
Vendégkönyv nélkül nem lehet elképzelni múzeumot, minden kiállítás végén ott van az a kezdetben üres könyvecske, amelyet a látogatók írnak tele. Így volt ez a múltban, a Magyar Nemzeti Múzeum történetének első évtizedeiben is, amiről múzeumtörténeti gyűjteményében található három régi vendégkönyve tanúskodik. Mindhárom a Múzeum egyik alaprészlege, az Érem- és Régiségtár látogatóinak aláírásait őrzi (1817–1869 között). Ezek a könyvek mai szemmel inkább vendéglajstromok, hiszen – és ez talán a legnagyobb különbség a mostani vendégkönyvekhez képest – ezekben még nem szerepelnek vélemények, legfeljebb egy-két megjegyzés, ami arról szól, hogy milyen szép a gyűjtemény és milyen örömet okozott a megtekintése. A látogatói véleményeknek a 19. században még az újságok adtak teret, és persze az újságírók is gyakran kifejtették bíráló vagy elismerő véleményüket az intézményről egy-egy múzeumi esemény kapcsán. A nemzet múzeumának régi vendégkönyveiből tehát „csak” az derül ki, hogy kik látogatták, de talán ez is sokak számára érdekes lehet.


1817. augusztus 11. Kubinyi Ágoston (1799–1873) a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója (1843–1869) és testvére, Ferenc (1796–1874) paleontológus, politikus, akadémikus édesapjukkal, Kubinyi Andrással és nevelőjükkel, Ragyóczy Jánossal

1818. augusztus 7. „Debretzeni Fazekas Mihály” (1766–1828) költő, a Lúdas Matyi szerzője

1818. augusztus 24. Kossuth Lajos (1802–1894) ügyvéd, politikus, Magyarország kormányzója diákkori bejegyzése

Két angolszász látogató a Múzeumban 1818-ban, Robert Bruce Angliából és John Watts New Yorkból

1819. május 15. Berzsenyi Dániel (1776–1836) költő, akadémikus, leányával, Lídiával

1819. augusztus 19. „Ifj. Katona József ügyész” (1791–1830), drámaíró, szüleivel, Katona Józseffel és Borbok Ilonával

1823. szeptember 19. Deák Ferenc (1803–1876) politikus, jogász, igazságügy-miniszter (1848)

1824. április 1. Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő, mint Perczel Sándor fiainak nevelője jár a gyerekekkel a múzeumban

Főúri látogatók a múzeumban
1827. június 8. Főúri látogatók a múzeumban: gróf Károlyi György (1802–1877) politikus, akadémikus, gróf Batthyány Lajos sógora; báró Wesselényi Miklós földbirtokos, politikus, író és akadémikus; tolnai gróf Festetics Leó és gróf Széchenyi István (1791–1860) nagybirtokos, reformpolitikus, közgazdász, akadémikus, valamint bátyja, gróf Széchényi Pál és felesége („Széchényi grófné”); herceg Lichtenstein Alajos (?)

1828. április 16. Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, akadémikus, a magyar nyelvújítás vezéralakja, fiával, Emillel

Pulszky Ferenc (1814–1897) politikus, régész, művészettörténész, akadémikus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója (1869–1894)

1834. szeptember 17. William Tierney Clark (1783–1852) angol építészmérnök, a budapesti Lánchíd tervezője egy Bland nevű társával Angliából

Látogató nyugatról és keletről 1835-ben: Richard Randolph (Philadelphia, USA), Bereczki Lajos (Erdély)

1835. szeptember 20. John Paget (1808–1892) földbirtokos, utazó, útleíró, egy londoni illetőségű társával a múzeumban. Később, 1937-ben feleségül vette báró Wesselényi Polixéna írónőt és letelepedett Magyarországon

1836. október 22. Kossuth Lajos (1802–1894) ügyvéd, politikus, 1849-ben Magyarország kormányzó elnöke, testvérével, Kossuth Zsuzsával (1817–1854) és édesanyjával, Kossuth Lászlóné szül. Wéber Karolinával látogatta meg a múzeumot

1840. június 30. Joannes Vlassits Vukovárról (ma: Vukovar, Horvátország), aki után erdélyi látogatók következnek, többek között Szilágyi Ferenc, a kolozsvári református kollégium híres professzora

1843-ban a múzeum látogatói között a magyar nőnevelés két jelentős alakja: gróf Teleki Blanka (1806–1862), az első magyar tannyelvű leánynevelő intézet (1846) létrehozója és gróf Brunszvik Teréz (1775–1861), az első magyarországi óvoda alapítója

1848-ban Rómer Flóris (1815–1889) még pozsonyi akadémiai tanárként jár először a Nemzeti Múzeumban, később 1869-től 1877-ig a múzeum érem- és régiségtárának őre, azaz vezetője lesz

1849-ben történelmi okokból megsokasodtak az orosz érdeklődők

Egy távol-keleti utazó 1850-ből

Egy, többségében akadémikusokból álló látogatócsoport 1850-ből
Rethei Fadgyas Orbán; Szontágh Gusztáv (1793–1858) filozófus, kritikus, akadémikus; Kiss Károly (1793–1866) hadtudományi író, katonatiszt, akadémikus; Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára; Paur Iván (1805–1888) régész, történetíró, akadémikus, 1855 és 1858 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Varsányi János; Székács József (1809–1876) író, ev. püspök, akadémikus; Petényi Salamon János (1799–1855) ornitológus, ev. lelkész, akadémikus, 1834-től haláláig a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Kováts Gyula (1815–1873) paleobotanikus, akadémikus, egyetemi tanár, 1850 és 1855 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Szarvas József; Rahmann Zsiga

Egy angol főnemesi látogató: Lord Wynford

1857. május 9. Egy főúri csoportban: gróf Sándor Móric (1805–1878) „az Ördöglovas”

1858. április 17. Báró Podmaniczky Frigyes (1824–1907) politikus, író, akadémikus, „Budapest vőlegénye”

1858. június 11. Gróf Mikó Imre (1805–1876) politikus, történetíró, akadémikus, az Erdélyi Múzeum megalapítója, 1847–48-ban erdélyi kincstárnok, az Andrássy-kormányban közmunka és közlekedési miniszter (1867–1870) és Paget János (ld. 11. számot), valamint báró Wesselényi Ferenc

Látogatócsoport Palermóból 1858-ban

1858. október 8. Frantisek Palacky (1798–1876) cseh történész

1860 Barabás József és felesége „az magyar nemzeti muzijomban”

Érdekes sorrend: egy bécsi professzor után: „Borsodvar megyeji első kondasa” (1860. július 27.)

1860. március 27. Magyar főúri csoport: gróf Szapáry Ignác, gróf Festetics Gyula, gróf Csáky László és gróf Károlyi Gyula, továbbá egy olasz és két amerikai látogató.

Arab nyelvű bejegyzés a vendégkönyvben

1865. szeptember 5. Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára gyermekeivel, Toldy Izabellával, aki az egri angolkisasszonyoknál tanár, Toldy László (1846–1919) történész, levéltáros, tankönyvíróval, aki múzeumlátogatásakor másodéves teológushallgató a bécsi Pázmáneumban, Toldy Ilonával, valamint Turkovits Izabellával, aki „angolnő Egerből”, és e szerint Toldy Izabella rendtársa

Két erdélyi híresség a múzeum 1868-as látogatói között: Teleki Sándor (1821–1892) 48-as honvéd ezredes, emlékíró, akinek koltói kastélyában töltötte Petőfi Sándor a mézes heteit, valamint Orbán Balázs (1830–1890) utazó, néprajzi gyűjtő, történetíró

Egy karikatúra a vendégkönyvben és érdekes nevek: Pribék István, Jófejű István

1869. június 15. Radnótfáy Sámuel (1803–1869), a Nemzeti Színház igazgatója (1862–1869), Szentgyörgyi Imre és Gyulai Pál (1826–1909) irodalomtörténész, költő, író, kritikus, akadémikus
1817. augusztus 11. Kubinyi Ágoston (1799–1873) a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója (1843–1869) és testvére, Ferenc (1796–1874) paleontológus, politikus, akadémikus édesapjukkal, Kubinyi Andrással és nevelőjükkel, Ragyóczy Jánossal

1818. augusztus 7. „Debretzeni Fazekas Mihály” (1766–1828) költő, a Lúdas Matyi szerzője

1818. augusztus 24. Kossuth Lajos (1802–1894) ügyvéd, politikus, Magyarország kormányzója diákkori bejegyzése

Két angolszász látogató a Múzeumban 1818-ban, Robert Bruce Angliából és John Watts New Yorkból

1819. május 15. Berzsenyi Dániel (1776–1836) költő, akadémikus, leányával, Lídiával

1819. augusztus 19. „Ifj. Katona József ügyész” (1791–1830), drámaíró, szüleivel, Katona Józseffel és Borbok Ilonával

1823. szeptember 19. Deák Ferenc (1803–1876) politikus, jogász, igazságügy-miniszter (1848)

1824. április 1. Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő, mint Perczel Sándor fiainak nevelője jár a gyerekekkel a múzeumban

Főúri látogatók a múzeumban
1827. június 8. Főúri látogatók a múzeumban: gróf Károlyi György (1802–1877) politikus, akadémikus, gróf Batthyány Lajos sógora; báró Wesselényi Miklós földbirtokos, politikus, író és akadémikus; tolnai gróf Festetics Leó és gróf Széchenyi István (1791–1860) nagybirtokos, reformpolitikus, közgazdász, akadémikus, valamint bátyja, gróf Széchényi Pál és felesége („Széchényi grófné”); herceg Lichtenstein Alajos (?)

1828. április 16. Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, akadémikus, a magyar nyelvújítás vezéralakja, fiával, Emillel

Pulszky Ferenc (1814–1897) politikus, régész, művészettörténész, akadémikus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója (1869–1894)

1834. szeptember 17. William Tierney Clark (1783–1852) angol építészmérnök, a budapesti Lánchíd tervezője egy Bland nevű társával Angliából

Látogató nyugatról és keletről 1835-ben: Richard Randolph (Philadelphia, USA), Bereczki Lajos (Erdély)

1835. szeptember 20. John Paget (1808–1892) földbirtokos, utazó, útleíró, egy londoni illetőségű társával a múzeumban. Később, 1937-ben feleségül vette báró Wesselényi Polixéna írónőt és letelepedett Magyarországon

1836. október 22. Kossuth Lajos (1802–1894) ügyvéd, politikus, 1849-ben Magyarország kormányzó elnöke, testvérével, Kossuth Zsuzsával (1817–1854) és édesanyjával, Kossuth Lászlóné szül. Wéber Karolinával látogatta meg a múzeumot

1840. június 30. Joannes Vlassits Vukovárról (ma: Vukovar, Horvátország), aki után erdélyi látogatók következnek, többek között Szilágyi Ferenc, a kolozsvári református kollégium híres professzora

1843-ban a múzeum látogatói között a magyar nőnevelés két jelentős alakja: gróf Teleki Blanka (1806–1862), az első magyar tannyelvű leánynevelő intézet (1846) létrehozója és gróf Brunszvik Teréz (1775–1861), az első magyarországi óvoda alapítója

1848-ban Rómer Flóris (1815–1889) még pozsonyi akadémiai tanárként jár először a Nemzeti Múzeumban, később 1869-től 1877-ig a múzeum érem- és régiségtárának őre, azaz vezetője lesz

1849-ben történelmi okokból megsokasodtak az orosz érdeklődők

Egy távol-keleti utazó 1850-ből

Egy, többségében akadémikusokból álló látogatócsoport 1850-ből
Rethei Fadgyas Orbán; Szontágh Gusztáv (1793–1858) filozófus, kritikus, akadémikus; Kiss Károly (1793–1866) hadtudományi író, katonatiszt, akadémikus; Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára; Paur Iván (1805–1888) régész, történetíró, akadémikus, 1855 és 1858 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Varsányi János; Székács József (1809–1876) író, ev. püspök, akadémikus; Petényi Salamon János (1799–1855) ornitológus, ev. lelkész, akadémikus, 1834-től haláláig a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Kováts Gyula (1815–1873) paleobotanikus, akadémikus, egyetemi tanár, 1850 és 1855 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Szarvas József; Rahmann Zsiga

Egy angol főnemesi látogató: Lord Wynford

1857. május 9. Egy főúri csoportban: gróf Sándor Móric (1805–1878) „az Ördöglovas”

1858. április 17. Báró Podmaniczky Frigyes (1824–1907) politikus, író, akadémikus, „Budapest vőlegénye”

1858. június 11. Gróf Mikó Imre (1805–1876) politikus, történetíró, akadémikus, az Erdélyi Múzeum megalapítója, 1847–48-ban erdélyi kincstárnok, az Andrássy-kormányban közmunka és közlekedési miniszter (1867–1870) és Paget János (ld. 11. számot), valamint báró Wesselényi Ferenc

Látogatócsoport Palermóból 1858-ban

1858. október 8. Frantisek Palacky (1798–1876) cseh történész

1860 Barabás József és felesége „az magyar nemzeti muzijomban”

Érdekes sorrend: egy bécsi professzor után: „Borsodvar megyeji első kondasa” (1860. július 27.)

1860. március 27. Magyar főúri csoport: gróf Szapáry Ignác, gróf Festetics Gyula, gróf Csáky László és gróf Károlyi Gyula, továbbá egy olasz és két amerikai látogató.

Arab nyelvű bejegyzés a vendégkönyvben

1865. szeptember 5. Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára gyermekeivel, Toldy Izabellával, aki az egri angolkisasszonyoknál tanár, Toldy László (1846–1919) történész, levéltáros, tankönyvíróval, aki múzeumlátogatásakor másodéves teológushallgató a bécsi Pázmáneumban, Toldy Ilonával, valamint Turkovits Izabellával, aki „angolnő Egerből”, és e szerint Toldy Izabella rendtársa

Két erdélyi híresség a múzeum 1868-as látogatói között: Teleki Sándor (1821–1892) 48-as honvéd ezredes, emlékíró, akinek koltói kastélyában töltötte Petőfi Sándor a mézes heteit, valamint Orbán Balázs (1830–1890) utazó, néprajzi gyűjtő, történetíró

Egy karikatúra a vendégkönyvben és érdekes nevek: Pribék István, Jófejű István

1869. június 15. Radnótfáy Sámuel (1803–1869), a Nemzeti Színház igazgatója (1862–1869), Szentgyörgyi Imre és Gyulai Pál (1826–1909) irodalomtörténész, költő, író, kritikus, akadémikus

