
Britannia koronázásra készül. 2023. május 6-án a londoni Westmisnter-apátságban koronázzák meg II. Erzsébet elsőszülött fiát, III. Károly néven. Feleségét, Kamillát is ünnepélyes szertartás keretében emelik királynévá. Egy hajdani szeretőből királyné lesz. Egy közel 100 évvel korábban zajló szerelmi történet azonban nem juthatott el ehhez a végkifejlethez. Károly édesanyjának nagybátyja, VIII. Edward még walesi hercegként ismerkedett meg a második házasságában élő Mrs. Wallis Simpsonnal, aki iránt a korábban már botrányos szerelmi kalandokba keveredő trónörökös nem múló szerelemre lobbant. A 20. század egyik legismertebb romantikus története kis híján alkotmányos válságba sodorta a brit birodalmat. Bár a közvélemény egy része szimpatizált uralkodójával, amiért az eltökélten ragaszkodott választottjához, a politikai elit minden áron igyekezett meggyőzni az uralkodót a szakítás szükségességéről. Nem csak azt tartották aggályosnak, hogy a hölgy immáron kétszeresen elvált asszonyként lenne az anglikán egyház fejének felesége, de széles körben ismertek voltak az amerikai asszony német politikai kapcsolatai és barátainak a náci párt és Hitler iránti szimpátiája is. A miniszterelnök és a kormány nyomására a király súlyos választásra kényszerült. Végül kijelentette, ha nem veheti feleségül a szerelmét, akkor lemond. A király a Fort Belvedere kastélyban írta alá a lemondó nyilatkozatot 1936. december 10-én három öccse, Albert yorki herceg, Henrik gloucesteri herceg és György kenti herceg jelenlétében. Utóda a jelenlegi uralkodó nagyapja, a VI. György néven uralkodó Albert herceg lett. December 11-én hangzott el a rádióban Edward híressé vált beszéde, melyben a lemondott uralkodó döntése hátteréről tájékoztatta a közvéleményt: „Lehetetlennek bizonyult számomra hordozni a királyi kötelességek és felelősségek nehéz terhét annak a nőnek a támogatása és segítsége nélkül, akit szeretek.” A beszéd után Ausztriába utazott és csak akkor találkozott újra szerelmével, amikor hónapok múlva Wallis válópere is lezárult és polgári szertartás keretében összeházasodhattak a Tours melletti Château de Candé kastélyban, 1937. június 3-án. A pár élete ezután jórészt utazgatással, élénk társasági élettel telt. Tekintve, hogy Angliában nem látták őket szívesen, a világot járták, otthonukat pedig Franciaországban rendezték be.
A Windsori herceg és felesége a Bedeaux házaspárral Borsodivánkán, Universal Press Association, 1937. MNM Történeti Fényképtár
Az esküvő után nem sokkal Magyarországra is ellátogattak. A pár már korábban is járt hazánkban, de csak Budapesten és Gödöllőn. A két háború között is kiváló szórakozási lehetőségeket nyújtó magyar főváros természetesen ez alkalommal sem maradhatott ki a programból, de a házaspár első úti célja a Mezőkövesdtől 16 km-rel délre fekvő Borsodivánka volt. A nagy nemzetközi figyelmet keltő utazásról részletesen beszámoltak a sajtóban, és az öt napos tartózkodás a helyiek emlékezetében is sokáig élt, így annak számos részlete pontosan rekonstruálható.
A Windsori hercegi pár megérkezik a mezőkövesdi állomásra, 1973. Fortepan / Bojár Sándor, 177053
1937. szeptember 8-án reggel, valamivel 9 óra után érkeztek meg vonattal Mezőkövesdre, ahol már egy baráti házaspár, Charles és FernBedaux várta őket. A francia születésű, de az Egyesült Államokban mérnökként hatalmas vagyont szerző Bedaux Wallis legbelsőbb baráti köréhez tartozott, ő látta vendégül az asszonyt franciaországi kastélyában arra az időre, amíg a válást ki nem mondták, később az esküvőt is ott tartották meg. Bedaux bérelte ki a klasszicista Prónay kastélyt Borsodivánkán, ahol a hercegi pár barátaikkal fesztelenül szórakozhatott. Nem sokkal korábban utazott el az eredeti tulajdonos, a híres Afrika-vadász Prónay Endre és felesége, Ábrányi Adrienn gyermekükkel Olaszországba. Az eldugott, ám autóval is kényelmesen megközelíthető földbirtok fő vonzereje a környező vadászterületekben rejlett. A vadban bővelkedő háborítatlan földterület vonzó lehetett a vadászatért lelkesedő előkelő vendégeknek. A látogatás magán jellegét tiszteletben tartva, a kíváncsi szemeket és a sajtót igyekeztek távol tartani. A nagy sajtóérdeklődésre tekintettel azonban a fotósok mégis kaptak lehetőséget arra, hogy a hercegi párt rövid ideig fényképezzék a kastély előtt és néhány kísérő programról is értesülhettek. Sőt, a látogatás bizonyos eseményeit még filmhíradó-felvétel is megörökítette.
Fotósok fényképezik a Windsori hercegi párt és a Bedeaux házaspárt a borsodivánkai Prónay-kastély előtt, 1937. Fortepan / Bojár Sándor, 177244
Hajdú Imre Regényes Dél-Borsod című kiváló helytörténeti munkájában számos helyi anekdotát és újsághírt gyűjtött össze az öt napos látogatás minden mozzanatáról. Megtudjuk például, hogy a herceg jókedvűen kaszálgatott, és a leleményes falusiak egy pengőért árulták az általa kaszált fűcsomókat, majd amikor az elfogyott, saját udvarukból egészítették ki. Esténként cigányzene szórakoztatta a vadászatban megfáradt társaságot. Balog Suha Pál mezőkövesdi cigányprímás saját készítésű fabillentyűs cimbalmával és bandájával kellemes perceket szerzett a hercegi párnak. Sajtóhírek szerint a „Tejben fürdik az én rózsám” című dalt háromszor rendelte meg feleségének a herceg, szövegét le is fordíttatta. A programból nem maradhatott ki a hortobágyi kirándulás sem. A jellegzetes, egzotikus magyar táj felkeresése, a csikós-program már az 1930-as években fontos, szinte elengedhetetlen része volt a turisztikai kínálatnak és az országimázsnak.
Balog Suha Pál és zenekara a borsodivánkai Prónay-kastély parkjában, 1973. Fortepan / Bojár Sándor, 177028
A hercegi pár egy másik magyar jellegzetességet is beiktatott rövid, de tartalmas borsodivánkai tartózkodásába, társaságukkal együtt ellátogattak egy valódi matyó lakodalomba. Olasz János negyven évig állt a Prónay család szolgálatában, az ő házánál került sor az ünnepi eseményre. Unokája, Olasz József nősült. Választottját, a szomszédos Négyes községből származó Szabados Jolánkát a község legszebb lányának tartották. A rangos vendégek megcsodálták a csárdást járó matyó ruhába öltözött párokat és megkóstolták a malacsültet és a bográcsgulyást is.
Szerző: Kollár Csilla, MNM Újkori Főosztály