Megtaláljuk-e az 1. századi római tábort? Itt lesz-e a 12. századi királyi ház? Mit árultak a pünkösdi vásárban? és más hasonló kérdéssel vágtunk neki idén márciusban ennek a régészeti kutatásnak. Már az elején kiderült, hogy a nagyon egyedinek tartott lelőhely tényleg szuper!

A kora középkor kiemelkedő települését és a korabeli lakosság csaknem összes temetkezését tárták fel Mohácstól délre. A korszakban nagy kiterjedésű falut a 6. század közepén alapítja egy igen előkelő, hadakozó férfiak családjaiból álló közösség. A települést egészen a 8.

Az első szakaszban a játékosok megismerkednek a vaskor Kárpát-medencében élő népeivel és tárgyi kultúrájával. Ez alapján építik fel karaktereiket. Kelta és szkíta törzsek küzdenek a térség természeti kincseiért.

A márciusban megrendezett nagysikerű „A hely – Régésztörtének a Hernád völgyéből” című kerekasztal beszélgetés folytatásaként olyan újabb lelőhelyek kerülnek bemutatásra, melyek feldolgozásán jelenleg is dolgoznak a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársai.

A kora középkor kiemelkedő települését és a korabeli lakosság csaknem összes temetkezését tárták fel Mohácstól délre. A korszakban nagy kiterjedésű falut a 6. század közepén alapítja egy igen előkelő, hadakozó férfiak családjaiból álló közösség. A települést egészen a 8.

Az előadás keretében Nyergesújfalu – Sánc-hegy lelőhely régészeti korszakaiba kínálunk betekintési lehetőséget. A magaslaton az őskori (bronzkori) megtelepedés nyomait rejtő rétegekben egy római kori katonai tábor maradványai fekszenek.

A kard az emberiség egyik legrégebbi fegyvere, melyet még napjainkban is számos titok és mítosz övez.

Csontleletből felépíteni egy állatot, ez az archaeozoológusok egyik legizgalmasabb feladata. Ilyenkor minden részlet számít, minden információ a kirakós egy-egy darabkája.