A Seuso-kincs ezüstbe zárt történetét ismerheti meg a kedves látogató szakembereink vezetésével. Az ezüst asztali készlet kalandos úton jutott a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítótermeibe, ahol méltó helyet kapott mint az egyik legjelentősebb késő római kincslelet.

Idő- és térutazás az első magyar múzeum klasszicista épületében: mesélő falak, izgalmas történetek nemcsak az évszázados terekről, hanem a benne megfordult híres személyekről, a történelemben és a múzeum történetében betöltött szerepükről. 
 

A késő római kori anyagi kultúra részét képezik az "ókeresztény" vonatkozású leletek. Miért tekinthetőek különlegesnek a Szombathelyen talált sírtáblák? Milyen épülethez tartozhattak a Krisztus-monogramot képező lámpafüggő elemek?

A 2. századtól a kereszténység egyre nagyobb teret hódított magának a Római Birodalom keretein belül. Ugyanakkor a birodalom határait ostromló barbár népek körében is ismertté vált, akik rendre átvették az új vallás egyes elemeit.

A hit a hatalom eszközévé válhat, amire számos példát láthattunk a történelem során, azonban a hit eszköze nem a hatalom. „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” Zakariás 4., 6. vers.

Az Eucharisztia ünnepléséhez kapcsolódó tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításában