Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon

A múzeum a múzsáknak szentelt csarnok, a tudomány és a kultúra letéteményese, így a muzsikának, a leginkább „múzsai művészetnek” is az otthona. A zene mindig fontos volt a Nemzeti Múzeum életében. Erkel és Liszt koncertjei, a filharmóniai társaság első hangversenyei, a két világháború közötti múzeumi matinék, majd az ún. régizenei mozgalom kibontakozása is múzeumunkhoz kötődik. 

Az újjáéledő sétálókoncert-sorozat az MNM állandó történeti kiállításában zajlik. Kiállítási tereinkben – miközben felvázoljuk egy-egy kor történelmi hátterét – a korszakra jellemző hangszereken idézzük fel a magyar történelem évszázadait, a magyar és az európai zenei kultúra egybefonódását, az irodalom, a történelem és a zene egymásra hatását. Programunk egyszerre kínál zene- és művelődéstörténeti élményt a családoknak, a fiataloknak és az idősebbeknek, a történelem, az irodalom, a zene kedvelőinek.

Hét előadáson – századonként haladva – a 11–18. századot idézzük meg a Musica Historica és a Canlar-együttessel. A koncertek alkalmanként teremről-teremre, azaz korszakról korszakra „sétálnak” előre, s a hallgatóságnak a hagyományos hangversenyeknél jóval nagyobb szabadságot kínálnak – időben és térben. 

Közreműködők

Musica Historica együttes
Az együttes 1988-ban alakult Budapesten Csörsz Rumen István vezetésével. Tagjai a klasszikus és a régizenei hangszerek mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat komoly kutatások segítik (a 15–16. századi magyar és közép-európai zene kapcsolatai; a középkori és reneszánsz énekelt líra, a 17–19. századi magyar közköltészet és a barokk stílustörténet). Meggyőződésük azonban, hogy a tudományos háttér nem helyettesítheti a művészi invenciót, hiszen a régizene mindenképp kísérletező, nyitott műfaj marad. Az együttes repertoárján elsősorban magyar és közép-európai muzsika szerepel (11–19. század), emellett helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzők, továbbá a török udvari zene (16–17. század) és az ógörög zene is.

A Musica Historica csaknem 1200 alkalommal lépett fel, részben hazai és nemzetközi fesztiválokon, gyakran koncerteznek Erdélyben, muzsikáltak a Felvidéken, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Csehországban és Törökországban. Hat önálló CD-jük jelent meg, közreműködtek Kobzos Kiss Tamás két CD-jén és színházi zenei felvételeken is.

A művészeti vezető 2003-ban kutatásaiért és a zenekari munkáért elnyerte a Tinódi-lantot, 2009-ben pedig a Balassi-emlékérmet. A zenekar tagjai jórészt zenetanárok, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében hét éve tartanak régizenei kurzusokat és szakmai előadásokat. A Nemzeti Múzeum állandó kiállításán 1997 óta a sétálókoncertek állandó közreműködői.

www.musicahistorica.hu
http://www.facebook.com/pages/Musica-Historica/130803813619647

CANLAR együttes
Az együttes 1997-ben alakult Budapesten Sudár Balázs Klaniczay-díjas turkológus vezetésével. A 16–17. századi török klasszikus zenével foglalkoznak: hangszeres darabokat (pesrevek, szemáik, dervistáncok), illetve a korabeli török énekköltészet gyöngyszemeit adják elő. Magyarországi fellépéseiken túl Erdélyben és a Felvidéken is több koncertet adtak. A Nemzeti Múzeum állandó kiállításán több ízben szerepeltek sétálókoncerten; idei előadásuk érdekessége, hogy egy teljes mevlevi dervisszertartást felidéznek a hagyományos rendben elhangzó török klasszikus zenedarabokkal és a keringő dervisek táncával.

Koncertek:

A végek dicsérete
A törökellenes harcok korának muzsikája (16–17. század)
2015. szeptember 12., szombat, 11.00 óra (Állandó Történeti Kiállítás 6. terem)

A szultán és a koldus
Köcsek Dervis Musztafa Dede: Bejátí ájini (Keringő dervis szertartás bejátí hangnemben)
2015. szeptember 26., szombat, 11.00 óra  (Díszterem)​

Gyönyörű világom, régi szabadságom
A kuruc kor zenéje (1670–1735)
2015. október 17., szombat, 11.00 óra (Állandó Történeti Kiállítás 10. terem)

A török kiűzése után kiéleződtek az ellentétek a Habsburg-párti magyar főurak és az erdélyi fejedelmektől remélt függetlenség hívei között. Az állandó politikai viták, majd a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc eseményei állandó témát szolgáltattak a korabeli énekszerzőknek, mindkét oldalon. A koncert ezekből a történeti vonatkozású énekekből válogat (köztük csúfolók és bujdosóénekek), de helyet kap az egykorú táncmuzsika udvari és népiesebb rétege (dudával, töröksíppal), illetve Esterházy Pál nádor Harmonia Caelestisének egy Mária-himnusza is.

Magyar menüett
Panasz és vigasság a 18. századi Magyarországon
2015. november 21., szombat, 11.00 óra (Állandó Történeti Kiállítás 10. terem)

A műsor a korszak többrétegű kultúráját tükrözi a zenei forrásokon keresztül. Így jutunk el a század eleji kuruc nosztalgiától, a fel-felerősödő rebellis és panaszos hangnemtől az udvari kultúra újdonságaiig, a zenei és táncdivatokig, a rokokó és a korai verbunkos stílus néhány énekelt és hangszeres emlékéig. Fontos szerepet játszik a műsorban a magyar közköltészet utolsó aranykora, amely a korabeli társadalom összes fontos témáját rímbe szedte a szerelemtől a diákéletig.

Radnóti Klára