
RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉSRE INVITÁL MINDEN ÉRDEKLŐDŐT A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM ÉS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL! (IDŐPONT: MÁRCIUS 12-13.)
Mit jelent az a szó, hogy nemzet? Milyen szimbolikával bír egy-egy épület? Hol, hogyan és miért indul útjára a forradalmi tömeg Pesten? Március 12-13-án többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, a történelem és irodalom szűrőjén át...
A farsangi időszak telis tele van szerelemmel. Az elmúlt századokban télvíz idején tartották a legtöbb esküvőt és rendezték az ismerkedéshez szinte nélkülözhetetlen bálokat is. A nagyböjt kezdete előtti időszak lázas várakozást és szüntelen készülődést jelentett a hajadon lányok és édesanyák számára, ámde jeges rémülettel töltötte el az édesapákat, különösen akkor, amikor meglátták a báli ruhák és kellékek számláit. Egy kis izgalom az úriembereknek is jutott, különösen azoknak, akik a bálok rendezőbizottságában is szerepet kaptak.
Egy évvel az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően létrejött a horvát-magyar kiegyezés is, amelyet az 1868. évi XXX. törvény kodifikált „Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvényeként”. A jogszabály hangsúlyozta, hogy „Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak. (…) Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.”