A Magyar Nemzeti Múzeum Madách 200. Jelenetek a Tragédiából című kamarakiállítása Madách Imre legjelentősebb művének kortárs művészeti reflexiójára épül. A kiállításon bemutatott érmeken Az ember tragédiája egy-egy színének jelenetei, a másik oldalon pedig Madách Imre portréja szerepel. Az érméken látható ábrázolások alapját Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotásai jelentik, aki előbb a rajzait gipsz szobrokként alkotta meg, majd Szabó Tamás ötvösművész ezekből érmeket készített.

Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája című drámai költeményt, és 1860. március 26-án fejezte be. 1861-ben személyesen vitte el Arany Jánosnak a Tragédia egyetlen kéziratát. Arany kiemelkedőnek tartotta az írást, és felajánlotta segítségét.

A mű 1862. január 12-én hagyta el a nyomdát. Csak egy ifjúkori verseskötet előzte meg Madách első nyomtatásban megjelent drámai művét. Életében más irodalmi alkotást nem publikált, de megérte a Tragédia sikerét és második kiadását.

Az ember tragédiájának sikere már a 19. század végén is elsöprő volt. A Tragédia felzaklató és egyben reményt adó mondatai folyamatos vonzásban tartják az alkotóművészek fantáziáját. Óriási kihívást és egyben lehetőséget jelent a hatalmas mű gondolati-filozófiai sokrétűsége. Több száz rendező álmodta már színpadra a darabot, de készült belőle film, opera, bábelőadás, rádiójáték, animációs film és számtalan képzőművészeti alkotás. 1865-ben megszületett a dráma első német nyelvű fordítása, azóta több mint negyven nyelvre fordították le, és szaporodnak a kortárs feldolgozások, átiratok, továbbgondolások is. Bár Madách nem érte meg fő művének nagy sikerű ősbemutatóját, neve azóta is fényesen ragyog a nagyvilág színházi plakátjain. A 20. század folyamán emellett több képzőművész, köztük Kass János, Réti Zoltán és Zichy Mihály is készített rajzokat, illetve festményeket Az ember tragédiájának jeleneteiből. A dráma egyes színeinek érméken való ábrázolásai ezek közé a művészeti reflexiók közé tartoznak. 

A kiállításon Az ember tragédiájának más műveszti ágakban való feldolgozásai közül Jankovich Miklós animációs filmjének jelenetei is láthatók lesznek, melyek hatottak az érmék látványvilágára.

A drámai költemény 15 felvonásból áll. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szereplő érmek ezek mindegyikét megjelenítik egy-egy jelenet ábrázolásával. Ám hogy friss legyen az élmény, érdemes újraolvasni Az ember tragédiáját, és áttekinteni az egyes színek tartalmát.

A tragédia első három és az utolsó felvonásai keretbe foglalják Ádám álombéli utazását. A bibliai teremtéstörténet parafrázisával, a mennyekben kezdődik a történet, és az első három felvonásban maradunk is a biblikus helyszíneken: a mennyekben, a Paradicsomban, a kiűzetés után valahol a földön, „egy pálmafás vidéken”. Aztán jönnek az ún. történelmi színek, melyek az ókori Egyiptomban, Athénban, Rómában, a középkori Konstantinápolyban és Prágában játszódnak, majd egy álomkép a forradalmi Párizsba röpíti Ádámot és az olvasót, hogy aztán újra Prágában ébredjünk. A 11. szín Madách jelenében, a 19. századi Londonban játszódik. A következő három szín az elképzelt jövő, majd az utolsó színben visszatérünk a Paradicsomon kívüli pálmafás vidékre.

A kamarakiállítás 2023. december 31-ig látható a Múzeum Középkori Lapidáriumában.