#: locale=hu
## Tour
### Description
### Title
tour.name = Premontreiek 900
## Skin
### Button
Button_E887282A_C261_EF77_41E3_AEF272200EF6.label = Impresszum | Credits
### Multiline Text
HTMLText_0636F815_1CDC_571F_41B1_F5A1CA93539A.html = A Szent László-legenda
Freskóciklus a türjei premontrei templomban
1320 körül
reprodukció
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A türjei premontrei templomban falkutatások során került napvilágra egy 1320-as években készült freskó. A ciklus Szent László legendájának korai ábrázolásai közé tartozik. Az első képen László a magyar sereg élén kilovagol Váradról. Az összecsapás során a herceg üldözőbe veszi a kun vitézt, aki egy magyar lányt ragadott el. A lány lerántja a lóról a kunt, aki hosszasan birkózik Lászlóval. A lány megsebesíti a kun vitéz lábát, és László legyőzi. A ciklus végén a herceg a lány ölébe hajtja a fejét és megpihen. A kun lefejezése a türjei templomban ma már nem látható.
A Szent László-legenda
Freskóciklus a türjei premontrei templomban
1320 körül
reprodukció
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A türjei premontrei templomban falkutatások során került napvilágra egy 1320-as években készült freskó. A ciklus Szent László legendájának korai ábrázolásai közé tartozik. Az első képen László a magyar sereg élén kilovagol Váradról. Az összecsapás során a herceg üldözőbe veszi a kun vitézt, aki egy magyar lányt ragadott el. A lány lerántja a lóról a kunt, aki hosszasan birkózik Lászlóval. A lány megsebesíti a kun vitéz lábát, és László legyőzi. A ciklus végén a herceg a lány ölébe hajtja a fejét és megpihen. A kun lefejezése a türjei templomban ma már nem látható.
1.
A jászói breviárium
Liber collectaneus Praemonstratensis cum parte Breviarii
14. század vége
tinta, tempera, pergamen
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
Jelen pergamenkódex a magyarországi premontrei szerzetesek számára készített legkorábbi breviárium, feltehetően a jászói közösség készíttette az 1390-es években. Típusát tekintve különleges, úgynevezett breviarium pontificale, amely a prépost által végzendő szertartások leírását is tartalmazza. A kódex ma a budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteményében található, ahová a II. József alatti feloszlatás után került.
----------------------------------------------------------------------
2.
A leleszi breviárium
Breviarium Praemonstratense
15. század vége
tinta, papír
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
A Prémontré filiájaként megalapított leleszi prépostság a 13–14. század folyamán kiterjedt hiteleshelyi tevékenységet folytatott, amely hozzájárult a rendi írásbeliség fejlődéséhez is. Ennek példája az 1400-as évek végén készített leleszi breviárium is. A breviárium tartalma elsősorban a liturgikus élet fejlettségéről, a pasztorációs működés élénkségéről és a hiteleshelyi tevékenységhez szükséges jogi műveltségről tesz tanúságot. A kódex a jászói breviáriumhoz hasonló felépítésű, nagyobbrészt megtalálhatók benne a zsolozsmához kapcsolódó zsoltárok, himnuszok, valamint liturgikus szövegek. A kódex első lapjain található az egész évre kiterjedő liturgikus naptár, illetve a premontrei rend kiváltságait rögzítő áttekintés. Itt, többek között, az 1464 és 1473 közötti fontosabb eseményeket is rögzítették, mint például Mátyás király megkoronázását. A kódex a rend 18. század végi feloszlatását követően került az Egyetemi Könyvtárba.
----------------------------------------------------------------------
3.
A csúti (téti) breviárium
Breviarium Praemonstratense
1455 körül
tinta, papír
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
A breviáriumot a Csút-szigeti premontrei prépostság Tamás nevű kanonokja számára készítették. A csúti prépostság elnéptelenedésekor egy szerzetes vitte magával a breviáriumot a leleszi prépostságba. A breviárium elején a premontrei szerzeteseknek szerkesztett egyházi ünnepi öröknaptár található. Három különleges naptárkerék is kapcsolódik hozzá, amelyekkel a nap- és holdciklusokat, valamint a vasárnapokat lehetett kiszámolni. A szerzetesek ezek segítségével állapították meg minden évben, hogy a Húsvét és az egyházi ünnepek mely napokra esnek.
1.
A Lányi-kódex
1519
tinta, papír
MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest
A Lányi-kódex a rendi reformoknak megfelelő ordinárium, azaz a zsolozsmához előírt utasítások magyar fordítását tartalmazza „az my szerzetünknek ygaz modya szerint, az mynt franciába tartyak.” A fordító a latin szöveget átdolgozta a női szerzetesek számára, kiegészítette a magyar szentek ünnepeinek előírásaival, különböző szertartások latin leírásával, valamint a szertartások végzésének magyarra fordított előírásaival. A magyar nyelvű szertartáskönyv azért vált szükségessé, mert a „főkötős atyafiak” között voltak olyanok is, akik nem tudtak latinul.
----------------------------------------------------------------------
2.
A Pozsonyi kódex
1520
tinta, papír
Magyar Ferences Könyvtár, Budapest
A ma pozsonyi kódex néven ismert kötet szintén a somlóvásárhelyi apácák számára készült. Magyar nyelvű imádságokat tartalmaz, 1520-ban másolta nyolc különböző scriptor, akik közül az első, Mihály deák, a nevét is odaírta az általa leírt, Szent Brigittához szóló imádságok alá. Mihály deák feltehetőleg az apácák hiteleshelyének szolgálatában állt. A kéziratos imádságok előtt egy 1505-ben nyomtatott premontrei reformbreviárium töredéke található, amelyet a szegedi apácák Fegyverneky préposttól kaptak, és onnan vittek tovább magukkal az új kolostorba. A latin breviáriumot később egybekötötték a magyar imákkal. A kötetet a Lányi-kódexhez hasonlóan Pozsonyba menekítették az apácák, majd kalandos úton a ferences rend könyvtárába került.
----------------------------------------------------------------------
3–4.
A schlägli magyar szójegyzék és Hortularium
1420 és 1433 között
tinta, papír
Schlägli Premontrei Apátság, Schlägl
A felső-ausztriai Schlägl premontrei apátságában található a legrészletesebb, 2140 szót tartalmazó középkori latin–magyar szójegyzéket őrző kódex. A Hortularium, azaz Kertecske néven ismert kötetet feltehetően egy északnyugat-magyarországi alsófokú iskolában oktató tanár készítette tankönyvként. A kódex nagyobb részét egy latin értelmező szótár teszi ki, amelyet a másoló különböző források alapján állított össze. A kódex végén található hétlapos magyar szójegyzéket a 19. század végén emelték ki a kötetből. A szójegyzékben a latin szavakat vaskosabb (bastarda), a magyar megfelelőjüket pedig kurzív betűkkel jegyezte le a másoló, aki minden bizonnyal egy korábbi jegyzék alapján dolgozott. A szavakat harminckét tematikus csoportba rendezve olvashatjuk. Az első csoportok Istennel és a mennyországgal kapcsolatos szavakat tartalmazzák, innen jutunk el a hétköznapi élet munkaeszközeinek megnevezéséig.
1.
A csornai hun diadém
5. század első fele
aranylemez, almandin, üveg, karneol és borostyánkő berakásokkal
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
1887-ben, a csornai prépostság téglavetőjében agyagbányászás közben váratlanul egy koponya bukkant elő, melyre aranypánt simult. A lelet feltárásához Lakner Ambró O.Praem. amatőr régészt hívták, aki lelkesen gyűjtötte össze a nyolc darabra esettdiadém aranylemezeit. A diadém egy 5. században élt, előkelő hun asszony sírjából került elő. Elülső felületét kőberakások díszítik. A rend feloszlatását követően a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, ahol szakszerűen restaurálták.
--------------------------------------------------------------------------------------
2.
Lakner Ambró O.Praem. portréja
Csornai Premontrei Prépostság Levéltára, Csorna
--------------------------------------------------------------------------------------
3.
LAKNER Ambró O.Praem.
A csornai diadém ábrázolása
Archaeologiai Értesítő, 1889
A magyar premontrei szerzetesnők habitusa
2020
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Boltozati zárókő az egykori Zsámbéki Premontrei Prépostságból
13. század
mészkő
Zsámbéki Romtemplom és Kőtár, Zsámbék
SIDLÓ Ferenc (1882–1954)
Szent Imre herceg
1924
műkő
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Sidló Ferenc két szobra nagy szerencsével megmenekült a pusztulástól, és az elmúlt években került újra a rend tulajdonába. A Szent Imre herceget és Szent Hermann Józsefet megjelenítő szobrok egykor a gimnázium folyosóján álltak. 1950-ben, miután a szobrokat kivitték a gimnázium épületéből, a szomszédos Isaszeg plébánosa, Berkecz József megmentette, és az isaszegi plébániatemplom homlokzatára állíttatta azokat. A szobrok fél évszázad után tértek vissza Gödöllőre.
1.
DUDITS Andor (1866–1947)
A csodálatos kenyér- és halszaporítás
Freskóvázlat
1926
akvarell, karton vászonra kasírozva
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Dudits Andor műcsarnoki festőművész a gödöllői premontrei gimnázium internátusi ebédlőjébe két szekkót készített 1926-ban. A keleti falon II. István király fogadja a Prémontréből érkező, Váradon letelepedő kanonokokat. A nyugati falra egy evangéliumi példázat, Krisztus csodálatos kenyér- és halszaporításának bemutatása került. A falképeket az államosítást követően lemeszelték. A festmény színvázlata Stuhlmann Vencel Patrik O.Praem., a gimnázium igazgatójának hagyatékában maradt fenn.
---------------------------------------------------
2–3.
Dudits Andor szekkói a gödöllői premontrei gimnázium internátusi ebédlőjében
A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának [...] Értesítője
Gödöllő 1927
Ismeretlen művész
Szent Norbert az Oltáriszentséggel
18. század
olaj, vászon
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Xanteni Norbertet 1582-ben XIII. Gergely pápa avatta szentté. A rendalapító ereklyéit ezt követően a protestáns Magdeburgból a prágai Strahov premontrei apátságba szállították. Szent Norbert a katolikus ellenreformáció idején az Eucharisztiát védelmező szentként vált ismertté. Ezt a kultuszt példázza az itt látható festmény, amelyet feltehetően egy német művész készített a 18. században.
FEJÉREGYHÁZY László (1901–1948)
Szent Norbert
1924
olaj, vászon
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Fejéregyházy (Muresán) László gimnáziumi tanulmányait a nagyváradi premontreiek iskolájában végezte, ezt követően a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett festőművészi és rajztanári végzettséget. 1924-től 1942-es nyugdíjazásáig a gödöllői premontrei gimnázium rajztanáraként dolgozott, Szent Norbertet ábrázoló festményét is a rend megbízásából készítette. A festmény a két világháború között a gimnázium második emeleti dísztermében kialakított kápolna egyik oltárképe volt.
SIDLÓ Ferenc (1882–1954)
Szent Hermann József
1924
műkő
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
1–6.
Faragványtöredékek az egykori Kökényesi Premontrei Prépostságból
12–13. század fordulója
mészkő
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
A Kökényesi Prépostság a 16. században elpusztult. Romjait a törökök a hatvani vár megerősítéséhez hordták el, később a ma is álló nagykökényesi plébániatemplom építéséhez használták fel. A régészeti kutatás során számos faragványtöredék került elő, amelyek alapján látható, hogy az épületet tanult építőmesterek emelték. Az előkerült darabok között megtaláljuk oszlopok fejezeteinek növényi ornamentikával díszített töredékeit, faragott körablak szerkezetét, valamint pillérek rétegköveit is.
----------------------------------------------------------------------
7–8.
Falpillér fejezete és zárókő az egykori Rátóti Premontrei Prépostságból
13. század második negyede
mészkő
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
A török korban elpusztult Rátóti Premontrei Prépostság romjai egy helyi gazda istállójából kerültek elő. További kődarabokat találtak a közeli veszprémi vár délnyugati bástyájának falában, aminek megerősítéséhez a prépostsági templom romjait is felhasználták. A kora gótikus, tölgyfalevélmintás pillérfejezet és a rozettás, levéldíszes zárókő feltehetően a rátóti kolostorból és templomból került Veszprémbe.
A Kassai Premontrei Főgimnázium végzős diákjainak tablója
1912/13-as tanév
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
A Kassai Premontrei Gimnázium 1913-ban érettségizett tanulóinak tablóján számos híres premontrei látható. Az oktatói karban Hegedűs Károly Anzelm (Karol Murgaš), pedagógus, aki a rendi főgimnáziumok államosítását követően kilépett a rendből, és az új állam első reálgimnáziumának vezetője lett; Stuhlmann Vencel Patrik O.Praem., a gödöllői premontrei gimnázium első igazgatója, valamint Vass Miklós Keresztély O.Praem. A diákok sorában pedig Mártoncsik József, a későbbi Mécs László O.Praem. költő.
OHMANN Béla (1890–1968)
Szent Norbert
1928
fa
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
A gödöllői premontrei gimnázium megnyitását követően Ohmann Béla a nyugati homlokzaton elhelyezett szoborfülkébe készítette el Szent Norbert monumentális fehérmárvány szobrát, amely felett egy kartusban a rendalapító neve is olvasható volt. A márványszobrot 1950-ben, az épület államosításakor leszedték, de a leemelés közben összetört. Fából készített, kisméretű vázlata fennmaradt a premontreiek Fácán sori plébániatemplomában, illetve a csornai rendház apáti kápolnájában.
Krisztus. Falképtöredék a zsámbéki templomból
Származás: Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény
technika: freskótöredék
9.
Rózsaablak töredékei a zsámbéki premontrei templom szentélyéből
13. század
mészkő
Zsámbéki Romtemplom és Kőtár, Zsámbék
----------------------------------------------------------------------
10.
Oszlopfejezet indára harapó szörnnyel a zsámbéki premontrei templomból
13. század
mészkő
Zsámbéki Romtemplom és Kőtár, Zsámbék
----------------------------------------------------------------------
11.
Padlólap oroszlánmotívummal az egykori Zsámbéki Premontrei Prépostságból
13. század
agyag
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Gödöllői premontrei gimnáziumi zászló
1920-as évek
selyem, aranyszálas hímzés
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
1.
ZALA György (1858–1937)
Damjanich János honvéd vezérőrnagy portréja
Gipszmodell az aradi vértanúk emlékművéhez
1890
gipszdombormű
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
Az aradi vértanúk portrésorozata a szombathelyi premontrei gimnáziumban látható. Alkotójuk a magyar historikus szobrászat legjelentősebb alakja, Zala György. A gipszmedallionok az 1890-ben Aradon emelt emlékműhöz készültek szoborvázlatként. A szobrokat Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, a mártír miniszterelnök unokájának felesége ajándékozta a gimnáziumnak ötven évvel a tragikus eseményt követően. Gyermeke, Batthyány Gyula, a későbbi híres festőművész a gimnázium magántanulója volt.
---------------------------------------------------
2.
Az aradi vértanúk emlékműve a szombathelyi premontrei gimnáziumban
1899
Csornai Premontrei Prépostság Levéltára, Csorna
KEMÉNY Julianna
Clastres-i Boldog Ricovera
2013
olaj, vászon
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Szent Norbert első követői közül kiemelkedett egy előkelő özvegyasszony, Ricovera. Vele jött létre a premontrei reguláris kanonoknők ága. Ricovera volt a Norbert által alapított prémontréi ispotály, zarándokház és szegényház vezetője. Ricoveráról kevés ábrázolás ismert. Ezt a hiányt kívánták enyhíteni a zsámbéki nővérek, mikor megbízták Kemény Juliannát képmásának elkészítésével.
FALKONER József Ferenc (1765–1808)
Szent Norbert és Boldog Hugó
18. század vége
olaj, vászon
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
Falkoner József Ferenc a Skóciából Magyarországra települt budai festőcsalád harmadik nemzedékének képviselője. Csornai alkotása a rendalapító halálát övező csodás események egyikét ábrázolja. Norbert Hugónak, Prémontré első apátjának jelent meg álmában. Éjjel látogatta meg őt, szobáját mégis elöntötte a belőle áradó fény.
VASVÁRI József (1904–1993)
Szűz Mária a kisded Jézussal és premontrei szentekkel (Sacra conversatione)
Lelesz (Leles), 1940
színes nyomat
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
SPÁNYIK Kornél (1858–1943)
Szent Norbert megtérése
1896
másolat
OLÁH Mátyás László, 2015
olaj, vászon
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Spányik Kornél festménye Kunc József Adolf O.Praem. prépost millenniumi pályázatának nyertes képeként került a csornai premontrei rendház dísztermébe. A mű a rendalapító életének sorsfordító eseményét ábrázolja. Norbert V. Henrik udvari káplánjaként egyik útja közben viharba keveredett. Egy földbe csapódó villám megrémítette lovát, amely a földre vetette. Az esemény következtében Norbert otthagyta a fényes udvari életet, majd 1120-ban megalapította saját szerzetesi közösségét Prémontrében.
Ismeretlen művész
II. Honoriusz pápa jóváhagyja a premontrei rend működését
19. század vége
olaj, vászon
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
II. Honoriusz pápa nagyra értékelte Norbert újító tevékenységét. A pápa 1126. február 16-án adta ki bulláját, amelyben jóváhagyta a premontrei rend életmódját Szent Ágoston Regulája szerint, megerősítette egyenként felsorolt birtokaikat, továbbá biztosította templomaik jogi státuszát és függetlenségét a püspökökkel szemben.
Magyar premontrei kanonokok habitusa
ŐRI G. György
Margitsziget történelme az I-ső századtól a jelenkorig [...]
Kassa: Pannonia Könyvnyomda, 1875
színezett rézmetszet
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Krisztus
Falképtöredék a zsámbéki premontrei templomromból
13. század második negyede
freskó, mészkő kváderre hordott meszes vakolaton
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A zsámbéki templom egykori kifestésének egyetlen máig fennmaradt figurális részletét 1934-ben találta meg Lux Géza a kolostor pincéjének feltárása során, egy másodlagos felhasználású kődarabon. A töredéken Krisztus dicsfénnyel övezett arcát láthatjuk. A kutatók véleménye szerint ez a freskó feltehetően egy teljes évszázaddal korábban készült, mint a Gróh István által lemásolt töredékek, tehát a templom építésével egy időben.
Korpusz (Keresztre feszített Krisztus)
1220–1240 körül
aranyozott bronz
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
A Zsámbéki Premontrei Prépostság régészeti feltárása során, az 1930-as években került elő ez a kisméretű, de igen részletgazdag öntött bronz korpusz. Feltehetően egy hazai készítésű körmeneti kereszthez tartozott, amelyet a francia, limoges-i műhelyekből importált előképek ihlettek.
GRÓH István (1867–1936)
Másolatok a zsámbéki premontrei templomrom falképeiről
1907
Női szenthez imádkozó premontrei kanonok
akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
A zsámbéki premontrei templomrom falain a 19. században még láthatók voltak a középkori kifestés töredékes nyomai. Az 1300-as évek első felében készített freskók megmentését a századfordulón Pulszky Károly szorgalmazta, azonban végül nem választották le azokat a falakról és az elmúlt száz év folyamán elenyésztek. Emléküket Gróh István őrizte meg, aki a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából az 1900-as évek elején számos középkori magyarországi freskóciklust másolt le.
GRÓH István (1867–1936)
Másolatok a zsámbéki premontrei templomrom falképeiről
1907
Köpönyeges Madonna
akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
KÁROLY Gyula (1910–1989)
Szent Norbert a szabadban prédikál követőinek
1931
akvarell, papír
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Károly Gyula a keszthelyi premontrei reálgimnáziumban érettségizett, ezt követően Csornán belépett a rendbe. Rajztudására már iskolás korában felfigyeltek, felszentelése előtt mégis a művészi pályát választotta. Novíciusként Csornán is számos festményt készített a premontrei rend szentjeiről. Ezek közé tartozik a rendalapítót a szabadban, tanítványai körében prédikálva ábrázoló kép. Szent Norberttel szemben Szűz Mária alakja látható, az égen pedig az Eucharisztia jelképe tűnik fel jelenésként.
Ereklyés apácamunka Szent Mihály arkangyalt ábrázoló zsírkőfaragvánnyal
18. század
polionkeret, üvegezett fadobozban aranyozott kerettel
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Az apácamunka műfaja a protestáns képrombolás ellenhatásaként virágzó barokk ereklye- és szentképkultusz inspirációjára jött létre. Ezeket az aprólékos kézimunkával megalkotott szentképeket női szerzetesek készítették. Céljuk elsődlegesen a magánáhítat volt. Az apácamunkák közepén általában ereklyéket találunk. Ezeket fémszálakból kialakított, virágmintájú poliondísszel keretezték. A kiállított apácamunkák a késő barokk korban készültek és a külsővati női premontrei rendházból származnak.
Ereklyés apácamunka a kisded Jézust és Szent Józsefet ábrázoló szentképpel
18. század
polionkeret, tempera, pergamen
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Ereklyés apácamunka
18. század
polionkeret, üvegezett fadobozban aranyozott kerettel
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
Ereklyés apácamunka a bécsi karmeliták Szűz Mária-kegyképének másolatával
18. század
polionkeret, tempera, pergamen
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
HERMANN István Egyed O.Praem. (1895–1970)
A Diploma Restitutionale (1802. március 12.) kéziratos másolata
1915. április 26.
tinta, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
fakszimile
WEIBER Beregi Sándor (1876–1943)
Komoly munka
1920-as évek
olaj, vászon
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A csornai rendházban őrzött kép egy stúdiumokat folytató magyar premontrei szerzetest ábrázol gazdagon berendezett dolgozószobában. A szerzetes íróasztalát az elmélyült munka során használt megannyi nyitott könyv, valamint vörös viaszpecsétekkel ellátott oklevél borítja, melyek arról árulkodnak, hogy talán egy rendtörténeti tanulmányon dolgozik. Bár a szerzetes arca nem látható, mégis gyanakodhatunk arra, hogy konkrét személyt ábrázol, hiszen a rend több neves történettudóssal is büszkélkedhet.
A szétszórattatásban élő premontreiek szabályzata
FÉNYI József Ottó O.Praem. (1917–2002)
Vademecum filiis S. Norberti in dispersione viventibus
1980-as évek
gépirat, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
A feloszlatott premontrei rend tagjai a szocializmus alatt szétszórattatásban éltek. Sokaknak kellett kétkezi munkát vállalni a túlélésért. Közéjük tartozott Fényi József Ottó O.Praem. is, aki lakatosként dolgozott. Az 1960-as évektől kezdve titokban egy új konventet szervezett, amely rövidesen három örökfogadalmas rendtaggal gyarapodott. Számukra alkotta meg Fényi a Vademecumot, amely Szent Ágoston Regulájának szabályait adaptálta a szocializmus mindennapjainak viszonyaira.
ARTNER Vilma M. Bernadett O.Praem. (1909–1990)
A magyarországi női premontrei rend rövid története
Szamizdat
[Zsámbék], 1985
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
A premontrei nővérek kolostorai a török uralom idején elnéptelenedtek. A rend női ágát 1927-ben alapították újra Külsővaton. A nővérek népiskolákban tanítottak, óvodát vezettek és kántori szolgálatot is elláttak. A feloszlatás után is összetartottak, titokban kettes-hármas csoportokban éltek együtt. Ekkor írta meg az egykori főnöknő a történetüket, ami szamizdatként jelent meg. Célja a hagyomány megőrzése volt a nővérek számára. A rend női ága a rendszerváltozás után Zsámbékon indult újra.
„Compliments of St. Norbert College, West De Pere, Wisconsin”
Márton László Szent Norbert-festményének reprodukciója
1970-es évek
színes nyomat
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
MÉCS József László O.Praem. (1895–1978)
Szentmiséhez használt edények és kenyérbélből készített rózsafüzér börtönbüntetése idejéből
1953–1956 között
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Mécs László premontrei szerzetes a két világháború közötti magyar irodalom egyik legnépszerűbb költője volt. 1953-ban az Államvédelmi Hatóság letartóztatta és vallásos, hazafias költeményei miatt koncepciós perben tíz év börtönre ítélték. A költő büntetése alatt is misézett. Fennmaradtak a liturgiához használt titkos tárgyai, illetve kenyérbélből készített, cipőpasztával bevont rózsafüzére, amellyel naponta imádkozott. 1956 szeptemberében kegyelemben részesült.
Ismeretlen szerző
Szerzetesi tükör. Mit jelent szerzetesnek lenni?
1920-as évek
tinta, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Ismeretlen művész
Krisztus-képmás (Mandylion)
feltehetően 15. század
átfestve feltehetően a 19. században
olaj, fatábla
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Ez a feltehetően 15. századi, itáliai eredetű Krisztus-képmás a római San Silvestro templom Mandylion-ikonjának másolata. A kassai premontrei rendház egyik féltve őrzött darabja lehetett, ennek köszönhető az is, hogy a sérült, kopott festményt a 19. században teljesen átfestették. Valószínűleg Takács Menyhért O.Praem. prépost idején került az első világháború után elcsatolt kassai rendházból Gödöllőre. A szocializmust Fényi József Ottó O.Praem. munkájának köszönhetően, titokban vészelte át és a rendszerváltoztatás után került újra a Gödöllői Premontrei Apátságba. Korai történetéről a festmény hátoldalán olvasható latin nyelvű felirat tudósít. Eszerint a szentképet Bakócz Tamás a római pápától kapta, majd Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix tulajdonából több tulajdonoson keresztül Fugger Máriához, a „győri hős” Pálffy Miklós özvegyéhez került a vöröskői várba, 1602-ben. Később a kassai jezsuitra rendházba került, amelyet a rend feloszlatását követően a premontreiek vettek birtokba a jezsuita gimnáziummal együtt a 19. század első éveiben.
„Ezt akarja a klerikális reakció?”
Fotográfia a gödöllői premontrei rendház egyik feldúlt helyiségéről
1950. április 28.
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
A második világháború után, 1948-ban kezdődött meg a kommunista rendszer kiépítése Magyarországon. A hatalomért folytatott harc egyik célpontja a katolikus egyház, a „klerikális reakció” volt. Az egyházi intézmények államosítása és az egyházi vagyon elkobzása 1948 és 1950 között történt meg. Ez alól a premontrei rend sem volt kivétel. A gödöllői gimnázium 1948 nyarán állami irányítás alá került, de a szerzetesek tovább maradhattak az épületben. Együttélésüket a pártállam egyházellenes propagandája, számos incidens nehezítette. Egyebek között 1950. április 28-án ismeretlenek felforgatták a fogadószoba bútorait. Az esetről fotográfia is készült, „Ezt akarja a klerikális reakció?” feliratú táblával. A perjelséget júniusban számolták fel, a rendtagokat pedig a közeli Máriabesnyő kapucinus kolostorába internálták, ahonnan csak hónapokkal később szabadultak. A gödöllői épületegyüttest az Agrártudományi Egyetem kapta meg.
TANCSICS Jenő Adorján O.Praem. (1927–2007)
Szent Mihály arkangyal, a Csornai Premontrei Prépostság védelmezője
1950. július 11.
akvarell, papír
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A csornai rendház feloszlatásakor, 1950. július 11-én internálták a rendtagokat. Ekkor festette a csornai apátsági templom későbbi plébánosa, Tancsics Jenő Adorján O.Praem. Szent Mihály képét, amellyel a csornai prépostság védőszentjének védelmét kérte. A csornai premontreiek hétfős csoportjának sikerült Nyugatra szöknie. Ők Keresztesy-Parker Ferenc László O.Praem. vezetésével egy új rendi közösséget alapítottak Amerikában. A csornai apátság Orange megyei noviciátusa ma is működik.
Mécs József László O.Praem. levelezőlapja öccsének, Mécs Imrének a budapesti Országos Börtönből
1954. június
toll, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Fotográfia a Máriabesnyőre kitelepített szerzetesekről
1950. július 20.
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Historia domus Ord. Praem. de Gödöllő
1948
tinta, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Kunc József Adolf O.Praem. Foucault-inga kísérlete a szombathelyi székesegyházban
1880
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók [...] XXI. nagygyűlésének [...] munkálatai
Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1882
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
fakszimile
Kunc József Adolf O.Praem. 1880-ban a Föld forgásának szemléletes bizonyítására Foucault-féle ingakíséretet mutatott be tanítványa, Gothard Jenő gépészmérnök-csillagász segítségével a szombathelyi székesegyház kupolája alatt. A különleges eseményt egy litográfia is megörökíti, amely a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének szombathelyi vándorgyűlésének aktáiban jelent meg. A kiállításunkon szereplő Foucault-inga modell a Keszthelyi Premontrei Gimnázium fizikaszertárából származik.
A Keszthelyi Premontrei Gimnázium fizikaszertárának csoportosított leltára
1919. június
toll, papír
Balatoni Múzeum, Keszthely
A premontrei gimnáziumban tanító premontreiek közül többen is a tudományos élet megbecsült, prominens tagjai voltak. Kunc József Adolf O.Praem. prépost a szombathelyi gimnáziumban a mennyiségtan, a vegytan és a természettan tanáraként működött. Sokat tett a Jedlik Ányos-féle kísérletező szemlélet elterjesztéséért. Károly József Iréneusz O.Praem. a nagyváradi premontrei gimnáziumban volt a fizika tantárgy oktatója. Az ő kezdeményezésére terjedt el országosan a tanórai fizikai gyakorlat. A keszthelyi, a szombathelyi, a nagyváradi és később a gödöllői premontrei gimnáziumok országszerte híres fizikai, kémiai és biológiai szertárakat hoztak létre, amelyeket folyamatosan bővítettek és fejlesztettek. Kiállításunkon a keszthelyi és a szombathelyi gimnáziumok fizikaszertárainak legérdekesebb 19. századi darabjait mutatjuk be. A gödöllői gimnázium szertárai az államosítást követően a ráckevei Ady Endre Gimnáziumba kerültek. A kémiai kísérletekhez használt eszközök mellett az iskolában ma is őrzik a gödöllői állatpreparátumok és csontvázak gyűjteményét.
4.
Gramme-féle dinamó
19. század
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
A különleges Gramme-féle mágneses elektromos gép az áramfejlesztéssel kapcsolatos kísérletek bemutatására szolgált. A középnagyságú, kézzel hajtott dinamó segítségével a legtöbb fizikai előadási kísérlet végrehajtható.
-------------------------------------------------------------------------------------
5.
Spektroszkóp
19. század
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
A reflexiós goniométer két tükröző felület által bezárt szögnek, pl. prizmalapok szögeinek meghatározására szolgáló műszer. A műszer szerkezeti módosításokkal, spektrumokkal kapcsolatos mérésekre is alkalmas.
-------------------------------------------------------------------------------------
6.
Zseb voltmérő műszer
1930-as évek
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
1.
Gower-féle telefon
1880
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
1880. augusztus 26-án, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szombathelyi nagygyűlésén Kunc József Adolf O.Praem., a premontrei főgimnázium igazgatója ismertette a telefonkészülék működését. A híres telefonkísérletekbe bekapcsolódtak a Gothard-fivérek és Edelmann Sebő is. A különböző helyszíneken más-más telefon lett elhelyezve. A Gower-féle telefon a szombathelyi távíró állomáson állt munkába. Az 1879/80-as tanévben a készülék az iskolai szertárba került.
-------------------------------------------------------------------------------------
2.
Dugattyús elektromotor
19. század
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
Ritka eszköz, amelyben egy tengelyen lévő lágyvas dugattyút az elektromágnesek váltakozó bekapcsolásával periodikus mozgásra késztetjük, amelyet a gőzgépnél alkalmazotthoz hasonló lendkerék alakít forgó mozgássá.
-------------------------------------------------------------------------------------
3.
Polarizációs készülék
19. század
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely
A fény polarizálhatóságát lehet vizsgálni vele különböző esetekben.
Szentképek
18–20. század
színes nyomat
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
1. Szent Gerlach
2. A Szent Család
3. Krisztus
4. Krisztus a kereszten
5. Szent József
6. Az Eucharisztia
Szentképek a Premontrei Női Kanonokrend külsővati rendházából
19–20. század
színes nyomat
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
1. Szent Norbert
2. Szent Adorján és Szent Jakab
3. Szent Evermód, Szent Ludolf és Szent Iszfrid
4. Szent Frigyes
5. Szent Gilbert, Boldog Petronella és Boldog Poncia
6. Szent Godefrid
7. Szent Hermann József
8. Szent Sziárd
9. Boldog Broniszlava
Abraham VAN DIEPENBEECK (1596–1675)
Szent Norbert
1634
metszette
Lucas VORSTERMAN, Antwerpen
rézmetszet, papír
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
Szent Norbert ereklyéi
Vita, mors et translatio S. Norberti
Praga: Paul Tuchscherer, 1671
rézmetszet
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
1.
Ismeretlen művész
A rábaközi Szerecsen Madonna-kegykép másolata
20. század eleje
olaj, karton
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A brünni csodatevő Mária-kegykép másolatát a hagyomány szerint Schrábl Tádé O.Praem. prépost hozta magával Csornára a morvaországi Hradischból. A hívek nagy buzgalommal járultak a népnyelven rábaközi Szerecsen Madonnának nevezett kegykép elé, a feljegyzések csodálatos gyógyulásokról számolnak be. Az 1790-ben pusztító tűzvészt, amelyben a templom is leégett, a festmény a hagyomány szerint sértetlen állapotban vészelte át. A kiállításban a kegykép másolatát mutatjuk be.
-----------------------------------------------------------------------------------------
2.
A rábaközi Szerecsen Madonna-kegykép
Csornai Premontrei Prépostsági Templom, Csorna
NAGY Sándor (1868–1950)
Krisztus királysága
A csornai Jézus Szentséges Szíve római katolikus plébániatemplom freskójának vázlata
1942
ceruza, toll, akvarell, papír
Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő
1.
Sprencz Gyula, a Keszthelyi Premontrei Gimnázium I. osztályos tanulójának bizonyítványa
1870/71-es tanév
toll, nyomtatvány, papír
Balatoni Múzeum, Keszthely
-------------------------------------------------------------------------------------
2.
Udvardy Antal, a Keszthelyi Premontrei Gimnázium I. osztályos tanulójának bizonyítványa
1868/69-es tanév
toll, nyomtatvány, papír
Balatoni Múzeum, Keszthely
1–5.
Könyvek a Gödöllői Premontrei Gimnázium gyűjteményéből
17. és 19. század
Ráckevei Ady Endre Gimnázium, Ráckeve
1. Titus Maccius Plautus: Comoediae, Wittenberg: Zacharias Schürer, 1612
2. Antonio BONFINI: Historia Pannonica, Köln: Johannes Widenfeldt–Gottfried de Berges, 1690
3. Ovidius: Metamorphoseon libri XV, Buda: Universitas, 1810
4. Cicero: Orationes, Debrecen: Tóth Ferenc, 1832
5. FÉNYES Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása, Pest: Heckenast Gusztáv, 1857
Az 1950-es feloszlatást követően a Gödöllői Premontrei Gimnázium épületét az Agrártudományi Egyetem kapta meg. A gimnázium örököse a ráckevei Ady Endre Gimnázium lett, ide szállították az egykori gödöllői szertárak gyűjteményének egy részét is. A ráckevei gimnáziumi könyvtárba számos könyvritkaság is került, amelyek már a gödöllői gimnáziumi éveket megelőzően, a premontreiek kassai és rozsnyói gimnáziumaiban is használatban voltak. Erre utalnak a kötetek címoldalain olvasható bejegyzések.
1–7.
Bellum Tapiricum
1942
írta
SÁRMEZEY Árpád
rajzolta
ELEK Tibor
színes ceruza, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Az 1942-ben összeállított Tapírháború a derűs pillanatokban sem szűkölködő gödöllői premontrei gimnáziumi élet miliőjét örökíti meg. A „tapír” megnevezés a tanárjelöltekre vonatkozott. A tapírok és ellenfeleik, a diákok mitikus harcáról szóló eposz eleinte szájról-szájra terjedt, s végül a gimnázium végzős diákja, Sármezey Árpád vetette papírra. A kéziratot Elek Tibor illusztrálta humorosan expresszív ceruzarajzokkal. Az eposz több álnéven szereplő karaktere megfeleltethető valós személyeknek.
Johann Lucas KRACKER (1717–1779)
IV. Béla király a Jászói Premontrei Prépostság alapítólevelével
1752–1758 között
olaj, vászon
Fáy Társaság, Budapest
Sauberer András O.Praem. prépost a jászóvári kolostor átépítésének idején kérte fel Johann Lucas Krackert, hogy fesse meg IV. Béla király egész alakos portréját. A festmény az apátság 1255-ben kelt oklevéllel igazolt újraalapításának állított emléket. A festményt a rend feloszlatását követő egyik árverésen, 1787-ben Fáy Ágoston alispán vásárolta meg. A 19–20. században is a Fáy család tulajdonában maradt, és kalandos úton került a budapesti Fáy András Technikum dísztermébe.
ABA-NOVÁK Vilmos (1894–1941)
Jézus Szentséges Szíve
A csornai Jézus Szentséges Szíve római katolikus plébániatemplom freskójának vázlata
1938
tempera, ezüstfólia, fatábla
Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár
A csornai katolikus plébánia 1790-től a Premontrei Prépostság templomát használta, mert a városi templom egy tűzvészben leégett. Az új plébániatemplom 1938-ra épült fel. Felavatásán köszönetet mondtak a premontrei rendnek a másfél százados vendégszeretetért. A templom dekorációjára először Aba-Novák Vilmos kapott megrendelést, de túlságosan modernnek ítélt festményét nem készíthette el. A kifestésre végül Nagy Sándort kérték fel, akinek freskóján korabeli csornai polgárok arcmásai is felfedezhetők.
Johann Lucas KRACKER (1717–1779)
Krisztus megkeresztelése
A jászói premontrei templom főoltárképe
1762 körül
másolat
Max KURTH (1869–1962)
1926
olaj, vászon
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Johann Lucas Kracker késő barokk festő 1762 és 1765 között dolgozott Sauberer András O.Praem. prépost megbízásából Jászóváron, ahol az újonnan felépített kolostorba és templomba festett oltárképeket és freskókompozíciókat. A templom dekorációjában Keresztelő Szent János életének jelenetei láthatók. A főoltár festménye Jézus megkeresztelését ábrázolja a Jordán folyóban. A festmény másolatát Max Kurth eperjesi festő készítette 1926-ban a Gödöllőn újonnan felépített rendház számára.
DORFFMAISTER Istvánnak (1729–1797) tulajdonítva
Nepomuki Szent János halála
1790-es évek
olaj, vászon
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
1794-ben Dorffmaister István a hegyfalusi Gludovácz-kastély – mára elpusztult – dísztermének dekorációján dolgozott. Talán ekkor készítette a Nepomuki Szent János halálát ábrázoló festményét, ami a 20. század első felében Szerdahelyi László hegyfalusi jegyző és amatőr műgyűjtő tulajdonában volt. A mű később a türjei premontrei templomba került, ahol Dorffmaister falképei mellett kapott helyet. A festményt a szakirodalom stíluskritikai alapon utalta Dorffmaister életművébe, ugyanis nincs aláírva.
DORFFMAISTER István (1729–1797)
Vanitas-csendélet
1762
olaj, vászon
Magángyűjtemény
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (tartós letét)
Dorffmaister István a csornai premontreiek meghívására érkezett Magyarországra, ahol kora legtöbbet foglalkoztatott festőjévé vált. 1760-ban készített csornai falképei elpusztultak, de a türjei premontrei templomba festett falképei ma is láthatók. Dorffmaister 1761 és 1764 között dolgozott Türjén, az itt látható festményét is ebben az időben készítette. A csendélet a vanitas eszméjét, az emberi élet véges voltát jeleníti meg jelképeken keresztül, és összekapcsolható a 18. századi keresztény lelkiséggel.
Prospectus Praeposituralis Castri Jaszow
Az átépített Jászóvári Premontrei Prépostság látképe
1780-as évek
akvarell, papír
Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony
fakszimile
1. Prelatúra, apáti rezidencia
2. Keresztelő Szent János-templom
3. A premontrei kanonokok kolostora
A Jászói Premontrei Prépostságot 1436-ban megerősítették, ettől az időtől kezdve nevezték Jászóvárnak. 1687 után az egri püspök, Fenessy György kijavíttatta az épületeket. Ezt az állapotot örökítette meg egy korabeli látkép. A 18. század legnagyobb hatású jászói apátja Sauberer András O.Praem. volt, aki 1745-ben vette át a prépostság vezetését. Vezetése alatt a korábbi épületeket lerombolták, és a helyükre 1764-ben megépült az új prépostság a bécsi építész, Franz Anton Pilgram tervei alapján.
DORFFMAISTER István (1729–1797)
Angyali üdvözlet
A türjei premontrei templom főoltárképe
1764
reprodukció
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
Johann Lucas KRACKER (1717–1779)
Andreas Sauberer O.Praem. jászói apát arcképe
1776
metszette
TISCHLER Antal
rézmetszet, papír
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Sauberer András O.Praem. jászói apát Johann Lucas Kracker által festett képmásának rézmetszetű másolatát Tischler Antal készítette. Az apát kezében a Jászói Prépostság átépítésének tervrajzát tartja. A portré alatt kettős címerpajzs látható. A bal oldalon a Magyar Királyság címere, a jobb oldalon pedig egy torony felett Keresztelő Szent János, a prépostság védőszentje jelenik meg. Ugyanezt a kettős címert helyezték el az új, barokk prépostság bejárata fölött is.
Prospectus Antiqui Praeposituralis Castri Jaszow
A régi Jászóvári Premontrei Prépostság látképe
1780-as évek
akvarell, papír
Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony
fakszimile
1. Templom
2. Templomtorony
3. A templom bejárata
4. Hiteleshelyi levéltár
5. A prépost lakása
6. Bejárat a várba
7. Ebédlő
8. Fenessy György egri püspök és jászói prépost lakása
9. Fenessy György régi ebédlője
10. Fenessy György nyári ebédlője
11. Az ebédlőkbe vezető lépcsők
12. A kanonokok lakása
13. Pincék
1–2.
FEJÉREGYHÁZY László (1901–1948)
Rajztanári zsebkönyv és művészettörténeti demonstrációs kártyák
1930-as évek eleje
színes ceruza, toll, papír
Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő
1–2.
SOLDOS László
A gödöllői 44. számú II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat zászlójának története
1989
gépirat, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
3–4.
A Sas cserkész őrs naplója
1937–1938
ceruza, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
5.
Táboroztatási kérvény a gödöllői premontrei cserkészek ügyében
1945. július 10.
gépirat, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
1.
A gödöllői 44. számú II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat zászlója
1933
vászon, hímzés
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
A cserkészet angliai megalapítását követően gyorsan elterjedt az egész világon. Önállóságra, talpraesettségre, testi–lelki egészségre nevelte a fiatalokat. A gödöllői gimnáziumban 1925-ben alakult cserkészcsapat, ami fontos szerepet töltött be a tanórán kívüli nevelésben. A Magyar Cserkészszövetség zászlaját Nagy Sándor tervezte, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható. Fő motívuma, a csodaszarvas, az 1933-ban Gödöllőn megrendezett 4. Cserkész Világtalálkozó jelképe lett.
---------------------------------------------------
2.
A Magyar Cserkészszövetség zászlaja
1927
tervezte NAGY Sándor
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Nolbek Rafael O.Praem. csornai és türjei prépost halotti ornátusa
1757
stóla és birétum
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
Nolbek Rafael O.Praem. apát egyesítette a Csornai és a Türjei Prépostságot. Ekkor épült fel a barokk kolostor a templomtól délre. Sírhelyét 2019-ben tárták fel a türjei templom főhajójának közepén, a padozat alatt felfedezett sírkamrában. A kiállításon Nolbek prépost halotti ornátusának stóláját és birétumát mutatjuk be.
1.
NAGY Sándor (1868–1950)
Őseink hazára találása
Vázlat a Gödöllői Premontrei Apátság kápolnájának üvegfestményéhez
1927 előtt
ceruza, akvarell, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Nagy Sándor a gödöllői premontrei templom számára készítette vázlatát, amely a csodaszarvas legendáját jeleníti meg. A művész a második világháború alatt művét egy premontrei plébánosnak ajándékozta, aki megőrizte. Amikor a rendszerváltozás után Fényi József Ottó O.Praem. kezdeményezésére megépült a gödöllői Fácán soron az új premontrei kápolna, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének támogatásával L. Szabó Erzsébet iparművész készítette el az üvegablakot.
---------------------------------------------------
2.
Őseink hazára találása
1996
Premontrei templom, Gödöllő
6.
Teleki Pál miniszterelnök és Paulai Károly Imre O.Praem. a jászói cserkésztáborban
1939
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
7–9.
Fotográfiák a gödöllői premontrei gimnázium cserkészcsapatáról
1920–1930-as évek
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
1–2.
MÁRTON Lajos (1891–1953)
Jamboree
1933
litográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
3–4.
MÁRTON Lajos (1891–1953)
Jubileumi Márton-album
1936
litográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
5.
A gödöllői cserkész világtalálkozó emlékgyűrűje
1933
fém, tűzzománc
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
6.
A gödöllői cserkészek tábora az angliai világjamboreen
1929
képeslap
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
7.
A Gödöllői Premontrei Gimnázium növendékei díszegyenruhában
1944
képeslap
Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő
---------------------------------------------------
8.
A Rozsnyói Premontrei Gimnázium címere iskolai sapkára tűzve
1930-as évek vége
tűzzománc
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
9.
A Gödöllői Premontrei Gimnázium jelvénye
1930-as évek
tűzzománc
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
---------------------------------------------------
10.
A Gödöllői Premontrei Gimnázium jelvénye
1930-as évek
tűzzománc
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
1.
MÁRTON Lajos (1891–1953)
Szent Norbert a magyar népet Krisztushoz vezeti
1934
olaj, vászon
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
A rend 1934-ben ünnepelte Szent Norbert halálának 800. évfordulóját. Gödöllőn nagy erőfeszítéseket tettek, hogy méltó módon emlékezzenek meg a rendalapítóról. Márton Lajos festőművészt két festmény megalkotásával bízták meg. Az itt látható festmény Szent Norbertet, mint az Oltáriszentség apostolát ábrázolja, amint közbenjár Krisztusnál az emberiségért. A másik festményen szintén egy híres, középkorban élt premontrei szerzetes, Szent Hermann József látható, amint a Szűzanya és a gyermek Jézus előtt hódol.
------------------------------------------------------------------------
2.
MÁRTON Lajos (1891–1953)
Boldog Hermann József és a magyar ifjúság
1934
olaj, vászon
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Préposti díszornátus
1770-es évek
selyem-moiré, aranyhímzés
Alsóvárosi Ferences Templom és Látogatóközpont, Szeged
Mária Terézia Magyarország több templomának gazdagon díszített egyházi ornátusokat ajándékozott. A rendi hagyomány szerint ezek közé tartozott a jászóvári premontreiek, mindenek előtt Sauberer András O.Praem. prépost számára adományozott miseruha is. A dalmatikából, velumból, palástból és pluviáléból álló miseruhakészletet a hagyomány szerint az uralkodó udvarhölgyei készítették. A díszes ornátus a rend feloszlatását követően a szegedi alsóvárosi ferences kolostor birtokába került.
NAGY Sándor (1868–1950)
Takács Ferenc Menyhért O.Praem. prépost jubileumi ornátusa
Kazula
1927–1930
pamut, selyem, gyapjú, gobelin
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Takács Ferenc Menyhért O.Praem. harmincéves préposti jubileumi ornátusát Nagy Sándor tervezte. Az aprólékosan díszített ornátust a gödöllői szövőműhely kivitelezte.
A kazula keresztbetétjén Krisztus, Szent Péter és Szent Pál apostol, a kassai vértanúk, valamint Szűz Mária és premontrei szentek láthatók. A kassai vértanúk szerepeltetése kapcsolódik ahhoz, hogy emlékük megőrzését a rend fontos feladatként kezelte. A premontreiek kapták meg a jezsuiták kassai rendházát, amely a három mártír megkínzásának helyszíne volt.
A szegedi kancionále
Liber variorum cantionum
1516 körül
tinta, papír
Magyar Ferences Könyvtár, Budapest
A szegedi kancionále a premontrei kanonisszák számára készült. A kódex a rendi reform szellemében megújított zsolozsma és miseliturgia olyan énekeit tartalmazza, amelyeket a közösség fő kóruskönyveiből korábban kihagytak. A kódex egyik másolója magát Márta nővérként nevezte meg a kötetben. Ő feltehetően a Szegedről induló mórichidai apátnő, Cseh Márta volt, aki a kórus vezetőjeként, a szokásnak megfelelően, a kottás liturgikus könyvek másolását is személyesen irányíthatta.
1.
Regis regum civis, ave
Premontrei Psalterium–Hymnarium töredéke
14. század második fele
tinta, pergamen
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
A premontrei közösségek életében az énekes zsolozsma és a liturgikus zene fontos szerepet töltött be. A középkori kolostorokban számos kéziratos kóruskönyvet használtak, amelyek közül csak kevés maradt fenn. Az itt látható kódextöredék egy ferences antifonálé fedeléből került elő. Az egyik oldalon a Szent László királyt dicsőítő himnusz kottáját olvashatjuk. A Kocsis Csaba és Balogh Péter Piusz O.Praem. gödöllői apát által alapított Premontrei Kántorátus Szentek tisztelete című albumán énekelte el a Szent László-himnuszt.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
2–3.
Missale ad usum canonici Praemonstratensis ordinis
Verdun: Perrin, 1736
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
-------------------------------------------------------------------------------------------------
4.
Guillaume-Gabriel NIVERS (1632–1714)
Graduale Praemonstratense
Paris, 1680
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
NAGY Sándor (1868–1950)
Takács Ferenc Menyhért O.Praem. prépost jubileumi ornátusa
Dalmatika
1927–1930
pamut, selyem, gyapjú, gobelin
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
1–2.
Szent Norbert-ereklyetartó
20. század (1931. évi hitelesítő irattal)
aranyozott ezüst
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
-------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
Sauberer András O.Praem. jászóvári prépost monstranciája
1745
mesterjegy
IIK, Bécs
aranyozott ezüst, ékkövekkel díszítve
Római Katolikus Plébánia, Nagyoroszi
-------------------------------------------------------------------------------------------------
4.
Monstrancia a türjei premontrei templomból
1782
mesterjegy
Johann LEYKAUF, Bécs
aranyozott ezüst, ékkövekkel díszítve
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
-------------------------------------------------------------------------------------------------
5.
Monstrancia
1885
készítette
Franz Xaver DUTZENBERG, Krefeld
aranyozott ezüst
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
A gödöllői rendház részére a két világháború között számos egyházművészeti alkotás készült. Ezek közé tartozik Takács Menyhért préposti kelyhe és a Vass Miklós Keresztély O.Praem. halálának emlékére 1925-ben készíttetett békecsókkereszt. A XII. Piusz pápa jelmondatát viselő monstranciát a rendi hagyomány szerint Mindszenty József hercegprímás ajándékozta a rendnek, a Franz Xaver Dutzenberg krefeldi műhelyében készített úrmutatót pedig 2000-ben kapta ajándékba a gödöllői közösség.
1–3.
Bimbófüzér
A szombathelyi premontrei főgimnázium felsőbb osztályú tanulóinak irodalmi zsengéi
1858/59, 1897/98, 1910/11
toll, papír
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A Szombathelyi Premontrei Gimnázium diáklapja, a Bimbófüzér évtizedeken keresztül diákok százainak adott olyan útravalót, mely jelentősen hozzájárult személyiségük alakuláshoz. Az önképzőkör kezdeményezője Simon Vince O.Praem. irodalomtanár volt. A szellemi műhely 1856 és 1949 között számos diák képességeinek kibontakozását segítette. Közéjük tartozott a későbbi Mindszenty József bíboros is, aki az 1910/11-es kötetben Pehm József VIII. osztályos tanulóként több értekezésével is szerepelt.
1.
BERZSENYI Lénárd (1805–1886)
Laky Demeter O.Praem. nemzetőr kapitány portréja
1850
Felirata a hátoldalán
„Laky János Demeter csornai prépostságbeli premontrei kanonok, a keszthelyi gimnáziumban volt költészettanár ’s hitszónok; 1848-ban nemzetőri főhadnagy; 1849-ben népszónok és népfelkelési vezér, s azon évben október 15-én elítéltetett 8 évi várfogságra vasban. Olmütz okt. 22.”
másolat
VÉCSEY Mór
szén, papír
Savaria Múzeum, Szombathely
Az 1848–1849-es szabadságharcban a premontrei rend legbátrabb tagjai személyes részvételükkel is példát mutattak. A keszthelyi gimnázium tanárai, Laky Demeter O.Praem. és Sebessy Alajos Kálmán O.Praem. nemzetőrként fegyveres szolgálatot vállaltak. A szabadságharc leverését követően hadbíróság elé kerültek, ahol nyolc évi várfogságra ítélték őket. Az olmützi várbörtönben ültek portrét Berzsenyi Lénárd honvéd ezredesnek, aki rabsága alatt számos fogolytársának arcképét készítette el. Laky 1867-ben lefordította a Pharsaliát, amelyben felfedezhető a Habsburg elnyomás kritikája.
-------------------------------------------------------------------------------------
2.
Marcus Annaeus Lucanus Pharsáliája vagyis a polgárháború tíz könyvben
Fordította LAKY Demeter O.Praem (1818–1902)
Pest: Ráth Mór, 1867
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
1–4.
Gyűjtőlapok a Keszthelyi Premontrei Gimnázium herbáriumából
19. század
préselt növények, tinta, papír
Balatoni Múzeum, Keszthely
1. Borsmenta
2. Szeldelt levelű fekete bodza
3. Agárkosbor
4. Mohagyűjtemény
A Keszthelyi Premontrei Gimnázium herbáriumának gyarapodása az 1810-es évektől 1928-ig tartott. A lapok harminckét, kifejezetten erre a célra készített fadobozban vannak elhelyezve. A lapok zöme a Balaton környékéről származik, de megtalálhatók benne az ország más vidékeiről gyűjtöttek is. A kiállításon látható gyűjtőlapok egy részét Szenczy Imre O.Praem. klasszika-filológus tanár gyűjtötte. Az agárkosbor lapja feltehetően vásárlás úján került Keszthelyre, Johann Nepomuk Gebhard osztrák gyűjtőtől.
1.
DUTKA Mária (1906–1973)
Újszerű műemlékvédelmi kísérlet
Magyar Nemzet
1959. szeptember 27.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
fakszimile
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
A zsámbéki templom rekonstrukciós tervének makettje
1960
tervezte
PELIKÁN József (1913–1969), POGÁNY Frigyes (1908–1976), DERCSÉNYI Dezső (1910–1987), GERŐ László (1909–1995), MAJOR Máté (1904–1986), WEICHINGER Károly (1893–1982), PERÉNYI Imre (1913–2002), SZENTKIRÁLYI Zoltán (1927–1999), BALÁZS Éva (1931–1999), GILYÉN Nándor (1931–2010), CSEMEGI József (1909–1963), CS.TOMPOS Erzsébet (1931–2000)
reprodukció
Keresztelő Szent János plébániatemplom, Zsámbék
A rom visszaépítésének gondolatát a második világháború után Pelikán József és Pogány Frigyes egyetemi tanár vetette fel Fényi József Ottó O.Praem. megkeresésére. 1960-ban készítették el a rom védőépülettel történő ellátásának terveit. A terv lényege egy acélszerkezetű üveg védőtető, mely a templomromot az eredeti tömegalakításnak nagyjából megfelelően fedte volna le. A védőépület tervei elkészültek, de a kivitelezésre végül nem került sor.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3–6.
ORBÁN Domonkos
Premontrei kanonokok a zsámbéki romtemplomban
2017. június 10.
reprodukció
ODPictures Art Studio
SZTEHLO Ottó (1851–1923)
A zsámbéki templom rekonstrukciós terve
1922 körül
toll, akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
A zsámbéki várkastély épületében működött a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek magyarországi kongregációjának központja. A számos karitatív tevékenységet ellátó Keresztes Nővérek 1920-ben kérték a templomrom számukra történő kiépítését. Sztehlo Ottó építész 1922-ben elkészítette a templom teljes rekonstrukciójának tervét. Akvarelljén a templomrom ismét régi pompájában magasodik a falu parasztházai fölé. A kiépítésre végül nem került sor.
1.
LUX Géza (1910–1945)
A zsámbéki templomrom felmérési rajzai
Keleti homlokzat
1936
tus, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
VÁRNAI Dezső (1910–1975)
A Zsámbéki Premontrei Prépostság alaprajza
1934
ceruza, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
fakszimile
1.
A zsámbéki feltárások során készített fotográfiák
Lux Kálmán hagyatékából
1930-as évek
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
A zsámbéki templom
Pesti Napló Képes Műmelléklet
1933. szeptember 10.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
fakszimile
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3–4.
A zsámbéki feltárások során készített fotográfiák
Lux Kálmán hagyatékából
1930-as évek
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1.
Fényi József Ottó O.Praem. főpapokat vezet a zsámbéki romtemplomban
dátum nélkül
fotográfia, papír
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára, Gödöllő
Hosszú évszázadokat követően a zsámbéki templomrom a szocializmus éveiben vált ismét a magyar premontreiek szellemi központjává. Ez a kezdeményezés Fényi József Ottó O.Praem. nevéhez köthető, aki a zsámbéki templomrom felépítésével szerette volna újjáéleszteni felszámolt rendjét. Tervei szerint a konventet szövetkezetként hozták volna létre, amely a külvilág számára önellátó kertészkedéssel és tápszergyártással foglalkozott volna. Ezt az Állami Egyházügyi Hivatal megakadályozta. Fényi ezután elhatározta, hogy „élő kövekből” építi újjá a zsámbéki prépostsági templomot. Az 1960-as években a rendhez titokban csatlakozók a romtemplomra tettek fogadalmat.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
JÉKELY Zoltán (1913–1982)
Zsámbék romjai
1957 körül
toll, papír
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
HOLNAPY Dénes Márton O.Praem. (1962–)
Képvers Jékely Zoltán Zsámbék romjai című verse alapján
2019
toll, papír
Holnapy Dénes Márton O.Praem. tulajdona
1–2.
MÖLLER István (1860–1934)
A zsámbéki templom rekonstrukciós tervei
1933
ceruza, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
fakszimile
Möller István az 1920-as években is többször szorgalmazta a zsámbéki templomrom kiépítését. 1933-ban a rekonstrukciós terveket is elkészítette. A Műemlékek Országos Bizottságának új elnöke, Gerevich Tibor elutasította a javaslatot. Möllernek mégis lehetősége nyílt megépíteni a „zsámbéki” templomot. 1929 és 1933 között a budapesti Ferdinánd téren (ma Lehel tér) épült fel az a plébániatemplom, amelynek terveit Möller a zsámbéki templom mintájára készítette el.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
Az Árpád-házi Boldog Margit-plébániatemplom délről
1933
zselatinos ezüst nagyítás, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
LUX Géza (1910–1945)
A zsámbéki templomrom felmérési rajzai
1936
tus, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1. Keresztmetszet
2. Északi nézet
3. Főhomlokzat
1934 és 1939 között a templomrom újabb állagmegóvását Lux Kálmán és fia, Lux Géza építészek vezették. Kiterjedt kutatást végeztek a területen: kiásták a pálosok által épített gótikus kolostor kerengőjét, és összegyűjtötték a faluban fellelhető kőfaragványokat. A Lux-féle feltárás elsődlegesen a pálosok korához szolgált új adatokkal, de a korábbi, premontrei időszakhoz kapcsolódó értékes töredékek is előkerültek.
1.
PETRIK Albert (1876–1916)
A zsámbéki templom déli mellékapszisa freskótöredékekkel
1911 előtt
zselatinos ezüst nagyítás, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
PETRIK Albert (1876–1916)
A zsámbéki templom
1911 előtt
zselatinos ezüst nagyítás, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1.
ARÁNYI Lajos (1812–1887)
A zsámbéki premontrei templomrom műemléki törzsívének mellékletei
Alaprajzi vázlat
1875–1876
ceruza és akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
A 19. század közepén indult meg az épített örökség tudományos kutatása és védelme. Magyarországon a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága már alapításának évében foglalkozott a zsámbéki rom védelmével annak érdekében, hogy a helyiek ne hordhassanak el többet a leomlott kövek közül. Ekkor Arányi Lajos orvos, amatőr régész végezte el a templomrom felmérését.
A templomrom konzerválásával kapcsolatban a műemlékvédelmi gondolkodás kezdeteitől fogva két eltérő vélemény fogalmazódott meg. Az egyik nézet szerint a templomot ki kellene javítani a leomlott falrészek és a boltozat visszaépítésével. A másik álláspont a romot igyekszik megőrizni, és csak a további pusztulás megelőzése érdekében tenne kisebb kiegészítéseket.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
ARÁNYI Lajos (1812–1887)
A zsámbéki premontrei templomrom műemléki törzsívének mellékletei
A templom keleti nézete
1875–1876
ceruza és akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
ARÁNYI Lajos (1812–1887)
A zsámbéki premontrei templomrom műemléki törzsívének mellékletei
A templom északi nézete
1875–1876
ceruza és akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1.
FESZL Frigyes (1821–1884)
A zsámbéki templomrom (A főhajó az apszis felől)
1845
tónusos litográfia, papír
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
A 19. század első felében a zsámbéki romok a romantikus romkultusz egyik kedvelt témájává váltak. Feszl Frigyes, a magyar romantika leghíresebb építésze fiatal korában több festményének és grafikájának is tárgyául választotta a zsámbéki templomromot, amelyet elvadult, mohával és növényekkel benőtt, misztikus helyként ábrázolt, a régmúlton merengő staffage-alakokkal.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
FESZL Frigyes (1821–1884)
A zsámbéki templomrom (A déli oldalhajó belső részlete a torony felől)
1850-es évek
akvarell, papír
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
Ludwig ROHBOCK (1824–1893)
A zsámbéki templomrom északnyugatról
1860
A Magyarország és Erdély eredeti képekben című kötetből
metszette
Achilles FESCA
acélmetszet, papír
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
1–4.
KLÖSZ György (1844–1913)
Fotográfiák a zsámbéki templomromról
1882
zselatinos ezüst nagyítás, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
A zsámbéki rom hanyatló állapotát 1882-ben Klösz György örökítette meg fotósorozatán. A Műemlékek Országos Bizottsága 1889-ben rendelkezett a templomrom restaurálásáról, amelynek feladataival Möller István építészt bízta meg. Az állagmegóvás ekkor elsődlegesen a rom megmentését szolgálta. Az omlásveszélyes falakat téglával kiegészítette, az ingatag alapokat pedig aláfalaztatta. A torony alatt kibányászott, hét méter mély üregbe a munkások megnyugtatására ő maga is lemászott.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
5–10.
PETRIK Albert (1876–1916)
A zsámbéki templom
Építő Ipar
1911. január 1. és január 8.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
fakszimile
1.
IV. Béla király zsámbéki birtokmegerősítő oklevele
1258
másolat
Pálos rend
1520–1522
tinta, pergamen
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
fakszimile
A zsámbéki premontrei prépostságot még a tatárjárás előtt alapították, kiépítése a 13. század első felére tehető. A háromhajós, kéttornyos bazilika érdekessége, hogy az elhúzódó építkezés miatt a késő román és a korai gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viseli. A zsámbéki prépostság a 13–14. században élte virágkorát, sokszor több mint húsz szerzetes élt ott egyszerre. 1475-ben Mátyás király átadta a magyar alapítású pálos rendnek. A pálosok a templomot gótikus stílusban újították fel.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
2.
Ismeretlen művész
A zsámbéki templom romja dél felől
19. század első fele
akvarell, papír
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Buda elestét követően az oszmán sereg erődítményként használta az épületeket. 1686-ban gróf Zichy István foglalta vissza a települést, azonban a prépostság üresen maradt. Sorsát 1763-ban egy földrengés pecsételte meg. A templom boltozata beomlott, és megsérült az északi mellékhajó oldalfala is. Az elkövetkező évszázadokban a helyiek a kolostor és a templom romjait „kőbányaként” használták, ebből építették saját házaikat és melléképületeiket.
6.
Monstrancia
20. század eleje
aranyozott ezüst
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
-------------------------------------------------------------------------------------------------
7.
Szent Kereszt ereklyetartó
18. század vége
aranyozott ezüst, ékkövekkel díszítve
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
-------------------------------------------------------------------------------------------------
8.
Pál LVI. türjei apát kelyhe
1743
mesterjegy
FR
aranyozott ezüst
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A premontrei rendhez köthető középkori és barokk liturgikus tárgyak a történelem viharainak köszönhetően nagyrészt szétszóródtak. Ma a Csornai Prépostságban őriznek több 18. századi apáti kelyhet és úrmutatót, amelyek rendi plébániatemplomokban vészelték át a felvilágosodás kori feloszlatást. Az abolíciót követő árverés után került a Jászóvári Prépostságból a váci egyházmegye Nagyoroszi plébániájára a Sauberer András O.Praem. prépost által Bécsben készíttetett díszes monstrancia.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
9.
Matuska Kristóf O.Praem. jánoshidai prépost, zábrdovicei apát kelyhe
1757 körül
aranyozott ezüst, zománcképekkel és ékkövekkel díszítve
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
-------------------------------------------------------------------------------------------------
10.
Takács Ferenc Menyhért O.Praem. prépost kelyhe patenával
1928
mesterjegy
WT, Budapest
aranyozott fém, ékkövekkel díszítve
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
-------------------------------------------------------------------------------------------------
11.
Kehely a budapesti Eucharisztikus kongresszus emlékére
1938
tervezte
BARTH Ferenc (1903–1952)
készítette
OKRUTZKY Erzsébet (1901–1986)
aranyozott réz és ezüst
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
A 20. századi liturgikus ötvösművek kiemelkedő példája a premontrei nővérek külsővati rendházából megmentett kehely, amely 1938-ban készült a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából. A kelyhet a magyar szentek tűzzománcképei díszítik, amelyeket Okrutzky Erzsébet iparművész készített Barth Ferenc tervei alapján.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
12.
Pacifikálé Vass Miklós Keresztély O.Praem. emlékére
1925
készítette
BITTNER János, Budapest
ezüst, korallberakásokkal
Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő
Hiteleshelyi iratok a Csornai Premontrei Prépostságból
18–19. század
tinta, papír
Prépostság Levéltára, Csorna
1. A csornai konvent Árvay Józsefet, Nedeczky Antalt és Forintos Ádámot ügyvédül fogadja | 1760. szeptember 12.
2. A csornai konvent előtt Sándor Éva zálogban lévő atyai birtokát rokonának 200 forintért átadja | 1816. december 5.
3. A csornai konvent előtt Pénzes Örzse (Snatter György felesége), Pénzes Anna (Szakál Sándorné) és Pénzes Katicza eladják az anyai örökségükből származó jobaházi birtokot rokonuknak Jobaházi Nagy Györgynek és feleségének, Döri Borbálának 235 forintért | 1825. május 13.
4. A csornai konvent előtt Nagy András vönöcki birtokait Szuh Lászlónak holtáig való éttartása fejében átadja|1835. június 13.
5. Özvegy Nemes Soós Zsuzsanna eladta Böröllén lévő kaszáló rétjét Eöri Szabó Gábor táblabírónak, és erről örökös felvallást (fassio perennalis) tett a csornai konvent előtt |1846. március 12.
A premontreiek számára a hiteleshelyi tevékenység megnehezítette a rendi szabályok teljes megtartását, hiszen számtalan vitás ügy miatt kellett elhagyniuk a kolostorukat. A hiteleshelyek tagjai végezték a szerződések megkötését, meghallgatták a felek bevallásait. Peres ügyek esetén az idézést, a tanúkihallgatást, a helyszíni szemlét, a határjárást, az eskütételt vagy más, a perrel kapcsolatos feladatokat teljesítettek. Az okleveleket pecséttel látták el, amelyek minden hiteleshely esetében egyediek voltak.
VASZARY János (1867–1939)
Szent Norbert
1897
olaj, vászon
Keresztelő Szent János plébániatemplom, Zsámbék
Jelen festmény a zsámbéki Keresztelő Szent János plébániatemplom északi mellékoltárának oltárképe. Jobb alsó sarkában Vaszary János festőművész aláírása olvasható az 1897-es dátum kíséretében. Története az 1950-es évektől kezdve összeforrott a szocialista állam által feloszlatott premontrei rend újrakezdési kísérletével.
Fényi József Ottó O.Praem. eredetileg a zsámbéki templomrom újjáépítésének tervével igyekezett helyreállítani rendi közösségét. Tervét a szocialista hatóság meghiúsította, azonban a zsámbéki premontrei jelenlét így sem szűnt meg. Fényi közbenjárására, az Esztergomi Ősrégi Szemináriumból került Schwarz-Eggenhofer Artúr főegyházmegyei kormányzó ajándékaként a Szent Norbertet ábrázoló kép a városi barokk plébániatemplomba. A templom korábbi oltárképe a második világháborúban sérült meg.
A festmény megrendelője Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás, a festő nagybátyja lehetett. Apja halálát követően pártfogásába vette a fiatal művészt, és nagyívű templomi megbízásokkal támogatta. A zsámbéki Szent Norbert-kép tematikusan és stílusában is beilleszthető ezek sorába. A kép létéről a festővel foglalkozó szakirodalom mindeddig nem tudott. Szent Norbert egy gazdagon díszített, modern monstranciát emel a magasba, a premontrei rend alapítójának legjellemzőbb attribútumát.
A szegény sorból származó Vaszary Kolos egyházi támogatással volt a keszthelyi premontrei főgimnázium tanulója. Hálája jeléül 1897-ben egykori gimnáziumának tanulói részére 50.000 koronás alapítványt tett. Talán ehhez kapcsolódott a Szent Norbert-festmény megrendelése is.
Ide kattintva meghallgathatja a Szent László-himnuszt!
Ide kattintva ráközelíthet a képre!
1.
Mécs József László O.Praem. hímzett díszpárnája
1945 után
hímzett vászon
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
---------------------------------------------------------
2.
Szent Norbert-medál
1927
öntött ezüst
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
---------------------------------------------------------
3.
Magyar premontrei kanonokok habitusa
Damian FUXHOFFER (1741–1814)
Monasteriologia Regni Hungariae
Veszprém: Számmer Mihály, 1803
rézmetszet
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
4.
Szent Norbert-medál
2018
tervezte
OLÁH Katalin Kinga
bronz
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
---------------------------------------------------------
5.
Szent Norbert-medál
2021
tervezte
OLÁH Katalin Kinga
bronz
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
---------------------------------------------------------
6–7.
A premontrei harmadrendi tagok medálja
2015
tervezte
OLÁH Katalin Kinga
bronz
Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék
A harmadrend olyan társulás, amelynek tagjai a világban valamely szerzetesi intézmény szellemében, annak irányítása alatt apostoli életet élnek és a keresztény tökéletességre törekszenek. A premontrei harmadrend tagjai részt vesznek a rendi szentek ünnepein, imádságaikon, részt vállalnak a rend Oltáriszentség- és Mária-tiszteletében, missziós küldetésében, a szegények és hátrányos helyzetűek szolgálatában.
GRÓH István (1867–1936)
Másolatok a Leleszi Premontrei Prépostság Szent Mihály-kápolnájának freskóiról
1907
akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1. Utolsó ítélet. Részlet: Az ítélkező Krisztus mandorlában az apostolokkal
2. Utolsó ítélet. Részlet: Az üdvözültek és bűnösök csoportja
3. Utolsó ítélet. Részlet: A feltámadó halottak
4. Utolsó ítélet. Részlet: A pokol
5. Magyar királyok, a kápolna északi falán (alsó sáv)
6. Magyar királyok, a kápolna északi falán (felső sáv)
7. Árpád-házi Szent Erzsébet, a kápolna északi falán
8. V. Orbán bíborosok körében, kezében szentképekkel, a karzat északi falán
9. A sekrestye 1400-ban készített vaskapuja
A Leleszi Prépostság kápolnájában található, mára töredékes freskódíszítés Pálóci Domonkos O.Praem. prépost idején készülhetett, 1391 és 1403 között. A kápolna déli falát az egyik legkorábbi magyarországi utolsó ítélet-ábrázolás tölti ki. Az északi falon a magyar királyok ciklusa kapott helyet. Az egyik ívmezőben látható az 1235-ben szentté avatott Árpád-házi Szent Erzsébet. Az utolsó freskó a szentképeket tartó pápa elé járuló bíborosokat ábrázolja.
GRÓH István (1867–1936)
Másolatok az ócsai református (egykor premontrei) templom freskóiról
1903
akvarell, papír
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest
1. Apostolok a szentély zárófalán (részlet)
2. Apostolok a szentély zárófalán (részlet)
3. Szent György
4. Utolsó ítélet
Az ócsai premontrei prépostság temploma a török hódoltság idején megrongálódott. 1560-tól kezdve a reformátusok vették használatba. 1900-ban tárták fel a szentély falfelületét borító, a 13–14. század fordulóján készült összefüggő falképegyüttest. A szentély falán körben a trónoló Krisztust körülvevő apostolok láthatók külön-külön fülkékben. A szentély és a négyezet között Szent György vigyázó alakja látható. A presbitérium déli falán az utolsó ítélet ábrázolásának töredéke került elő.
A magyar premontrei kanonokok habitusa
2020
Csornai Premontrei Prépostság, Csorna
A PREMONTREIEK ÉS A TÁRSADALOM
Ad omne opus bonum parati
Minden jó ügyért készen
(A premontrei rend jelmondata)
A lelkipásztorkodás és a gimnáziumi oktatás mellett a premontreiek hivatásuk, magas fokú képzettségük, hazaszeretetük és hitükből fakadó társadalmi érzékenységük révén számos eszközzel szolgálták a magyar társadalmat. Ezek közül kiemelkedik a közigazgatásban (hiteleshelyek), a közéletben, a tudományban, a művészetekben, valamint a szociális ellátórendszerben vállalt szerepük.
A hiteleshelyek egykor a mai közjegyzőség szerepét töltötték be. Bizonyító erejű oklevelek kiadására, másolására és tárolására jöttek létre a 12. század végén, és egészen a 19. század második feléig fennmaradtak. A premontrei rend egyes monostorai is elláttak hiteleshelyi feladatokat. Ez a feladatkör a rend esetében egyedi, magyar sajátosság volt.
A 19. századtól napjainkig számos premontrei rendtag vált kiváló tudóssá, művésszé, közéleti személyiséggé. Ez összekapcsolódott a vita mixta gondolatával is. A premontreiek a művészetek és a tudományok pártfogóiként és aktív művelőiként is igyekeztek a közösségek javát szolgálni. Méltóságuknál fogva a jászóvári (1715-től) és a csornai prépostok (1927-től) is részt vettek az országgyűlés munkájában. Premontrei szerzetesek szerepet vállaltak az 1848−1849. évi forradalom és szabadságharcban is.
A szegényekről való gondoskodás és a karitatív cselekedetek máig meghatározzák a premontrei nővérek munkáját. Ez a feladat elsődlegesen az ő karizmájuk. Kiállításunkat a premontreiek mai életét feldolgozó dokumentumfilmmel zárjuk, amely bemutatja a rend máig tartó sokoldalú tevékenységét és jelentőségét.
A PREMONTREIEK ÖLTÖZETE
Illő fehér ruhát viselnünk
Szent Norbert szőrcsuhát hordott, amely az önmagával szemben támasztott szigorát jelképezte. Közösségének úgy rendelte, hogy a testvérek kártolatlan gyapjúruhát hordjanak, a liturgiához pedig gyolcsvászon volt az előírás. A gyapjúruha a vezeklés és a bűnbánat jele, a gyolcsvászonból készült ruha a szent cselekedetekhez illik. A premontrei rendi ruha a kezdetektől gyapjúfehér színű volt, ezért nevezik a rendet ordo candidusnak is. A rend öltözetének fehér színe utal a feltámadás örömhírét hirdető angyalok ruházatára, és kifejezi Szent Norbert egyszerűségre, szerénységre való törekvését is, hiszen semmilyen költséges festési, fehérítési, színezési eljárásnak nem kellett alávetni.
A habitus
A szerzetesek szabályozott öltözetét is meghatározza a vita mixta eszménye. A premontrei habitusban a szemlélődő és az aktív életforma jelképei is megtalálhatók. Az öltözet az alapítástól kezdve csupán kis mértékben változott. A habitus alsó rétege a talár vagy reverenda, amely gombokkal záródik. Erre kerül a skapuláré, egy hosszú, kötényszerű szövetcsík. A rend tagjai derekukra cingulust, gyapjúövet kötnek. Közép-európai, kifejezetten magyar jellegzetesség a 17. századtól a cingulus kék színe.
A papi hivatásra utal a premontreiek birétuma, a gyapjúfehér, kék bojttal díszített fejfedő. A szemlélődő életforma jele a capucium, vagyis a kapucni volt. Ez az 1800-as évek közepére kikopott a magyar premontreiek használatából, külföldön azonban, ha jelképes kis méretben is, de mai napig viselik. A laikus testvéreknek szürke reverendájuk, skapuláré- juk és köpenyük volt, bőrövvel – ma már ugyanolyan habitust viselnek. A kórusban egykor fehér köpenyt viseltek csuklyával (cappa). A liturgikus szolgálathoz öltik magukra a karinget (rochetum vagy superpelliceum), felette fehér kanonoki körgallérral (mozetta vagy almutium).
A női szerzetesek fehér gyapjú kámzsát, skapulárét, cingulust és köpenyt viselnek. A fátyol (velum) a női szerzetesi ruházat fontos darabja, a krisztusi jegyességet szimbolizálja. A jelöltek kék, a fogadalmas nővérek fehér fátylat viselnek.
A KOLOSTORI ÉLET RENDJE
Sit vobis anima una et cor unum in Deum
Egy szív, egy lélek legyetek Istent keresve
(Szent Ágoston Regulája, I.2)
A premontrei szerzetesek napját, időbeosztását a rend megalapítása óta a liturgikus szolgálat strukturálja, a nap nagy részében pedig lelkipásztori szolgálatot, szellemi és fizikai munkát végeznek. A szerzetesek a kolostori közösségben Isten szolgálata érdekében klauzúrában élnek, és lemondanak világi javaikról. Cellájukban csak a legszükségesebb tárgyak és könyvek, illetve szentképek találhatók. A szentmise mindennapi bemutatásával a kanonokok életének legfőbb színtere a nyitott templom, az abban végzett ünnepélyes liturgia.
A szerzetesi életforma követelménye a zsolozsma, vagyis a napi liturgikus imaórák (hórák) pontos megtartása és közösségi végzése. A zsoltárok és himnuszok éneklésére a premontreiek különösen nagy gondot fordítottak. A zsolozsma rendjét a középkortól írott kódexek, breviáriumok tartalmazták. A premontrei rend magyarországi prépostságai számos értékes kódexszel rendelkeztek, amelyek azonban a török háborúk és a II. József uralkodása alatti feloszlatás idején szétszóródtak vagy megsemmisültek. A premontrei kanonisszák számára már a 16. század elején magyar nyelvű zsolozsma rendtartások készültek a rend által megalkotott központi reformok szellemében.
A szerzetesi elkötelezettséget és a hit erejét példázza, ahogyan a premontreiek rendjük 1950-es feloszlatását követően is megtartották életformájukat. Fényi József Ottó O.Praem. a szétszórattatásban élő szerzetesei számára átdolgozta a Regulát, amelyet a mostoha körülményekhez alkalmazott.
HÍVÁS ÉS HIVATÁS
Domine, quid me vis facere?
Uram, mit kívánsz, hogy cselekedjem?
(ApCsel 9,6)
Szent Norbert a 12. század elején isteni hívásra vándorprédikátorként járta a vidéket, végül 1120-ban a laoni püspökség melletti Prémontrében alapította meg anyaházát. 1121-ben tizenhárom társának fogadalomtételével jött létre a rend, amelyet II. Honoriusz pápa 1126-ban hagyott jóvá. Rövidesen számos premontrei apátságot alapítottak szerte Európában. A rend a Kárpát-medencében először Váradhegyfokon telepedett le, mindössze néhány évtizeddel a megalapítást követően.
Norbert saját életében is példát mutatott követőinek. Célja a szerzetesi erények, a szegénység, tisztaság és engedelmesség gyakorlása, a monasztikus közösségek szabályainak megreformálása, a szegények és a betegek megsegítése, valamint a prédikátori és lelkipásztori szolgálat ellátása volt. A fehér kanonokok, ahogyan habitusuk színéről nevezték a premontreieket, Szent Ágoston egyházatya életszabályát, a Regulát követik szerzetesi életükben. Norbert ennek a szabálynak az átvételével az apostolok tanításához, az ősegyház vagyonközösségéhez kívánt visszatérni. A premontrei rendben a kezdetektől fontos szerep jutott a női szerzeteseknek, a kanonisszáknak is.
A rend férfi és női tagjai is részt vettek a premontrei lelkiség sajátos vonásainak kibontakozásában. A középkorban több premontrei apátot, vértanút és apácát is boldoggá vagy szentté avattak. A premontrei rend öt célkitűzése a kórusima, az Oltáriszentség tisztelete, a Mária-tisztelet, a lelkipásztorkodás és az önmegtartóztató vezeklés.
A KOLOSTORI ÉLET RENDJE
Sit vobis anima una et cor unum in Deum
Egy szív, egy lélek legyetek Istent keresve
(Szent Ágoston Regulája, I.2)
A premontrei szerzetesek napját, időbeosztását a rend megalapítása óta a liturgikus szolgálat strukturálja, a nap nagy részében pedig lelkipásztori szolgálatot, szellemi és fizikai munkát végeznek. A szerzetesek a kolostori közösségben Isten szolgálata érdekében klauzúrában élnek, és lemondanak világi javaikról. Cellájukban csak a legszükségesebb tárgyak és könyvek, illetve szentképek találhatók. A szentmise mindennapi bemutatásával a kanonokok életének legfőbb színtere és eseménye a nyitott templom és az abban végzett ünnepélyes liturgia.
A szerzetesi életforma követelménye a zsolozsma, vagyis a napi liturgikus imaórák (hórák) pontos megtartása és közösségi végzése. A zsoltárok és himnuszok éneklésére a premontreiek különösen nagy gondot fordítottak. A zsolozsma rendjét a középkortól írott kódexek, breviáriumok tartalmazták. A premontrei rend magyarországi prépostságai számos értékes kódexszel rendelkeztek, amelyek azonban a török háborúk és a II. József uralkodása alatti feloszlatás idején szétszóródtak vagy megsemmisültek. A premontrei kanonisszák számára már a 16. század elején magyar nyelvű zsolozsma rendtartások készültek a rend által megalkotott központi reformok szellemében.
A szerzetesi elkötelezettséget és a hit erejét példázza, ahogyan a premontreiek rendjük 1950-es feloszlatását követően is megtartották életformájukat. Fényi József Ottó O.Praem. a szétszórattatásban élő szerzetesei számára átdolgozta a Regulát, amelyet a mostoha körülményekhez alkalmazott.
A SZERZETESSÉ VÁLÁS LÉPÉSEI
A jelöltség
A szerzetesi életet választók útja kötelezettségektől mentes próbaidőszakkal kezdődik. A posztuláns (kérelmező) a férfi közösségekben egy, a női közösségekben fél éven át részt vesz a rendi életben, de a szerzetesi ruhát még nem ölti magára.
Noviciátus
Az újoncév a férfi közösségekben egy, a női közösségekben két évig tart. A szerzetesek életébe történő bevezetés a szerzetesi ruha felöltésével, a beöltözéssel veszi kezdetét, és az ideiglenes fogadalom letételével ér véget. A novíciusok, illetve novíciák számára a premontrei rend régi szokásának megfelelően az elöljárók új nevet választanak.
Ideiglenes fogadalom
Az ideiglenes fogadalom időszaka a három legfontosabb szerzetesi erény, a szegénység, tisztaság és engedelmesség gyakorlására tanítja meg a szerzetest. A szerzetes ekkor elmélyül a filozófiai és a teológiai ismeretekben, illetve egyetemi képzésben is részt vehet. Amennyiben a szerzetes nem kíván pap lenni, a próbaidejének végét az örökfogadalom jelenti. Az ideiglenes fogadalom időszaka a férfi közösségekben általában három vagy hat évig tart, de kilenc évnél semmiképpen sem tovább. A nővérek az ideiglenes fogadalmat háromszor egy évre, majd ezt követően egyszer három évre újítják meg.
Örökfogadalom
Az ideiglenes fogadalmat követő örökfogadalom a végleges elköteleződést fejezi ki a szerzetesi élet és a választott közösség mellett. Az örökfogadalmat a szerzetes a rendi elöljárónak teszi, és ezt követően a rendi közösség teljes jogú tagjává válik.
Pappá szentelés
Az örökfogadalmas testvérek számára a premontrei kanonokrendben nyitva áll az út a pappá szentelés felé. A papi hivatás a kanonok atyákat feljogosítja a szentmise bemutatására és a szentségek kiszolgáltatására. A pappá szentelt premontrei atyák továbbra is a szerzetesi közösségben élnek, de sokszor plébánosi feladatkört is ellátnak.
MEGSZENTELT TEREK
Ipsi tamquam lapides vivi superaedificamini, domus spiritalis
Magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá
(1Pét 2,5)
A premontreiek az alapításuk évszázadában, a 12. században érkeztek a Kárpát-medencébe, első prépostságukat Váradhegyfokon alapították. Az Árpád-korban a premontrei rendnek mintegy negyven férfi és női kolostora volt a Magyar Királyság területén.
Az apátságokat magyar királyok, egyházi személyek és nemzetségi elöljárók alapították saját birtokuk adományozásával, ahol a szerzetesek kolostorokat építettek és gazdálkodtak. A premontrei kanonokok, mivel lelkipásztori és hiteleshelyi tevékenységet is elláttak, általában kereskedelmi útvonalak, városok közelébe építkeztek. A premontreiek építészetének nem voltak olyan szigorú szabályai, mint a korban szintén elterjedt ciszterci rendnek. A kolostorok építői a helyi építészeti hagyományokhoz és igényekhez is alkalmazkodtak, kezdetben román, később gótikus stílusban.
Valamennyi premontrei házunk középkori alapítású volt, a prépostságokat azonban több ízben is sújtották a történelem viharai. A 13. században a tatárjárás, a 16. századtól pedig a török hódítás miatt a legtöbb premontrei prépostság elnéptelenedett, és számos teljesen elpusztult. A régészeti kutatásoknak köszönhetően ismerjük ezeket az épületeket, a fennmaradt faragott kövek kiemelkedő művészi kiképzésről tesznek tanúbizonyságot. Zsámbék premontrei templomának romja a középkori magyarországi építészet egyik emblematikus épületévé vált. A premontrei rend megújulásának ideje a barokk korszak volt. Ekkor a korábban elhagyott helyekre tértek vissza a szerzetesek, és nagyszabású építkezésekkel erősítették meg jelenlé- tüket Csornán és Jászóváron, ahol a mai napig is élnek.
LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLAT
Contemplata vivere et aliis tradere
Imádságból élni és azt másoknak átadni
(A premontrei rend jelmondata)
A premontrei kanonokrend alapításától kezdve fő feladatai közé sorolta a plébániai lelkipásztorkodást. A hívek lelki vezetése a premontreiek elsődleges közösségi feladata a középkortól kezdve napjainkig.
Szent Norbert életében kiemelt szerepet töltött be az Oltáriszentség védelme és a szentmise áldozatának mindennapi bemutatása. Az Eucharisztia tiszteletét a premontrei rend is egyik legfontosabb feladatának tekinti. Norbertet az Oltáriszentség apostolának is nevezik, mivel 1124-ben Antwerpenben fellépett a Tanchelm által terjesztett eretnekséggel szemben, amely tagadta az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Krisztust. A tévtanok Norbert prédikációinak hatására szorultak vissza a németalföldi városban. Az Eucharisztia tiszteletére emlékezve Norbertet rendszeresen ábrázolják az egyházi művészetben kehellyel vagy monstranciával.
A premontrei kanonokok magyarországi megtelepedésüktől kezdve lelkipásztori szolgálatot is elláttak, részben a rend prépostságainak templomaiban, részben pedig falusi, városi plébániákon. A premontrei kanonokok számára a kezdetektől fontos volt a miseliturgia ünnepélyes végzése. Kiállításunkon a premontreiek rendházaiból származó liturgikus ötvösműveken, miseruhákon, énekes- és misekönyveken keresztül mutatjuk be a rend lelkipásztori tevékenységének jelentőségét a magyar egyháztörténetben.
MEGSZENTELT TEREK
Ipsi tamquam lapides vivi superaedificamini, domus spiritalis
Magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá
(1Pét 2,5)
A premontreiek az alapításuk évszázadában, a 12. században érkeztek a Kárpát-medencébe, első prépostságukat Váradhegyfokon alapították. Az Árpád-korban a premontrei rendnek mintegy negyven férfi és női kolostora volt a Magyar Királyság területén.
Az apátságokat magyar királyok, egyházi személyek és nemzetségi elöljárók alapították saját birtokuk adományozásával, ahol a szerzetesek kolostorokat építettek és gazdálkodtak. A premontrei kanonokok, mivel lelkipásztori és hiteleshelyi tevékenységet is elláttak, általában kereskedelmi útvonalak, városok közelébe építkeztek. A premontreiek építészetének nem voltak olyan szigorú szabályai, mint a korban szintén elterjedt ciszterci rendnek. A kolostorok építői a helyi építészeti hagyományokhoz és igényekhez is alkalmazkodtak, kezdetben román, később gótikus stílusban.
Valamennyi premontrei házunk középkori alapítású volt, a prépostságokat azonban több ízben is sújtották a történelem viharai. A 13. században a tatárjárás, a 16. századtól pedig a török hódítás miatt a legtöbb premontrei prépostság elnéptelenedett, és számos teljesen elpusztult. A régészeti kutatásoknak köszönhetően ismerjük ezeket az épületeket, a fennmaradt faragott kövek kiemelkedő művészi kiképzésről tesznek tanúbizonyságot. Zsámbék premontrei templomának romja a középkori magyarországi építészet egyik emblematikus épületévé vált. A premontrei rend megújulásának ideje a barokk korszak volt. Ekkor a korábban elhagyott helyekre tértek vissza a szerzetesek, és nagyszabású építkezésekkel erősítették meg jelenlétüket Csornán és Jászóváron, ahol a mai napig is élnek
PREMONTREI GIMNÁZIUMOK
Docere verbo et exemplo
Tanítani szóval és példával
(A Saint Norbert College jelmondata)
A premontreiek a 19. század elején váltak oktatórenddé. II. József 1782-ben feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket, mert úgy vélte, hogy nem folytatnak közhasznú tevékenységet. A döntést I. Ferenc korrigálta. 1802-ben a Diploma Restitutionale a premontrei rendet is visszaállította korábbi jogaiba. Elsődleges feladatukként – a lelkipásztorkodás mellett – a fiatal nemzedékek középfokú oktatását jelölte ki.
A premontrei kanonokok a 19–20. században kiváló gimnáziumokat építettek fel, amelyek a magyar kultúra és tudomány meghatározó intézményeivé váltak. A premontrei gimnáziumokban a tudományos ismeretek mellett a haza szeretetére és védelmére is nevelték a diákokat. A csornai prépostság által 1808-tól fenntartott szombathelyi és keszthelyi, valamint a jászóvári premontrei tanárok által vezetett kassai, eperjesi, rozsnyói, lőcsei és nagyváradi gimnáziumok nagyban hozzájárultak az elmúlt kétszáz év számos jelentős személyiségének fejlődéséhez. Oktatói tevékenységük mellett a premontrei tanárok közül maguk is sokan kiemelkedő tudományos tevékenységet folytattak.
Az első világháború után a jászói prépostság szétszakadt, és a premontreieket az Osztrák- Magyar Monarchia utódállamaiban megfosztották gimnáziumaiktól. Takács Menyhért O.Praem. prépost állhatatos tevékenységének köszönhetően a jászóvári premontreiek 1924-ben nyithatták meg új gimnáziumukat Gödöllőn. 1937-ben pedig Budafokon nyitottak új gimnáziumot. A szocializmus évtizedeit követően az újrainduló premontrei rend mára ismét kiemelkedő oktatói tevékenységgel szolgálja a magyar társadalmat Szombathelyen, Gödöllőn, Zsámbékon és Keszthelyen.
A PREMONTREIEK ÉS A TÁRSADALOM
Ad omne opus bonum parati
Minden jó ügyért készen
(A premontrei rend jelmondata)
A lelkipásztorkodás és a gimnáziumi oktatás mellett a premontreiek hivatásuk, magas fokú képzettségük, hazaszeretetük és hitükből fakadó társadalmi érzékenységük révén számos eszközzel szolgálták a magyar társadalmat. Ezek közül kiemelkedik a közigazgatásban (hiteleshelyek), a közéletben, a tudományban, a művészetekben, valamint a szociális ellátórendszerben vállalt szerepük.
A hiteleshelyek egykor a mai közjegyzőség szerepét töltötték be. Bizonyító erejű oklevelek kiadására, másolására és tárolására jöttek létre a 12. század végén, és egészen a 19. század második feléig fennmaradtak. A premontrei rend egyes monostorai is elláttak hiteleshelyi feladatokat. Ez a feladatkör a rend esetében egyedi, magyar sajátosság volt.
A 19. századtól napjainkig számos premontrei rendtag vált kiváló tudóssá, művésszé, közéleti személyiséggé. Ez összekapcsolódott a vita mixta gondolatával is. A premontreiek a művészetek és a tudományok pártfogóiként és aktív művelőiként is igyekeztek a közösségek javát szolgálni. Méltóságuknál fogva a jászóvári (1751-től) és a csornai prépostok (1927-től) is részt vettek az országgyűlés munkájában. Premontrei szerzetesek szerepet vállaltak az 1848−1849. évi forradalom és szabadságharcban is.
A szegényekről való gondoskodás és a karitatív cselekedetek máig meghatározzák a premontrei nővérek munkáját. Ez a feladat elsődlegesen az ő karizmájuk. Kiállításunkat a premontreiek mai életét feldolgozó dokumentumfilmmel zárjuk, amely bemutatja a rend máig tartó sokoldalú tevékenységét és jelentőségét.
LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLAT
Contemplata vivere et aliis tradere
Imádságból élni és azt másoknak átadni
(A premontrei rend jelmondata)
A premontrei kanonokrend alapításától kezdve fő feladatai közé sorolta a plébániai lelkipásztorkodást. A hívek lelki vezetése a premontreiek elsődleges közösségi feladata a középkortól kezdve napjainkig.
Szent Norbert életében kiemelt szerepet töltött be az Oltáriszentség védelme és a szentmise áldozatának mindennapi bemutatása. Az Eucharisztia tiszteletét a premontrei rend is egyik legfontosabb feladatának tekinti. Norbertet az Oltáriszentség apostolának is nevezik, mivel 1124-ben Antwerpenben fellépett a Tanchelm által terjesztett eretnekséggel szemben, amely tagadta az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Krisztust. A tévtanok Norbert prédikációinak hatására szorultak vissza a németalföldi városban. Az Eucharisztia tiszteletére emlékezve Norbertet rendszeresen ábrázolják az egyházi művészetben kehellyel vagy monstranciával.
A premontrei kanonokok magyarországi megtelepedésüktől kezdve lelkipásztori szolgálatot is elláttak, részben a rend prépostságainak templomaiban, részben pedig falusi, városi plébániákon. A premontrei kanonokok számára a kezdetektől fontos volt a miseliturgia ünnepélyes végzése. Kiállításunkon a premontreiek rendházaiból származó liturgikus ötvösműveken, miseruhákon, énekes- és misekönyveken keresztül mutatjuk be a rend lelkipásztori tevékenységének jelentőségét a magyar egyháztörténetben.
Szekrény a Keszthelyi Premontrei Gimnáziumból
19. század
Vajda János Gimnázium, Keszthely
Szekrény a Gödöllői Premontrei Gimnáziumból
1920-as évek
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő
Szekrény a Keszthelyi Premontrei Gimnáziumból
19. század
Vajda János Gimnázium, Keszthely
Szekrény a Gödöllői Premontrei Gimnáziumból
1920-as évek
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő
HÍVÁS ÉS HIVATÁS
Domine, quid me vis facere?
Uram, mit kívánsz, hogy cselekedjem?
(ApCsel 9,6)
Szent Norbert a 12. század elején isteni hívásra vándorprédikátorként járta a vidéket, végül 1120-ban a laoni püspökség melletti Prémontrében alapította meg anyaházát. 1121-ben tizenhárom társának fogadalomtételével jött létre a rend, amelyet II. Honoriusz pápa 1126-ban hagyott jóvá. Rövidesen számos premontrei apátságot alapítottak szerte Európában. A rend a Kárpát-medencében először Váradhegyfokon telepedett le, mindössze néhány évtizeddel a megalapítást követően.
Norbert saját életében is példát mutatott követőinek. Célja a szerzetesi erények, a szegénység, tisztaság és engedelmesség gyakorlása, a monasztikus közösségek szabályainak megreformálása, a szegények és a betegek megsegítése, valamint a prédikátori és lelkipásztori szolgálat ellátása volt. A fehér kanonokok, ahogyan habitusuk színéről nevezték a premontreieket, Szent Ágoston egyházatya életszabályát, a Regulát követik szerzetesi életükben. Norbert ennek a szabálynak az átvételével az apostolok tanításához, az ősegyház vagyonközösségéhez kívánt visszatérni. A premontrei rendben a kezdetektől fontos szerep jutott a női szerzeteseknek, a kanonisszáknak is.
A rend férfi és női tagjai is részt vettek a premontrei lelkiség sajátos vonásainak kibontakozá- sában. A középkorban több premontrei apátot, vértanút és apácát is boldoggá vagy szentté avattak. A premontrei rend öt célkitűzése a kórusima, az Oltáriszentség tisztelete, a Máriatisztelet, a lelkipásztorkodás és az önmegtartóztató vezeklés.