Blog

Göncz Árpád második köztársasági elnöki ciklusa lejárta előtt, 2000 elején gondoskodott arról, hogy az elnöki hivatalából adódóan hozzákerült tárgyak az illetékes országos múzeumokba kerüljenek. Az átadást megelőzően az Iparművészeti Múzeumban tárlaton mutattak be egy válogatott kollekciót a sok száz darabot kitevő műtárgy-együttesből.

(1956. november 4.)

A Magyar Nemzeti Múzeum, akárcsak 1848-ban, úgy 1956-ban is egy ideig a forradalmi események középpontjába került. A dicsőség helyett azonban '56 októberében már csak a pusztulás lett a Múzeum osztályrésze. A Magyar Rádió szomszédságában, fontos katonai felvonulási útvonalak közelében álló, vastag falakkal rendelkező, monumentális épület (sajnos) stratégiai jelentőséggel bírt. A Kálvin térnél – a szovjetekkel vívott tűzpárbaj nyomán – már 24-én belövések érték az épületet, és dél körül, a 2. emelet két szobájában kiütött az első tűz is.

Nem köztudott, hogy térhatású, háromdimenziós fényképek az első világháború idején is készültek. A térhatású fényképeket száz évvel ezelőtt sztereofényképeknek nevezték. A sztereofényképezés a fotográfia kezdeteitől jelen volt a képkészítési technikák között, s Magyarországon 1914-ig két népszerűségi csúcson is túljutott.

„Borzasztó perc volt ez” – írja visszaemlékezéseiben Batthyány Lajos miniszterelnök hűséges hitvese, Zichy Antónia grófnő – midőn férje kivégzése előtti napon, utolsó találkozásuk megrendítő pillanatában, átnyújtotta férjének a kért fegyvert.

Sétálókoncertek

Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon

A múzeum a múzsáknak szentelt csarnok, a tudomány és a kultúra letéteményese, így a muzsikának, a leginkább „múzsai művészetnek” is az otthona. A zene mindig fontos volt a Nemzeti Múzeum életében. Erkel és Liszt koncertjei, a filharmóniai társaság első hangversenyei, a két világháború közötti múzeumi matinék, majd az ún. régizenei mozgalom kibontakozása is múzeumunkhoz kötődik. 

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában

„Mi, a fényképek univerzumának lakói hozzászoktunk a fényképekhez: mindennapossá váltak számunkra. A legtöbb fotót már észre se vesszük, mert elfedi a megszokás, úgy, ahogy a környezetünkben minden megszokott fölött átsiklunk, és csak azt érzékeljük, ami megváltozik benne.” 
(Vilém Flusser)

Megjelent a Szent István lovagjai című kiállítás katalógusa

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Robert Capa fényképeiből a moszkvai Multimedia Art Museumban a múzeumok világnapján, 2015. május 18-án nyílt meg és július 19-éig látogatható.

Az 1913-ban Budapesten született Friedmann Endre Robert Capa néven egyike lett azoknak a világhírű fotós egyéniségeknek, akik Magyarországról indultak el.

A holokauszt idején történt eseményekkel kapcsolatban – a túlélők visszaemlékezései mellett – filmrészletek és fényképfelvételek vallanak a 20. század történelmének legkegyetlenebb népirtásáról.  Az ezeken látható, alakjukat vesztett, csontsovány emberek alig különböznek a már élettelenül egymáson heverő társaiktól, sokkoló látványuk a nézőt szinte megbénítja.  Holló Imre munkái talán még jelentősebbek, mint a filmek és fényképek. Olyan lágerrajzok, amelyek az egyik helyszínen, Dörnhauban készültek, ám más körülmények között.