nem az utcán zajló eseményeket, hanem egyértelműen az épületet kívánta megörökíteni, mégpedig a Múzeum körút és a Bródy Sándor utca kereszteződése felől. A tüzek az épület ellenkező oldalán pusztítottak, de a rádió híradásából és a szóban terjedő hírekből a polgárok tudtak róla. A közelben zajló tűzharc miatt a felvétel valószínűleg a 26-i tűz után készült, amikor már meg merték közelíteni a civilek a harcok helyét, a Múzeum épületének környékét.

Baják László – Lengyel Beatrix