1949. november 21-én, Kossuth Lajos Sumenbe érkezésének 100. évfordulóján egykori lakhelyét múzeummá nyilvánították. A jómódú kereskedő, Dimitraki Hadzsi Panov háza valaha Sumen legszebb bolgár épülete volt, itt szállásolták el a kormányzót, majd itt kapott helyet a Kossuth Lajos előtt tisztelgő emlékkiállítás. Az idők folyamán a tárlatot többször felújították, a legfrissebb kiállítást a múzeum megnyitásának 65. évfordulójára készítette a Magyar Nemzeti Múzeum.

Kossuth Lajos /1802-1894/, a XIX. század legnagyobb hatású magyar politikusa, a polgári szabadságjogokért és a nemzet önrendelkezéséért folytatott fegyveres küzdelem irányítója, 1849-ben a független Magyarország kormányzó elnöke.

Vagyontalan köznemesi család sarja lévén karrierje a hagyományos keretek között indul: jogi végzettséggel megyei tisztviselőként keresi kenyerét. Az 1832-36-os országgyűlésen tudósítóként kéziratos újságjával nyilvánosságot biztosít a formálódó ellenzéknek, alakítja a közvéleményt, országos ismertségre tesz szert. Újságírói tevékenysége miatt a kormányzat 1837-ben letartóztatja, bebörtönzése azonban a szólásszabadság jelképévé emeli, népszerűségét növeli, s szabadulása után üstökösként robban a politikai életbe. A társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében fellépő politikus a reformkor egyik meghatározó egyénisége, programja a polgári átalakulást célozza, s az utolsó rendi országgyűlésen Pest vármegye követeként már az ellenzék vezére. Döntő szerepe van abban, hogy az országgyűlés megszavazza az 1848. márciusi forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket, az első felelős magyar kormány pénzügyminisztereként megszervezi az önálló magyar pénzkibocsátást, a honvédelmet. Az ő javaslatára alakul meg az Országos Honvédelmi Bizottmány, ami a kormány szerepét veszi át a Batthyány-kormány lemondása után, s melynek elnökeként Kossuth szervezi a szabadságharcot. 1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondja ki az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását, majd megválasztja az ország kormányzó elnökének.

A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, melynek első állomása az Oszmán Birodalom volt. 1849. november 21. és 1850. február 15. között Sumlában várta sorsa jobbra fordulását. Emigrációja alatt legfőbb feladatának tartotta, hogy a világ közvéleményével elismertesse a magyar forradalom antifeudális jellegét, nemzetközi támogatást szerezzen népe önrendelkezési törekvéseihez, s híven képviselje a dunavölgyi népek egymásrautaltságának, demokratikus összefogásának gondolatát. Bár hazájába soha nem térhetett vissza, s élete végén még magyar állampolgárságát is elveszítette (1890), személye már életében a nemzeti haladás, a magyar szabadság és függetlenség szimbólumává magasztosult.

A Nemzeti Múzeum kiállítása bemutatja az 1848-49. évi magyar forradalom és szabadságharc történetét, betekintést nyújt a Kossuth-emigráció és a Kossuth-kultusz világába. Mindeközben a látogató megismerkedhet azzal a környezettel is, ami Kossuth Lajost fogadta: a hagyományos bolgár lakóház berendezésével, a fogadószobával, az étkező és hálószobával.