Blog

Nem köztudott, hogy térhatású, háromdimenziós fényképek az első világháború idején is készültek. A térhatású fényképeket száz évvel ezelőtt sztereofényképeknek nevezték. A sztereofényképezés a fotográfia kezdeteitől jelen volt a képkészítési technikák között, s Magyarországon 1914-ig két népszerűségi csúcson is túljutott.

„Borzasztó perc volt ez” – írja visszaemlékezéseiben Batthyány Lajos miniszterelnök hűséges hitvese, Zichy Antónia grófnő – midőn férje kivégzése előtti napon, utolsó találkozásuk megrendítő pillanatában, átnyújtotta férjének a kért fegyvert.

Sétálókoncertek

Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon

A múzeum a múzsáknak szentelt csarnok, a tudomány és a kultúra letéteményese, így a muzsikának, a leginkább „múzsai művészetnek” is az otthona. A zene mindig fontos volt a Nemzeti Múzeum életében. Erkel és Liszt koncertjei, a filharmóniai társaság első hangversenyei, a két világháború közötti múzeumi matinék, majd az ún. régizenei mozgalom kibontakozása is múzeumunkhoz kötődik. 

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában

„Mi, a fényképek univerzumának lakói hozzászoktunk a fényképekhez: mindennapossá váltak számunkra. A legtöbb fotót már észre se vesszük, mert elfedi a megszokás, úgy, ahogy a környezetünkben minden megszokott fölött átsiklunk, és csak azt érzékeljük, ami megváltozik benne.” 
(Vilém Flusser)

Megjelent a Szent István lovagjai című kiállítás katalógusa

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Robert Capa fényképeiből a moszkvai Multimedia Art Museumban a múzeumok világnapján, 2015. május 18-án nyílt meg és július 19-éig látogatható.

Az 1913-ban Budapesten született Friedmann Endre Robert Capa néven egyike lett azoknak a világhírű fotós egyéniségeknek, akik Magyarországról indultak el.

A holokauszt idején történt eseményekkel kapcsolatban – a túlélők visszaemlékezései mellett – filmrészletek és fényképfelvételek vallanak a 20. század történelmének legkegyetlenebb népirtásáról.  Az ezeken látható, alakjukat vesztett, csontsovány emberek alig különböznek a már élettelenül egymáson heverő társaiktól, sokkoló látványuk a nézőt szinte megbénítja.  Holló Imre munkái talán még jelentősebbek, mint a filmek és fényképek. Olyan lágerrajzok, amelyek az egyik helyszínen, Dörnhauban készültek, ám más körülmények között.

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött mártélyi nagyszíjvég az egyik legtöbbet vitatott tárgy a késő avar kor (Kr. u. 8. század) szerteágazó, változatos díszítőművészetében. A rajta látható jelenet volt már Szászánida perzsa eredetű, bár erősen barbarizált uralkodói vadászat, vagy egyszerűen csak fejedelmi vadászat; hun áldozat üsttel, áldozati állatokkal; paradicsomi bűnbeesés; de ábrázolta már Jónás és a cethal történetét, vagy Orpheust, a görög mitológia állatokkal körülvett lantosát; olyan kutató is akadt, aki szerint egyszerűen értelem nélküli kompiláció.

1902 nyarát Mikszáth Kálmán a stájerországi Rohitsch gyógyfürdőjében töltötte. A hegyek közé ékelt kies Rohitschfürdőn (ma Rogaska Slatina, Szlovénia) fürdőházakban és egy nagy gyógyteremben, a gyógyulás reményében, szénsavas- és glaubersós vízkúrákat lehetett venni. A nagy író nyaralásáról egy levélből értesülhetünk, amely a közelmúltban bukkant fel az ismeretlenség homályából. 2012-ben Scholtz Ernőnek, a Tisza birtokok utolsó jószágigazgatójának hagyatékából a gróf Tisza családdal kapcsolatos iratok kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába.

A Mária Terézia által 1764-ben alapított háromfokozatú Szent István Rend a Magyar Királyság legelőkelőbb polgári kitüntetésének számított. A legmagasabb fokozatot, a nagykeresztet a rendi Magyarországon általában a legmagasabb méltóságok, mint a nádor, az országbíró, az udvari kancellár vagy érseki rangú főpap, később miniszterelnökök, az Osztrák–Magyar Monarchia közös miniszterei, a Habsburg Birodalom többi országában pedig a hasonlóan magas beosztású személyek kaphatták meg.