
Éremtár
Az Éremtár alapját a múzeumalapító, gróf Széchényi Ferenc mintegy két és félezer darabos gyűjteménye képezi.
Történeti vonatkozású emlékérmek és plakettek (magyar és külföldi)
Rendjelek, kitűntetések (magyar és külföldi)
Jelenleg 43 000 darabra tehető ez a többségében magyar vonatkozású gyűjtemény, amely azonban az egyetemes éremművészet kiemelkedőbb periódusaihoz és alkotóihoz tartozó kisebb sorozatokat is tartalmaz, mint például az itáliai és német reneszánsz, vagy a francia szecesszió érmei. A magyar, erdélyi és osztrák történeti érmek mellett kifejezetten művelődéstörténeti szempontokból érdekes csoportok, mint barátság, keresztelő, házasság, erotikus, személyi, orvosi, iskolai, szabadkőműves, sport- és Szent György-érmek képeznek jelentősebb sorozatot. Az egyházi érmek körében a legteljesebb együttes a pápai érmek nemzetközi vonatkozásban is számottevő több mint 3500 darabos kollekciója, de a biblikus, a zarándok, valamint a templomokhoz és kegyhelyekhez kapcsolódó kegyérmek száma is együttesen több ezerre tehető. A gyűjtemény továbbá a 19-20. századi hazai éremművészet jelesebb alkotóitól is őriz néhány alkotást.
Ennek a gyűjteménynek másik nagyobb, összefüggő egységét a kitüntetések és rendjelek kollekciója alkotja, amelynek több mint 2000 darabot számlál. Az anyag egyik felét a szinte teljesnek mondható Habsburg-kori és 20. századi hazai vonatkozású kitüntetések és rendjelek alkotják. Míg a másik fele a külföldi kitüntetések országok szerint csoportosított példányaiból áll, amelyeknek egy része valamely hazánkfiának, államelnöknek, miniszternek, diplomatának, katonának vagy művésznek való adományozás útján jutott a múzeumba.
Kezelője: dr. Pallos Lajos, dr. Tóth Csaba


A Szent István Rend kiskeresztjének Szinyei Merse Pál részére adományozott példánya, 20. század eleje (hátlap)
A legrangosabb magyar kitüntetés legalsó fokozatából több hazai író és képzőművész részesült az Osztrák-Magyar Monarchiában. I. Ferenc József 1912-ben tüntette ki Szinyeit, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatóját a festőművészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjével.

A Szent István Rend kiskeresztjének Szinyei Merse Pál részére adományozott példánya, 20. század eleje (előlap)
A legrangosabb magyar kitüntetés legalsó fokozatából több hazai író és képzőművész részesült az Osztrák-Magyar Monarchiában. I. Ferenc József 1912-ben tüntette ki Szinyeit, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatóját a festőművészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjével.

II. Lajos halálának és a mohácsi csata emlékérme, 1526 után (hátlap)
A kora újkori éremművészet kimagasló alkotása: Christoph Fuessl körmöcbányai éremművésztől. Előoldalon II. Lajos és felesége, Mária szembenéző portréja növényi ornamentikájú háttérrel. Hátoldalon a magyar nehézlovasság és a török lovasság és tüzérség összecsapásának jelenete.

II. Lajos halálának és a mohácsi csata emlékérme, 1526 után (előlap)
A kora újkori éremművészet kimagasló alkotása: Christoph Fuessl körmöcbányai éremművésztől. Előoldalon II. Lajos és felesége, Mária szembenéző portréja növényi ornamentikájú háttérrel. Hátoldalon a magyar nehézlovasság és a török lovasság és tüzérség összecsapásának jelenete.

Galeotto Marzio portréérme
Mátyás reneszánsz udvarának legismertebb humanista tudósa az umbriai származású Galeotto Marzio (1427 körül–1494) volt, aki az 1460–1470-es években jelentős szerepet játszott Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kiépítésében. A 15. század második felében készült bronz, 105 mm átmérőjű öntött érem előlapi portréja híven adja vissza az írott forrásokból is ismert bohém, jókedélyű humanista arcvonásait, míg a hátlapi éremkép Galeotto tudományokban való jártasságára utal. Az érem keletkezésének pontos időpontja, illetve a mester személyének kiléte nem ismert.

Galeotto Marzio portréérme
Mátyás reneszánsz udvarának legismertebb humanista tudósa az umbriai származású Galeotto Marzio (1427 körül–1494) volt, aki az 1460–1470-es években jelentős szerepet játszott Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kiépítésében. A 15. század második felében készült bronz, 105 mm átmérőjű öntött érem előlapi portréja híven adja vissza az írott forrásokból is ismert bohém, jókedélyű humanista arcvonásait, míg a hátlapi éremkép Galeotto tudományokban való jártasságára utal. Az érem keletkezésének pontos időpontja, illetve a mester személyének kiléte nem ismert.

Hunyadi Mátyás portéérme
Hunyadi Mátyás halála után, az 1570-es években készült az a különleges, előlapján az uralkodó szembenéző portréját megjelenítő, 34 mm átmérőjű, 31,87 g súlyú aranyérem, amelynek mestere a 16. század második felében Prágában, Grazban és Bécsben működő éremművész, Severin Brachman lehetett. A portré pontos előképe a bautzeni Ortenburg kaputornyán látható, 1486-ban készült Mátyás-ábrázolás, így nem lehet véletlen, hogy magán az érmen is ez az évszám szerepel. Az érem hátlapi, hét sorban elrendezett felirata Mátyásnak III. Frigyes és a törökök felett aratott győzelmeinek állít emléket, és kiemeli a királynak a művészetek pártfogásában nyújtott kiemelkedő teljesítményét.

Hunyadi Mátyás portéérme
Hunyadi Mátyás halála után, az 1570-es években készült az a különleges, előlapján az uralkodó szembenéző portréját megjelenítő, 34 mm átmérőjű, 31,87 g súlyú aranyérem, amelynek mestere a 16. század második felében Prágában, Grazban és Bécsben működő éremművész, Severin Brachman lehetett. A portré pontos előképe a bautzeni Ortenburg kaputornyán látható, 1486-ban készült Mátyás-ábrázolás, így nem lehet véletlen, hogy magán az érmen is ez az évszám szerepel. Az érem hátlapi, hét sorban elrendezett felirata Mátyásnak III. Frigyes és a törökök felett aratott győzelmeinek állít emléket, és kiemeli a királynak a művészetek pártfogásában nyújtott kiemelkedő teljesítményét.

II. Lajos és Mária alabástrom portréérme, 1526
A korai portréérmek sorába tartozik ez a gyönyörű, egyedi, alabástromból készült kisplasztika-pár. A 16. században több uralkodói portrééremről készítettek egyedi, kőbe vésett változatot. Ez a két mű Hans Daucher (1485–1538) augsburgi éremművész érme után készült. II. Lajos felesége, Habsburg Mária révén rokonságba került a német-római császárral, így neves német éremművészek gyakran készítettek róluk portréérmet.

II. Lajos és Mária alabástrom portréérme, 1526
A korai portréérmek sorába tartozik ez a gyönyörű, egyedi, alabástromból készült kisplasztika-pár. A 16. században több uralkodói portrééremről készítettek egyedi, kőbe vésett változatot. Ez a két mű Hans Daucher (1485–1538) augsburgi éremművész érme után készült. II. Lajos felesége, Habsburg Mária révén rokonságba került a német-római császárral, így neves német éremművészek gyakran készítettek róluk portréérmet.

Emlékérem Buda visszafoglalására, 1686
1686. szeptember 2-án a szövetséges hadaknak 145 év után sikerült visszafoglalni Budát a törököktől. Az esemény megörökítésére számos emlékérem készült, jelenleg közel másfélszáz típus ismert belőlük. Ezek sorába tartozikez az 51,5 mm átmérőjű, tíz dukát (34,85 g) súlyú aranyérem a körmöcbányai éremművész, Christian Hermann Roth von Rothenfels alkotása. Előlapján I. Lipót látható négylovas hintón, a hátlapon Buda látképét ábrázolta a művész.

Emlékérem Buda visszafoglalására, 1686
1686. szeptember 2-án a szövetséges hadaknak 145 év után sikerült visszafoglalni Budát a törököktől. Az esemény megörökítésére számos emlékérem készült, jelenleg közel másfélszáz típus ismert belőlük. Ezek sorába tartozikez az 51,5 mm átmérőjű, tíz dukát (34,85 g) súlyú aranyérem a körmöcbányai éremművész, Christian Hermann Roth von Rothenfels alkotása. Előlapján I. Lipót látható négylovas hintón, a hátlapon Buda látképét ábrázolta a művész.

I. József koronázási érme, 1687
Az előlapon I. Lipót öntött portréjával díszített, háromkaréjos, rézből készült, füllel ellátott érem egyszerre három eseménynek állít emléket: Bécs 1683. évi, sikertelen török ostromának, Buda visszafoglalásának (1686), illetve I. József 1687. december 9-én történt magyar királyi koronázásának. A eredetileg is füllel ellátott érmek talán korai kitüntetések lehettek, amelyeket a törökellenes harcokban vitézkedő katonák kaphattak.

I. József koronázási érme, 1687
Az előlapon I. Lipót öntött portréjával díszített, háromkaréjos, rézből készült, füllel ellátott érem egyszerre három eseménynek állít emléket: Bécs 1683. évi, sikertelen török ostromának, Buda visszafoglalásának (1686), illetve I. József 1687. december 9-én történt magyar királyi koronázásának. A eredetileg is füllel ellátott érmek talán korai kitüntetések lehettek, amelyeket a törökellenes harcokban vitézkedő katonák kaphattak.

V. Ferdinánd koronázási érem, 1830
V. Ferdinándot 1830. szeptember 28-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban. Erre az eseményre készült ez a különleges, csupán egy példányból ismert, 30 dukát (104,64 g) súlyú aranyérem, amely a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ez volt az ún. Opferpfennig, azaz felajánlási érem, amelyet a koronázási szentmise során a frissen megkoronázott uralkodó az oltárra helyezett.

V. Ferdinánd koronázási érem, 1830
V. Ferdinándot 1830. szeptember 28-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban. Erre az eseményre készült ez a különleges, csupán egy példányból ismert, 30 dukát (104,64 g) súlyú aranyérem, amely a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ez volt az ún. Opferpfennig, azaz felajánlási érem, amelyet a koronázási szentmise során a frissen megkoronázott uralkodó az oltárra helyezett.

Ferenc József jubileumi emlékérem, 1892
I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án, szombaton koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá Budán. A főváros megrendelésére 1892-ben készültek azok az emlékérmek, amelyek a jeles esemény 25. évfordulójának állítanak emléket. A 613,5 g súlyú, 102 mm átmérőjű, öntött aranyérem Szárnovszky Ferenc (1863–1903) szobrász és éremművész alkotása.

Ferenc József jubileumi emlékérem, 1892
I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án, szombaton koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá Budán. A főváros megrendelésére 1892-ben készültek azok az emlékérmek, amelyek a jeles esemény 25. évfordulójának állítanak emléket. A 613,5 g súlyú, 102 mm átmérőjű, öntött aranyérem Szárnovszky Ferenc (1863–1903) szobrász és éremművész alkotása.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díja, 1937
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi 1940-től Szent-Györgyi Albert Nobel-díját. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a díjat 1937-ben, „… a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin [...] szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A 208 g súlyú, 66 mm átmérőjű aranyérem hátlapján az A. von SZENT-GYÖRGYI / MCMXXXVII gravírozott szöveg olvasható.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díja, 1937
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi 1940-től Szent-Györgyi Albert Nobel-díját. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a díjat 1937-ben, „… a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin [...] szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A 208 g súlyú, 66 mm átmérőjű aranyérem hátlapján az A. von SZENT-GYÖRGYI / MCMXXXVII gravírozott szöveg olvasható.
A Szent István Rend kiskeresztjének Szinyei Merse Pál részére adományozott példánya, 20. század eleje (hátlap)
A legrangosabb magyar kitüntetés legalsó fokozatából több hazai író és képzőművész részesült az Osztrák-Magyar Monarchiában. I. Ferenc József 1912-ben tüntette ki Szinyeit, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatóját a festőművészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjével.

A Szent István Rend kiskeresztjének Szinyei Merse Pál részére adományozott példánya, 20. század eleje (előlap)
A legrangosabb magyar kitüntetés legalsó fokozatából több hazai író és képzőművész részesült az Osztrák-Magyar Monarchiában. I. Ferenc József 1912-ben tüntette ki Szinyeit, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatóját a festőművészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjével.

II. Lajos halálának és a mohácsi csata emlékérme, 1526 után (hátlap)
A kora újkori éremművészet kimagasló alkotása: Christoph Fuessl körmöcbányai éremművésztől. Előoldalon II. Lajos és felesége, Mária szembenéző portréja növényi ornamentikájú háttérrel. Hátoldalon a magyar nehézlovasság és a török lovasság és tüzérség összecsapásának jelenete.

II. Lajos halálának és a mohácsi csata emlékérme, 1526 után (előlap)
A kora újkori éremművészet kimagasló alkotása: Christoph Fuessl körmöcbányai éremművésztől. Előoldalon II. Lajos és felesége, Mária szembenéző portréja növényi ornamentikájú háttérrel. Hátoldalon a magyar nehézlovasság és a török lovasság és tüzérség összecsapásának jelenete.

Galeotto Marzio portréérme
Mátyás reneszánsz udvarának legismertebb humanista tudósa az umbriai származású Galeotto Marzio (1427 körül–1494) volt, aki az 1460–1470-es években jelentős szerepet játszott Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kiépítésében. A 15. század második felében készült bronz, 105 mm átmérőjű öntött érem előlapi portréja híven adja vissza az írott forrásokból is ismert bohém, jókedélyű humanista arcvonásait, míg a hátlapi éremkép Galeotto tudományokban való jártasságára utal. Az érem keletkezésének pontos időpontja, illetve a mester személyének kiléte nem ismert.

Galeotto Marzio portréérme
Mátyás reneszánsz udvarának legismertebb humanista tudósa az umbriai származású Galeotto Marzio (1427 körül–1494) volt, aki az 1460–1470-es években jelentős szerepet játszott Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kiépítésében. A 15. század második felében készült bronz, 105 mm átmérőjű öntött érem előlapi portréja híven adja vissza az írott forrásokból is ismert bohém, jókedélyű humanista arcvonásait, míg a hátlapi éremkép Galeotto tudományokban való jártasságára utal. Az érem keletkezésének pontos időpontja, illetve a mester személyének kiléte nem ismert.

Hunyadi Mátyás portéérme
Hunyadi Mátyás halála után, az 1570-es években készült az a különleges, előlapján az uralkodó szembenéző portréját megjelenítő, 34 mm átmérőjű, 31,87 g súlyú aranyérem, amelynek mestere a 16. század második felében Prágában, Grazban és Bécsben működő éremművész, Severin Brachman lehetett. A portré pontos előképe a bautzeni Ortenburg kaputornyán látható, 1486-ban készült Mátyás-ábrázolás, így nem lehet véletlen, hogy magán az érmen is ez az évszám szerepel. Az érem hátlapi, hét sorban elrendezett felirata Mátyásnak III. Frigyes és a törökök felett aratott győzelmeinek állít emléket, és kiemeli a királynak a művészetek pártfogásában nyújtott kiemelkedő teljesítményét.

Hunyadi Mátyás portéérme
Hunyadi Mátyás halála után, az 1570-es években készült az a különleges, előlapján az uralkodó szembenéző portréját megjelenítő, 34 mm átmérőjű, 31,87 g súlyú aranyérem, amelynek mestere a 16. század második felében Prágában, Grazban és Bécsben működő éremművész, Severin Brachman lehetett. A portré pontos előképe a bautzeni Ortenburg kaputornyán látható, 1486-ban készült Mátyás-ábrázolás, így nem lehet véletlen, hogy magán az érmen is ez az évszám szerepel. Az érem hátlapi, hét sorban elrendezett felirata Mátyásnak III. Frigyes és a törökök felett aratott győzelmeinek állít emléket, és kiemeli a királynak a művészetek pártfogásában nyújtott kiemelkedő teljesítményét.

II. Lajos és Mária alabástrom portréérme, 1526
A korai portréérmek sorába tartozik ez a gyönyörű, egyedi, alabástromból készült kisplasztika-pár. A 16. században több uralkodói portrééremről készítettek egyedi, kőbe vésett változatot. Ez a két mű Hans Daucher (1485–1538) augsburgi éremművész érme után készült. II. Lajos felesége, Habsburg Mária révén rokonságba került a német-római császárral, így neves német éremművészek gyakran készítettek róluk portréérmet.

II. Lajos és Mária alabástrom portréérme, 1526
A korai portréérmek sorába tartozik ez a gyönyörű, egyedi, alabástromból készült kisplasztika-pár. A 16. században több uralkodói portrééremről készítettek egyedi, kőbe vésett változatot. Ez a két mű Hans Daucher (1485–1538) augsburgi éremművész érme után készült. II. Lajos felesége, Habsburg Mária révén rokonságba került a német-római császárral, így neves német éremművészek gyakran készítettek róluk portréérmet.

Emlékérem Buda visszafoglalására, 1686
1686. szeptember 2-án a szövetséges hadaknak 145 év után sikerült visszafoglalni Budát a törököktől. Az esemény megörökítésére számos emlékérem készült, jelenleg közel másfélszáz típus ismert belőlük. Ezek sorába tartozikez az 51,5 mm átmérőjű, tíz dukát (34,85 g) súlyú aranyérem a körmöcbányai éremművész, Christian Hermann Roth von Rothenfels alkotása. Előlapján I. Lipót látható négylovas hintón, a hátlapon Buda látképét ábrázolta a művész.

Emlékérem Buda visszafoglalására, 1686
1686. szeptember 2-án a szövetséges hadaknak 145 év után sikerült visszafoglalni Budát a törököktől. Az esemény megörökítésére számos emlékérem készült, jelenleg közel másfélszáz típus ismert belőlük. Ezek sorába tartozikez az 51,5 mm átmérőjű, tíz dukát (34,85 g) súlyú aranyérem a körmöcbányai éremművész, Christian Hermann Roth von Rothenfels alkotása. Előlapján I. Lipót látható négylovas hintón, a hátlapon Buda látképét ábrázolta a művész.

I. József koronázási érme, 1687
Az előlapon I. Lipót öntött portréjával díszített, háromkaréjos, rézből készült, füllel ellátott érem egyszerre három eseménynek állít emléket: Bécs 1683. évi, sikertelen török ostromának, Buda visszafoglalásának (1686), illetve I. József 1687. december 9-én történt magyar királyi koronázásának. A eredetileg is füllel ellátott érmek talán korai kitüntetések lehettek, amelyeket a törökellenes harcokban vitézkedő katonák kaphattak.

I. József koronázási érme, 1687
Az előlapon I. Lipót öntött portréjával díszített, háromkaréjos, rézből készült, füllel ellátott érem egyszerre három eseménynek állít emléket: Bécs 1683. évi, sikertelen török ostromának, Buda visszafoglalásának (1686), illetve I. József 1687. december 9-én történt magyar királyi koronázásának. A eredetileg is füllel ellátott érmek talán korai kitüntetések lehettek, amelyeket a törökellenes harcokban vitézkedő katonák kaphattak.

V. Ferdinánd koronázási érem, 1830
V. Ferdinándot 1830. szeptember 28-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban. Erre az eseményre készült ez a különleges, csupán egy példányból ismert, 30 dukát (104,64 g) súlyú aranyérem, amely a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ez volt az ún. Opferpfennig, azaz felajánlási érem, amelyet a koronázási szentmise során a frissen megkoronázott uralkodó az oltárra helyezett.

V. Ferdinánd koronázási érem, 1830
V. Ferdinándot 1830. szeptember 28-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban. Erre az eseményre készült ez a különleges, csupán egy példányból ismert, 30 dukát (104,64 g) súlyú aranyérem, amely a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ez volt az ún. Opferpfennig, azaz felajánlási érem, amelyet a koronázási szentmise során a frissen megkoronázott uralkodó az oltárra helyezett.

Ferenc József jubileumi emlékérem, 1892
I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án, szombaton koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá Budán. A főváros megrendelésére 1892-ben készültek azok az emlékérmek, amelyek a jeles esemény 25. évfordulójának állítanak emléket. A 613,5 g súlyú, 102 mm átmérőjű, öntött aranyérem Szárnovszky Ferenc (1863–1903) szobrász és éremművész alkotása.

Ferenc József jubileumi emlékérem, 1892
I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án, szombaton koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá Budán. A főváros megrendelésére 1892-ben készültek azok az emlékérmek, amelyek a jeles esemény 25. évfordulójának állítanak emléket. A 613,5 g súlyú, 102 mm átmérőjű, öntött aranyérem Szárnovszky Ferenc (1863–1903) szobrász és éremművész alkotása.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díja, 1937
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi 1940-től Szent-Györgyi Albert Nobel-díját. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a díjat 1937-ben, „… a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin [...] szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A 208 g súlyú, 66 mm átmérőjű aranyérem hátlapján az A. von SZENT-GYÖRGYI / MCMXXXVII gravírozott szöveg olvasható.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díja, 1937
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi 1940-től Szent-Györgyi Albert Nobel-díját. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a díjat 1937-ben, „… a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin [...] szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A 208 g súlyú, 66 mm átmérőjű aranyérem hátlapján az A. von SZENT-GYÖRGYI / MCMXXXVII gravírozott szöveg olvasható.

