Konferenciák

A Múzeum, mint Szenvedély - ICOM konferencia

RENDEZŐK: ICOM Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Nemzeti Múzeum

IDŐPONT: 2017. FEBRUÁR 23-24.
HELYSZÍN: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM

A konferencia és workshop elemeket összekötő rendezvény célja, hogy a magyar múzeumi élet képviselői alapos szakmai vitát folytassanak a múzeumi világra jellemző kérdésekről, fogalmakról, jelenségekről, s közösen megfogalmazzák, hogy hogyan látják a múzeumok társadalmi feladatait, szerepüket a közösségépítésben, a közönséggel folytatott párbeszédet, a múzeumok lehetőségeit a kulturális életben, a tudás létrehozásában és átadásában. Egyszóval hogyan látják a múzeumok jövőjét. A konferencia végén a megvitatott szövegeket az ICOM MNB honlapján közzétesszük.

A workshopokon való részvétel regisztrációhoz kötött. A regisztráció 2016. december 31-ig lehetséges, az icomszenvedely@gmail.com email címen.

A rendezvény nem konkrét fejlesztési projektek ismertetésével foglalkozik, és nem is a finanszírozás, vagy az igazgatás oldaláról akarja megközelíteni a múzeumok folyamatos átalakulásának jelenségét. Tartalmi kérdések megvitatását tűzi ki célul, azaz azt vizsgálja, hogy az adott finanszírozási és irányítási feltételek között, hogyan és miként tudják a muzeológusok és a múzeumok minél jobban kiaknázni és összehangolni szellemi lehetőségeiket, hogy a társadalom számára tovább erősítsék jelentőségüket, s a külföld számára minél jobban tudják megjeleníteni a magyar múzeumi élet szellemi világát.

A rendezvény nem tartja kizárólagosnak az országos, vagy a budapesti múzeumok eredményeit, hanem egyenrangúként kezeli a nagyobb és kisebb városi múzeumok, tematikus múzeumok, tájházak, vagy emlékházak tapasztalatait és átgondolt elképzeléseit is. Ezért minél szélesebb körű, országos részvételre számítunk.

Az ICOM MNB új küldetés nyilatkozatának megfelelően a sikeres múzeumot a múzeumokban dolgozók közös alkotásának tartja. Ezért a magyar múzeumi életet akként szemléli, hogy abban a múzeumok különböző végzettségű, beosztású, vagy különböző munkakört betöltő tagjai egyaránt értékes, fontos és különleges tudással rendelkeznek, amelyre mind szükség van ahhoz, hogy a magyar múzeumi hálózat továbbra is hasonló dinamikával tudjon fejlődni, mint ami az elmúlt évekre volt jellemző.  

A rendezvényen a nyitó és záró plenáris előadások között 15-20 fős, párhuzamosan futó műhelybeszélgetésekre kerül sor, amelyeken egy-egy meghatározó jelentőségű kérdést vitatnak meg a résztvevők. A workshopokat moderátorok vezetik, akik 5-10 perces bevezetőt is tartanak. Hogy elkerüljük a műhelybeszélgetések parttalanságát, a workshopok végére a résztvevőknek 80-200 szavas szövegben kell összefoglalniuk a viták eredményeit, amelyeket plenáris ülésen mutatnak be a rendezvény többi résztvevőjének, akik további észrevételekkel élhetnek.

A konferencia második és zárónapján a meghívott külföldi vendégelőadók és az ICOM MNB Elnöksége reagál az eredményekre.

A konferencián elhangzott és megírt összefoglalókat az ICOM MNB ajánlásával a szervezet website-ján hozzáférhetővé tesszük, és nyomtatott formában elküldjük a magyar múzeumok és az EMMI Kulturális Államtitkársága számára, mint az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának ajánlásait.  

A rendezvény a workshopok jellegéből adódóan kötött létszámmal tud csak működni, ezért a műhelybeszélgetésekben való részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Egy-egy workshopra 15-20 jelentkezőt tudunk elfogadni. A konferencia plenáris előadásain való részvétel nincs létszámhoz kötve. 

Hangsúlyozzuk, hogy a részvétel nincs egyéni, sem intézményi ICOM tagsághoz kötve, hanem minden magyar múzeumban dolgozó számára nyitott. Bátorítjuk a múzeumokban dolgozó műtárgyvédelmi, restaurátor, múzeumpedagógus, rendezvényszervező, digitális fejlesztéssel foglalkozó, jogász, fotós, kiállítás tervező, vizuális szakemberek, honlap-fejlesztők jelentkezését is.

A múzeum, ugyanis lényegében szenvedély. Szenvedély a látogatók, a közönség oldaláról, és szenvedély a szellemi és tárgyi örökséget megőrző, a kulturális tartalmakat megteremtő vagy azokat elérhetővé tevő szakemberek oldaláról is.

A múzeum közös szenvedélyünk, amelyet a szellemi fejlődés szempontjából elengedhetetlennek tartunk. Beszélgetéseink ennek a szenvedélynek a konkrét tervekben, tapasztalatokban testet öltő gyakorlati megvalósulásairól folynak. 

 

 

Pilla Nemzeti – Körbepillantások
 

„- Hát honnan varázsoljak ide egy kiállítást? - kérdezte a portás. - Ráadásul teljesen egyedül vagyok.”

Örkény István, Magyar Panteon

2012-ben indult el először a Pilla a tokban című szemináriumi sorozat, amelyet azóta további három ízben rendeztek meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A négy év alatt több mint 30 előadás és 5 panelbeszélgetés valósult meg. Jeles múzeumok, múzeumi szakemberek folytattak párbeszédet egymással. A négy sorozat témái olyan kérdések köré szerveződtek, mint a gyűjteményezési gyakorlat és kiállítás rendezésének kérdései, kapcsolódási pontjai, a kiállításokon keresztül megszólaló és megszólító múzeum és a befogadó kapcsolata, a magyar múzeumi élet változása, hatása, valamint a közösségi identitás, közösségi emlékezet múzeumi reprezentációja, a múzeumok társadalmi beágyazottsága.

A korábbi alkalmak a YouTube oldalán is megtekinthetők.
https://www.youtube.com/user/TheSOMK

A novemberben induló Pilla Nemzeti – Körbepillantások a Magyar Nemzeti Múzeum és filiáléinak munkatársait és munkaközösségeit szólítja meg. A Pilla sorozatok fő célja, hogy szakmai párbeszéd alakuljon ki az előadók és a közönség között, konkrét kérdésekről és konkrét esetekről folyhasson vita és eszmecsere. Ezért az 50-60 perces prezentációkat 20-30 perces szakmai vita követi.

Előadóként olyan szakembereket hívtunk meg, akik kurátorként különböző szemlélettel, eltérő típusú és gyakorlatú kiállítások megalkotásában, meglévők újragondolásában vettek részt. Majdnem mindannyian visszatérő hangjai az előadássorozatnak, amelyben most újabb perspektívából mutatják be a kiállítás műfaját. A szakmai fórumon a modern múzeumról, mint intézményről hallhatunk, s az előadók nemcsak saját munkáikat elemzik, hanem általában vizsgálják, mit és miért tartanak jó és fontos kiállításnak. Milyen tapasztalatok, megközelítésmódok formálják általánosságban és egyedi példákat, figyelembe véve egy kiállítás alakulásának folyamatát? Hogyan határozunk meg egy olyan mondanivalót, amit érdemes színre vinni?  Mitől más a kiállítás, mint  a tudományos publikáció?  Milyen releváns kérdések határozzák meg térbeli megvalósulást? Hogyan válik egy kiállítás komplex médiummá?

Első előadónk Szilágyi Judit a Petőfi Irodalmi Múzeumból, aki a jelenleg látható Írói fogások – terítéken az irodalom és A kétsíkú kép – Füst Milán és Pál István barátsága című kiállítások kurátoraként mutatkozik be számunkra és mesél az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó munkáról, az ehhez kapcsolódó kérdésekről.

IDŐPONTOK ÉS ELŐADÓK:

Az előadások 11 órakor kezdődnek.

2016
november 14.
Szilágyi Judit, Petőfi Irodalmi Múzeum
december 12. Láng Orsolya, Aquincumi Múzeum

2017
január 16.
Róka Enikő, Fővárosi Képtár
február 6.  Frazon Zsófia, Néprajzi Múzeum
február 27. Bajzáth Judit, Magyar Természettudományi Múzeum
március 20. Kalla Zsuzsa, Petőfi Irodalmi Múzeum
április 10. Mélyi József, Magyar Képzőművészeti Egyetem
május 8. Varga Benedek, Magyar Nemzeti Múzeum

HELYSZÍN: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Megközelítés a Bródy utcai bejárat felől lehetséges.
 

 
 
Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada

kamarakonferencia 2015. március 27-én

Március 27-én pénteken délelőtt fél tíz és délután hat óra között került sor az Augustus császár és Pannonia provincia című kamarakonferenciára és kiállítás-megnyitóra a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában, a Lapidariumban. A konferencia és kiállítás rendezésének okát egy tavalyi évforduló, a Pannoniát is meghódító Augustus császár 2000. halál- vagy ahogy a korban mondták, megistenülési évfordulója adta.

A tudományos ülésszakot Csorba László főigazgató nyitotta meg, levezető elnökei Borhy László és Török László akadémikusok voltak.

Az ország különböző muzeális, egyetemi, akadémiai és felsőoktatási intézményeit képviselő tizenhat meghívott kutató, összesen tizenöt előadásban elevenítette fel a korabeli római külpolitikát és a Kárpát-medence geopolitikai viszonyait a korszakban; Róma és a dunántúli népek kapcsolatrendszerét a pénztörténet és kereskedelem által; a meghódított területek berendezésének és romanizációjának mechanizmusát Gallia példáján át, továbbá a Dunántúl Római Birodalomba való bekebelezésének előzményeit és zajlását. Az előadók részletezték a terület meghódítását általános történeti szempontból, egy az I. század elején germánok ellen viselt hadjárat kapcsán majd a hadsereghez köthető leleteken keresztül régészeti szempontokból. Ezt követően a meghódított terület berendezésének és romanizációs folyamatának korai részét tárgyalták, a vidéki és őslakos településtípusokból a római településtípusok felé való átmenet témájával, vidéki települések és Aquincum kiemelésével, a klasszikus római város létrehozását Savaria példájával, az importtevékenység és a belső kereskedelem kibontakozását az amphoraleletek alapján , az exportot, azaz a pannoniai tartományhatáron túlnyúló kereskedelmi tevékenységet a numizmatikai leleteken keresztül. A Pannoniával szomszédos, a Dunától északra és keletre elterülő Barbaricum népesedési és politikai viszonyainak áttekintő részletezésére is sor került. A tudományos ülésszak végén, a romanizáció kiteljesedésének példázataképpen művészettörténeti ihletettségű előadás hangzott el a pannoniai bronz kisplasztikák tárgykörében. Legvégül a Pannonia kutatás legfontosabb eddigi eredményeit  és kérdéseit taglaló nagyívű összefoglaló zárta a tudományos ülésszakot.

A konferenciához csatlakozó kamarakiállítást a két ülésszak között nyitotta meg Borhy László akadémikus Sebő Ferenccel a Nemzet Művészével és a Sebő együttessel közösen, akik Horatius Lidia című költeményének megzenésített változatát adták elő. Közreműködésükért és a megragadóan gyönyörű előadásért itt is köszönet illeti őket.

A több, mint száz folyamatosan kitartó, érdeklődő szakmabeli és laikus hallgatót vonzó rendezvényt szerény állófogadás zárta.

A konferencia és a kiállítás költségeit a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Múzeum biztosították. Köszönet illeti végül még egyszer az előadókat, ülésszaki elnököket valamint a kitartó hallgatóságot is egyaránt.