A Magyar Nemzeti Múzeum 2004-ben nyílt állandó, tudománytörténeti kiállításának legfontosabb célja, hogy a 19. századtól napjainkig terjedő időben a világviszonylatban is jelentősnek tekinthető magyar tudományos eredményeket, találmányokat, és az ezeket létrehozó magyar tudósokat, gondolkodókat bemutassa a látogatók számára. A magyaroknak büszkeséget, gyermekeiknek példát és célt, míg a külföldieknek megismerést-ráébredést nyújt e tárlat, mintegy demonstrálva: a magyarság jelentős eredményeket ért el a tudomány területein is, és tevékenységével nemcsak helyet követelt Európa és a világ tudományos életében, de néhány területen megelőzve korát, utat mutatott az emberiség további fejlődéséhez.

Eötvös Lóránd gravitációs felismerései, gyakorlati eredményei alapozták meg Einstein relativitás elméletét. A transzformátor új lehetőséget nyitott a villamos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállításában; autóinkban ma is a Bánki–Csonka féle porlasztó elve alapján működik a karburátor. Nobel-díjasaink közül Szent-Györgyi Albert fedezte fel a paprikában nagy mennyiségben meglévő hexuronsavat, a C-vitamin alapanyagát. Oláh György a század végén új utakat nyitott kutatásaival a szénhidrogén-felhasználás terén. A magyar matematikai iskola a Bolyaiak zseniális tevékenysége óta újabb és újabb géniuszokat nevel, elég, ha az informatika atyjának tartott Neumann Jánost, vagy a Wolf-díjas Erdős Pált, Lax Pétert, illetve Lovász Lászlót említjük. Feltehetnénk a kérdést, melyre annyian próbáltak választ adni, ám a külföld még mindig kissé értetlenül áll a probléma előtt: egy kis nép számarányához képest hogyan tudott ennyi tudóst, találmányt, ötletet adni a világnak? A válasz egy részét mi is próbáltuk megadni: a 19. század második felében megreformált magyar oktatás, illetve a jelentős kultúrpolitikusok, pedagógusok bemutatásával.

A kiállítás megnyitása óta a múzeum számára több, a tudománytörténethez kapcsolódó műtárgyat ajánlottak fel, amelyek nagy részét a tárlat újdonságaiként be is mutatunk.

Így került hozzánk az első orvosi lézer készülék, amelynek prototípusát az Egyesült Államokban élő Jakó Géza fül-orr-gégész professzor fejlesztett ki Polányi Károly mérnök segítségével.

Miután a kiállításunkat megtekintette, Oláh György kémiai Nobel-díjasunk is több, a Nobel-díj átadásához kapcsolódó személyes tárgyi emlékét, illetve magyar kitüntetéseit ajánlotta fel a múzeum számára.

A sanghaji világkiállításon elért sikereik után pedig egy, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évszámával ellátott Gömböcöt ajándékoztak a múzeum számára a feltalálók.

Legújabb szerzeményként pedig 2014 végén az első magyar műhold létrehozóinak fiatal csapata adta át a múzeum részére a Masat-1 műhold méretarányos modelljét, valamint a hozzá kapcsolódó emlékbélyeget és emlékérmet.