Blog

A címer a XII. században kiteljesedő lovagi kultúra eredményeként született meg. Az első magyar címer megszületése pedig a magyar államcímer kialakulásának első fejezete.

A szerző új elképzeléseinek részletesebb ismertetése a Nemzeti Múzeum tudományos folyóiratában, a "Folia Historica" következő számában fog megjelenni.

Balogh Boglárkának az elmúlt évek során számtalan Afrikában készült fotóját láttam, és  szerkesztettem a hozzájuk tartozó írásokat. A történetek mindig izgalmasak, olykor mulatságosak, olykor meghatóak, de nagyon gyakran megdöbbentőek, és óhatatlanul azt a kérdést szokták felvetni bennem: kivonuljunk-e a civilizációból, vagy sem?

Avagy lehet érdekesen beszélni a tudományról

A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának munkatársa, Tóth Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjának legfrissebb írása a magyar pénzelnevezések eredetéről a középkortól napjainkig.

Idén október 7-én HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében kerül sor az első olyan magyarországi hadirégészettel foglalkozó konferenciára, ami a témát az őskortól a kora újkorig veszi vizsgálat alá. A konferencián a Magyar Nemzeti Múzeum az első szekcióban, a „Haditechnológia és fegyverzet a bronzkori Kárpát-medencében” c. előadással képviselteti magát.

Időpont: 2016. október 7.
Helyszín: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4.

A Rejt/Jel/Képek 56’- A forradalom titkos művészete című kiállításunkhoz különleges múzeumpedagógiai foglalkozás is kapcsolódik, amely a történelemórák kiegészítőjeként, vagy akár annak felvezetőjeként kalauzolja a diákokat a forradalom napjaiba és annak utóéletébe. Várjuk iskolás csoportok jelentkezését!

És hogy mi teszi különlegessé a Nemzeti Múzeum forradalmi kiállítását?

12 pontban elmondjuk!

A Magyar Nemzeti Múzeum kertje az elmúlt két évszázadban sok mindent és mindenkit látott. Egyaránt helyszíne volt nevezetes történelmi eseményeknek és hétköznapi pillanatoknak. Ez utóbbiakból természetesen összehasonlíthatatlanul több volt, mint az előbbiekből, így a pesti Múzeumkert nemcsak kokárdás forradalmunk kitüntetett pontjaként vált említésre méltóvá, hanem szerelmi találkahelyként, középiskolások és egyetemisták tanulóhelyeként, a környékbeli lakosok pihenőparkjaként.

Idén is kint voltunk a Sziget Fesztiválon

Az MNM stábja idén is részt vett a Sziget Fesztiválon – a Sziget teljes hete alatt várta az érdeklődőket a Múzeumi Negyedben, sőt, helyenként ki is kacsintott onnan. 

Hun kori aranyak

2016 februárjában máig a Kárpát-medencében egyedülálló, hun kori leletet szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak Ehmann Gábor. A beszolgáltatás nyomán a Nemzeti Múzeum régészei a helyszínen műszeres leletfelderítést folytattak, illetve még folyamatban lévő tervásatást kezdtek. A munkában a leletek beszolgáltatója végig segédkezett, általa sikerült tisztázni a lelőkörülményeket és azonosítani a korábban megtalált leletek előkerülésének helyét is.

Mit találtak a régészek a lelőhelyen?

2016. július 14-én új muzeális értékű emlékhellyel gyarapodott fővárosunk: a pesti Ferences Templomban megnyílt a Batthyány Emlékszoba. A helyiség felújításában és a kiemelkedő államférfi emlékét felidéző kiállítás létrehozásában kulcsszerepet játszott a Magyar Nemzeti Múzeum. 

A Zemplén vadregényes erdejében megbújó regéci vár már nem csak a túrázók körében, hanem országszerte is ismerté vált az utóbbi évek nagyléptékű turisztikai és műemléki fejlesztéseinek köszönhetően. Az immár 18. éve zajló régészeti kutatásokat az idei évtől a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE BTK Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszéke közösen végzi Pető Zsuzsa és Hegyi Dóra vezetésével, amelyhez – ahogy hosszú évek óta már – idén is egy régésztábor csatlakozik.